A minden előrejelzést felülmúlóan jó évkezdet utáni hónapok nem sok örömet hoztak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényszekciójában érdekelt befektetőknek. Az természetesen nem volt meglepetés, hogy a magyar gazdaság eredményeinek elismeréseként kapóssá vált részvények szárnyalása egyszer csak megtorpant, sőt tudni lehetett, hogy ez minél később következik be, annál fájdalmasabb korrekció keseríti meg a papírokban bennragadt befektetők napjait. Az árak március közepi mélypontja után azonban – a legcsekélyebb feltűnést is nélkülözve – a múlt hét elején ismét történelmi magasságba emelkedett a BÉT indexe.
A tőzsdei gyorsjelentések februári közzététele óta a kibocsátók csendben dolgoznak éves beszámolóik összeállításán – ebben az “ingerszegény környezetben” igen kevés fogódzója akad a valós és vélt piaci trendek között eligazodni vágyó nagyérdeműnek.
Korábban egyesek a dollár márkaárfolyamából próbáltak következtetni a hazai részvénypiac várható áralakulására, a zöldhasú emelkedő trendjének megtörése és – ugyan hektikus, de – viszonylag szűk sávban való ingadozása azonban ez idő tájt csekély támpontul szolgálhat a befektetőknek. A hosszú hónapok óta váltakozó erősödéssel fel-fellángoló dollárkamatemelési várakozásokra március végén tett pontot az infláció féken tartásán őrködő Fed, negyed százalékponttal megemelve az irányadó rövid távú kamatokat. Annak ellenére, hogy a tengerentúlon már ezt megelőzően fokozatosan ereszkedő részvényárfolyamok jellemezték a parkettet, a Wall Street további áreséssel válaszolt az intézkedésre. Az időközben napvilágot látott makrogazdasági mutatók láttán áprilisban ismét erőre kaptak a kamatemelési várakozások, azaz a New York-i részvénypiac magáratalálását követően a nyári hónapokban kevés érv szól az áremelkedés mellett. A fejlett világ szakértői közül viszont többen adtak eddig is hangot annak a véleményüknek, hogy a magyar tőzsde azon kevés tőkepiac közé tartozik, amelyek a leginkább képesek magukat függetleníteni a Wall Street borongós hangulatától és az ezzel járó áreséstől.
Ugyancsak a hazai részvények kelendőségét javíthatja a következő időszakban, hogy a riasztó méretűre duzzadt kereskedelmi deficit lefaragásának kényszere miatt a Bokros-csomag cseh változatának meghirdetése az ott már több éve otthonosan mozgó külföldi befektetőket is óvatossá teszi a prágai tőzsdén. Jó ideig nem kell félni attól sem, hogy a szlovák tőzsdeparkett a magyar tőkepiac konkurensévé válik, így a szépszámú Kelet-Európára szakosodott befektetési alap portfóliójában egyre magasabb arányban szerepelhetnek a magyar részvények.
Az utóbbi hetek eseménytelennek tűnő hazai üzletmenetét az első negyedéves gyorsjelentések megjelenése, illetve a már hónapok óta várt Mol- és Richter-kibocsátás paprikázhatja fel ismét, újabb lendületet adva a magyar részvénypiacnak. Az olajipari óriástól tavalyi nyereségét tíz-húsz milliárd forinttal meghaladó eredményt várnak, ami a féléves, illetve harmadik negyedéves adatok közzététele után az ötezer forintos árfolyam elérését vetíti előre. A tavalyi eredménye alapján csalódást keltett TVK a vegyipar kedvező világpiaci árai hatására valószínűleg kiugróan sikeres negyedévet zárt. A belföldön megelőlegezett bizalom a februárban elért rekordmagasságba repítette a részvény árfolyamát. A befektetők a magyar részvénypiac többi prominens képviselőjétől is – lassan már szokásosnak mondható – rekordadatokat várnak, így semmi akadálya nincs annak, hogy a májusi kibocsátásokat követően hatezer pont felett stabilizálódjon a budapesti tőzsdeindex értéke.
