A József nádor téren elkészítették a jövő évi költségvetési irányelveket – a kormánypárti szakértők által támogatott anyag várhatóan jövő héten kerül a kormány elé. A pénzügyi tárcánál adómérsékléssel is számolnak, ez azonban komoly megtakarításokat követel meg a közkiadásoknál, ami akár látványos konfliktusokkal járhat.
Számottevő politikai támogatás körvonalazódik a Pénzügyminisztérium (PM) által összeállított 1997-es költségvetési irányelvek mögött – legalábbis ezt volt hivatva elősegíteni Medgyessy Péternek a két kormánypárti frakció gazdaság- és pénzügypolitika iránt érdeklődő tagjaival folytatott múlt hét pénteki találkozója. Gaál Gyula frakcióvezető-helyettes, az SZDSZ költségvetési ügyekben talán legjártasabb képviselője újságíróknak egyenesen úgy fogalmazott: megnyugtatónak találja az irányelveket, mivel azok soha nem látott mértékben tükrözik a kormánykoalíció eredeti gazdaságpolitikai programjának lényegét és azokban pártja elképzelései is visszaköszönnek. Lényegesen csökken a nemzeti jövedelem újraelosztásának mértéke, elsősorban azért, mert a személyi és a társasági adóból egyaránt kisebb bevételt tervez a költségvetés. Az irányelvek kisszámú, de világos preferenciát fogalmaznak meg. Mindenekelőtt növekszik a közvetlen kormányzati szerepvállalás az infrastrukturális beruházások, a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás terén. Több pénz jut a közbiztonságra és a feketegazdaság ellen mozgósítható közhivatalok erősítésére. Az adószabályok módosítása révén pedig növelik a vállalkozások befektetési kedvét, illetve a versenyszféra mozgásterét.
Az adóbevételek csökkentésének azonban ára van: szigorú gazdálkodási rezsim és érdemi megtakarítások lesznek a közkiadások terén, ami – s erre Medgyessy Péter külön is felhívta a figyelmet – jelentős konfliktusokkal jár majd. Ezek kezelésében lesz szükség a politikai támogatásra, amit a pénzügyminiszter – szóban legalábbis – a kulcspozícióban lévő frakciótagoktól meg is szerzett. Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta, hogy tisztában vannak vele: az államháztartás reformján kívül nincsen más forrás a gazdaság növekedési pályára állításához. Úgy vélik azonban, hogy az érdemi gazdasági növekedés feltételei kialakulóban vannak, így ezek erősítésén túl elsősorban az infláció megfékezésére és a jövedelmek reálértékének megőrzésére kívánják fordítani a figyelmet.
Miként szabályozzák az irányelvek a tb-alapok és a központi költségvetés kapcsolatát, illetve állítanak-e keményebb korlátot a tb-önkormányzatok gazdálkodása elé? Gaál képviselő a Figyelő kérdésére adott diplomatikus válasza – “valamennyien nagyon fontosnak tartjuk a gyors és hosszú távra szóló reformot” – azért sejteni engedi a költségvetési irányelvek politikai támogatottságának határait. Az Országgyűlés egyébként éppen a napokban határoz arról az indítványról, amely szerint ha a tb-önkormányzatok nem terjesztik be a törvény által előírt határidőre a költségvetésüket, akkor ezt a PM teheti majd meg helyettük.
A pénzügyi tárca államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkára, László Csaba – aki PM-szóvivői minőségében először lépett a nyilvánosság elé – hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette: a Nemzetközi Valutaalap delegációja június 17-étől vizsgálja a magyar gazdaság helyzetét. S bár teljes biztonsággal még nem látható, hogyan alakulnak az 1996-os év mutatói, s hogy mennyire bizonyulnak teljesíthetőnek az 1997-es elképzelések, a PM-ben úgy gondolják: a gazdaságpolitika alapvető megváltoztatását semmi nem indokolja. Ígérete szerint a nyugdíjreformra vonatkozó részletes javaslatok szeptember végére elkészülnek.
