Az elmúlt évekhez képest nőtt a 13. – és nemritkán 14. – havi fizetést nyújtó nagyvállalatok aránya; ma már majdnem minden második cég igyekszik e módon is megbecsülni dolgozóit – derül ki a Price Waterhouse legfrissebb felméréséből.
A külföldi tulajdonú vállalatoknál az idén átlagosan 25 százalékos fizetésemelést hajtottak végre; a pénzintézeteknél 20 százalékos, a magyar és a vegyes tulajdonú vállalkozásoknál pedig ennél egy, illetve két százalékkal alacsonyabb volt ez a mérték. A neves könyvvizsgáló cég félezer – több mint hetven százalékban részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő – hazai nagyvállalat körében végzett kutatása szerint erről a körről az is elmondható, hogy az idén magasabb emelést hajtott végre, mint 1995-ben. A legnagyobb – 3 százalékpontos – különbség a magyar cégeknél mutatkozott, a másik három csoportban egy-egy százalékkal fejelték meg idén a megelőző évi emelés mértékét. A mintában szereplő cégek több mint fele félezer főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, közel ötöde viszont ezer embernél többnek ad munkát. Háromnegyedük éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot.
Az első számú vezetők éves bruttó összfizetése egyébként 1996-ban átlagosan 7-10 millió forint közé esik, míg a többi vezetői pozíció javadalmazása a 4 és 7 millió forint közötti sávban mozog. (Ezek az összegek az éves bruttó alapfizetés mellett a garantált, illetve teljesítmény szerinti prémiumokat is tartalmazzák, nem számolnak ugyanakkor olyan tételekkel, mint a cégautó, a mobiltelefon és azok költségei, a kedvezményes vállalati hitel, a biztosítás, a dolgozói részvényopció vagy éppen az oktatás költsége.) A felsőbb vezetők között leginkább a csúcsvezető, továbbá a kereskedelem és a termelés irányítója részesül különféle juttatásokban. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy a cégek közel kétharmada nyújt hiteleket alkalmazottainak, s felük biztosítást is köt dolgozóira. Az előírtakon felüli orvosi ellátás viszont továbbra sem jellemző.
A felsőszintű vezetők közt a javadalmazást tekintve kiemelkedik a kereskedelem és az értékesítés, ezt követi a pénzügyi-számviteli terület, illetve a termelés. A K+F, a minőségbiztosítás, valamint a logisztika ugyanakkor messze elmarad az átlagtól. Lényegében hasonló tendenciák figyelhetők meg a középvezetői szinten is, itt azonban az összfizetésen belül általában lényegesen alacsonyabb a nem állandó elemek aránya. A vidéki cégek szinte minden beosztásban kevesebbet fizetnek a budapestieknél.
A vizsgálat során kiderült: a külföldi és vegyes cégek, valamint a pénzintézetek esetében növekszik a rendszeresen végzett teljesítményértékelés szerepe. E körben gyakori, hogy év elején és az esztendő derekán is rendezik az alkalmazottak fizetését.
