A jövő évre tervezett változások egy része – az adóterhelés enyhe mérséklése, szerkezetének átrendeződése kedvező elmozdulásnak tekinthető, az adórendszert azonban ennek ellenére számos kedvezőtlen tulajdonság is jellemzi. Gáspár Pál, a Pénzügykutató Rt. munkatársa szerint amint azt a Center for International Private Enterprise (CIPE) által szervezett gazdaságpolitikai fórumon kifejtette – a jelenlegi szisztémában mindenekelőtt a magas adóterhelés, az infláció erőteljes érvényesülése és a rejtett adók magas részesedése nevezhető problematikusnak. Az adórendszer torzító hatását önmagában is mutatja a széles körű és változatlanul bővülő feketegazdaság. A rendszer egyes vonásai közvetlenül ösztönzik a jövedelmeknek a rejtett gazdaságba áramlását. Gáspár szerint a személyi jövedelemadó esetében – a tervezett változtatásokkal együtt is túlzott a rendszer progresszivitása, ami elsősorban a jövedelmi sávok inflációkövető indexálásának elmaradásában, valamint a sávok elégtelen szélességében nyilvánul meg. Összességében a kutató leginkább az adórendszer kiszámíthatóságát, stabilitását hiányolja, ami pedig a vállalkozások lételeme lenne. Koltai Jenő, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott: nem szabadna évente egymásnak ellentmondó változásokat beépíteni az adótörvényekbe, ahogyan az az elmúlt öt évben történt.
A társasági adó szintje ellenben nem tekinthető magasnak – ebben konszenzus volt. Hetényi István volt pénzügyminiszter még azt is hozzá tette: ilyen alacsony adókulcs mellett túl sok a törvénybe beépített kedvezmény. Nem volt vita a tekintetben sem, hogy a vállalkozások inkább a magas tb-terheket, illetve összességében az elvonási szintet kifogásolják, s nem az adóterheléssel van bajuk.
Szűcs György, az Iposz elnöke a jövő évi tb-változások miatt igen borús képet festett: azt állította, hogy ezáltal több mint 100 milliárd forintos jövedelemkivonás valósul meg a gazdaságból, ez pedig a belső kereslet további visszafogásával fog járni. Vámosi Nagy Szabolcs, az adórendszer átalakításával megbízott miniszteri biztos ezzel szemben úgy látja: az adóteher-csökkentés, a vámpótlék leépítése, valamint a vámok csökkenése miatt 300 milliárd forint marad a vállalkozóknál. Szűcs kifogásolta a készpénzforgalom korlátozását is. Vámosi Nagy riposztja: a szankciókat csak egymillió forint feletti készpénzfizetés esetén vezetnék be, márpedig az egyéni vállalkozók négyötödének a teljes éves árbevétele alacsonyabb egymillió forintnál. A konferencián részt vevő vállalkozók bírálattal illették azt az elképzelést is, amelynek alapján bizonyos összeg fölött a tőkejövedelem – az osztalék – után is tb járulékot kellene fizetni. Vámosi Nagy Szabolcs a tervezet védelmében elmondta: a vállalkozások nagy többsége a tevékenység ellenértékét – amely után tb járulékot kellene fizetni – osztalékjövedelemként veszi ki a vállalkozásból, “megúszva” ezzel a tb járulékot. Pitti Zoltán, az APEH elnöke ezt egy tavalyi adóbevallásból vett adattal is alátámasztotta: 1995-ben a legmagasabb jövedelem 679 millió forintos volt – ebből 677 millió osztalékból származott… Az APEH elnöke egyébként cáfolta azt az állítást, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók tennék ki a költségvetés bevételeinek döntő részét, s a közvetlen adók szerepe minimális lenne.
