Integrációs Államtitkárság néven új szervezeti egységet hoznak létre a Külügyminisztériumban – derül ki egy lapunk birtokába jutott tervezetből. Az EU-integrációval kapcsolatos hatáskörökről végleges döntés lapunk megjelenésével egy időben, a csütörtöki kormányülésen várható.
Az újonnan létrejövő intézmény, az Integrációs Államtitkárság vezetésével – a Horn Gyula miniszterelnök által jegyzett előterjesztés szerint – a külügyi tárca hamarosan kinevezendő címzetes államtitkárát bízzák majd meg. A poszt várományosa lapértesülések szerint Gottfried Péter, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) jelenlegi címzetes államtitkára. Az államtitkárság az IKM Európai Ügyek Hivatala és a külügyi tárca integrációval foglalkozó szervezeti egységeinek összevonásával jön létre. A Külügyminisztérium 1440 fős létszáma 43 fővel gyarapodna.
Az előterjesztés a pénzügyi források átcsoportosításáról is szól: az ipari tárca idei költségvetéséből 245,4 millió forintot, valamint a Gazdaságfejlesztési Alap keretében kiírt pályázatok 42 milliós költségfedezetét tennék át a külügy büdzséjébe. Információink szerint az IKM és a többi ágazati minisztérium vezetői nagy vonalakban ugyan egyetértenek a tervezettel, a részletekről azonban viták folynak. Az egyik fő nézeteltérés: az új Integrációs Államtitkárság csak koordinációs feladatokat lásson-e el, avagy irányítási funkciója is legyen. Ha ugyanis a külügy csupán a tárcák közti munkák összehangolását végezné, akkor csupán három-négy IKM-munkatársat “adnának át” számára. További vitapont, hogy a Magyarországra irányuló segélyekkel, így a Phare-pénzekkel foglalkozó IKM-részleg melyik minisztériumhoz kerüljön.
Az előterjesztés megjelöli az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság (ennek elnöke az Integrációs Államtitkárság vezetője lesz) alá tartozó 32 tárcaközi munkacsoportot. Ezek témái a következők: áruk szabad mozgása; pénzügyi és közlekedési szolgáltatás; tőke szabad mozgása; verseny; fogyasztóvédelem; személyek szabad mozgása (két külön munkacsoport a munkavállalókkal kapcsolatos ügyek, illetve a schengeni egyezményből következő feladatok megtárgyalására); szociálpolitika (két külön csoport a munkaügy, illetve a szorosan vett szociálpolitika és egészségügy témában); vámunió; kutatás és fejlesztés; információs társadalom; statisztika; társasági jog; gazdasági és monetáris unió; környezetvédelem; energia; adózás; költségvetés; számvitel; polgári jog; szellemi tulajdonjog; személyi adatok védelme; audiovizuális politika; regionális politika; infrastruktúra; kül- és biztonságpolitika; bel- és igazságügyi együttműködés; alkotmány, szuverenitás; oktatás; intézmények; horizontális feladatok. A munkacsoportokat elsődlegesen a felelős tárca vezeti, de azok munkájában részt vesznek az Inotai András vezette Integrációs Stratégiai Munkacsoport tagjai is.
