Második nekifutásra ugyan, de június 30-án várhatóan végleg bezárja kapuit az Iparbankház. A hányatott sorsú pénzintézet piacról való “csendes kivonulásáról” még tavaly döntött az Állami Bankfelügyelet és a Bankfelügyeleti Bizottság, az akció költsége a becslések szerint 1,1 milliárd forintot tesz majd ki.
Afőleg kisvállalkozások és szövetkezetek finanszírozására szakosodott Iparbankház gyakorlatilag már három évvel ezelőtt elveszítette teljes tőkéjét, amelynek pótlása azóta sem történt meg. A pénzintézet az éveken át bőségesen folyósított konszolidációs források ellenére sem felelt meg a hatályos pénzintézeti törvény előírásainak, bár efölött – főleg a sikerrel kecsegtető privatizációs tárgyalások miatt – az állami hatóságok sokáig szemet hunytak. A fordulat tavaly nyáron következett be, amikor kiderült, hogy a reménybeli vevők – köztük például a Postabank – egytől egyig visszatáncoltak a vásárlástól. Miután pedig a bank többségi állami tulajdonosai is jelezték, hogy nem hajlandóak az elveszett, egymilliárd forint körüli tőkét pótolni, a pénzintézet előtt végül is nem maradt más kiút, mint a kapuzárás.
Ennek módjaként a hazai bankrendszer történetében először választották a szakmai berkekben csak “csendes kivonulásnak” nevezett eljárást. Lényege: a pénzintézet ellen nem indítanak azonnal felszámolási eljárást, hanem az aktív műveleteket beszüntetve a bank fokozatosan szűkíti tevékenységét, csökkenti betétállományát, értékesíti eszközeit, és leépíti a hitelportfóliót. Mint azt Misetics Sándor, az Iparbankház elnöke közli: az Állami Bankfelügyelet (Baf) által elfogadott, egyeztetett intézkedési terv szerint a pénzintézet tavaly fokozatosan “takaréklángra” állította magát, és megkezdte a banki tevékenység felszámolását. A mérlegfőösszeg az 1994-es 7,448 milliárd forintról tavaly év végére 3,148 milliárd forintra csökkent, miközben a mérleg szerinti veszteség 671 millió forint volt. Az ügyfelekkel szembeni követelések közel 1995 végéig 4 milliárd forinttal, 4,9 milliárdról 998 millió forintra csökkentek; ennek 84 százalékát a bank saját likvid eszközeinek értékesítéséből, a fennmaradó 16 százalékot pedig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által nyújtott 650 millió forintnyi hitelből fedezte.
A csendes kivonulás az idén fordult a célegyenesbe, miután a bank a devizabetéteknél január 15-től, a forintbetéteknél pedig január 31-től felfüggesztette a kamatfizetést, ezzel párhuzamosan pedig levélben szólította fel az ügyfeleket betétjeik kivonására. Ennek hatására az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek április végére 28 millió forintra zsugorodtak. Ebből 11,5 millió forint azonban olyan betét, amelyet egy hitelfelvétel fedezetéül, óvadékként helyeztek el a bankban, így az csak a hozzá kapcsolódó hitellel együtt kerülhet ki a pénzintézet állományából. A fennmaradó mintegy 16,5 millió forinton 387 betétes osztozik, ezek többsége azonban kis összegű (50 ezer forint alatti), úgynevezett alvó betét, amelyet a hirdetések és személyre szóló értesítések ellenére sem vontak ki a bankból. Ezek sorsa várhatóan megpecsételődik, mivel az igazgatóság döntése értelmében április 15-től átalakultak letétté, amely után minimálisan havi 3100 forint letétkezelési díjat számolnak fel, így várhatóan a legtöbb előbb-utóbb egyszerűen elfogy majd. Mindazonáltal néhány nagyobb tétel megmarad, ezeket kezelésre átadják egy másik pénzintézetnek (előreláthatólag a Konzumbanknak). Összességében azonban az elnök úgy véli, hogy a betétállomány leépítése június 30-ára lényegében befejeződik, ráadásul sikerült az ebből fakadó veszteségeket is a minimálisra leszorítani.
Jóval több problémával járt a tavaly év végén 3,245 milliárd forintos hitelállomány lefaragása. Bár a Magyar Nemzeti Bank által refinanszírozott éven túli hitelek jelentős részét sikerült más pénzintézeteknek értékesíteni vagy kezelésre átadni (Figyelő 1996/9. szám), a saját forrásból kihelyezett és jórészt befagyott, összesen 1,344 milliárd forint névértékű rövid lejáratú hitel csak hosszú huzavona után vándorolt ki a bankból. A peres eljárás alatt nem álló, 481 millió forint névértékű követelést végül még februárban pályázat útján, 3 millió forintért sikerült értékesíteni, és a Konzumbank is átvállalt névértéken egy 54 millió forintos követeléscsomagot. Egy 60 millió forint névértékű csomagra pedig az elmúlt héten találtak pályázat útján vevőt, aki hajlandó volt 11 millió forintot fizetni ezekért a befagyott hitelekért. További 219 millió forinttal csökkent a hitelállomány az adósok törlesztése miatt.
A saját forrásból finanszírozott hitelek egy része viszont még mindig a bank portfólióját terheli, mivel ezek zöme peres eljárás alatt van. A peresített követelések záróállománya a tavalyi év végén 486 millió forint volt, amit előreláthatólag bevonnak a felszámolás alatt álló vagyontömegbe. További gondot jelent, hogy egy közelmúltban lezárult APEH-célvizsgálat további 45 millió forint adótartozást tárt fel, amelyről még folyik az egyeztetés az adóhivatal és a pénzintézet illetékesei között. Egyelőre nem rendezett még a pénzintézet két fiókjának és egy üdülőjének a sorsa, és a Glória Biztosítóban lévő 5 százalékos részesedést sem sikerült értékesíteni.
E függőben lévő ügyekre, valamint a felszámolás költségeire a bank várhatóan közvetlenül a kapuzárás előtt további 240 millió forint hitelt vesz fel a jegybanktól. A további menetrend a szokványos felszámolási eljárásnak megfelelően alakul majd. Június 30-ával visszavonják az Iparbankház tevékenységi engedélyét, majd a bíróságnál megindítják a felszámolási eljárást. A hivatalos felszámoló kijelöléséig a Baf felügyeleti biztost nevez ki a pénzintézet élére, akinek feladata lényegében csak a kiürített és megszűnő bank “őrzése” a felszámoló megérkezéséig.
