Az új értékpapír-, illetve hitelintézeti törvény még messze van attól, hogy végső formáját elnyerje. Egyik hangsúlyos pontjuk, a befektetési bank azonban már ma is az érdeklődés középpontjában áll. A pénzügyi holdingok már neki is láttak ilyen típusú intézményeik létrehozásának, bár egyelőre maguk sem tudják, hogy azok pontosan milyen formában működnek majd.
A befektetési bankok a bank- és az értékpapír-szektort egymástól mereven elválasztó angolszász pénzügyi intézményrendszerben is átmeneti formációt jelentenek. “Munkahelyük” az értékpapírpiac, működésük azonban banki elemeket is tartalmaz, hiszen a pénzüket a tőkepiacon kamatoztatni kívánó ügyfeleiknek bizonyos határok közt banki szolgáltatásokat is nyújthatnak. A két terület közötti különbségek világszerte elmosódóban vannak, így nem csoda, hogy a befektetési bankok jövendő szerepéről mind a törvény-előkészítés során, mind a pénzügyi holdingok vezérkaraiban viták folynak. Az alapkérdés úgy szól, hogy a jövőben a banki vagy inkább az értékpapír-forgalmazói jelleg határozza-e meg őket.
Az erőviszonyok átrendezése
A Westdeutsche Landesbank (WestLB) Németország harmadik legnagyobb bankja, Észak-Rajna-Vesztfália állami pénzintézete, amelynek többségi tulajdonosa maga a tartomány. A WestLB Hungaria Rt. 1992-ben, a dicstelen véget ért Általános Vállalkozási Bank jogutódjaként jelent meg a magyar piacon. Ugyanekkor alakult meg a WestLB Investment Rt., a csoport magyarországi értékpapír-kereskedő cége is.
A WestLB-csoport az utóbbi években világszerte gyorsan növeli piaci részesedését: jelzi ezt a londoni West Merchant Bank megvásárlása és a Bank Austria tízszázalékos részesedésének megszerzése. A bank vezetése tudja, hogy a növekedés másik fontos terepe Kelet-Európa lehet. Az igazi “robbanás” persze Oroszországban következhet be, ha az ottani politikacsinálók is úgy akarják, de ez nem jelenti, hogy Közép-Európa stratégiai jelentőségét lebecsülnék a düsseldorfi főhadiszálláson.
Ellenkezőleg: Tömpe István, a WestLB Investment nemrégiben kinevezett vezérigazgatója szerint a német pénzügyi és gazdasági körök természetes növekedési területüknek tekintik a régiót. Cége egyebek mellett éppen erre az érdeklődésre építi stratégiáját, hiszen egyik legfontosabb céljuk az, hogy a német vállalatok magyarországi tevékenységét befektetési banki szolgáltatásokkal támogassák. A brókercég feltőkésítéséről tavaly decemberben döntött a tulajdonos WestLB Hungaria, így január végétől a Budapesti Értéktőzsdén a legnagyobbak között, 500 millió forintos alaptőkével jegyzik a társaságot (a korábbi tőkenagyság 66 millió forint volt). Ez elegendő ahhoz, hogy a cég elsődleges állampapír-forgalmazó lehessen, nem elégíti ki viszont az új értékpapírtörvény várhatóan egymilliárd forintos alaptőke-követelményét a befektetési bankokkal (avagy a “befektetési társaságokkal”) szemben.
Ettől azonban a vezérigazgató nem esik kétségbe. Tömpe István szerint egyáltalán nem biztos, hogy érdemes vállalni a befektetési bankká alakulás többletköltségeit. A kereskedelmi bankok ugyanis egyre szélesebb tőkepiaci felhatalmazást kapnak, a bank- és az értékpapír-szektor között húzódó határvonal pedig egyre kisebb jelentőségűvé válik. A felügyeleti költségek és a különböző tartalékolási követelmények ugyan odavezethetnek, hogy eltérő ráfordításokra lesz szükség a brókercégek és a bankok értékpapír-forgalmában, de ez nem perdöntő. Másrészt a befektetési bankok a tervek szerint – korlátozott keretek között – hitelezésre is jogosultak lesznek, amivel viszont konkurenciát jelenthetnek anyabankjuknak. A tulajdonos-pénzintézet már csak ezért is meggondolja majd, hogy befizesse “csemetéjét” az elit-osztályba.
A hangsúly mindenképpen a többletszolgáltatásokon van, amelyekhez a bankcsoport ügyfelei a WestLB Investment befektetési banki tevékenységével juthatnak. A társaság céljai közt szerepel magyar cégek értékpapír-kibocsátásainak megszervezése itthon – és talán külföldön is. Ehhez persze a külföldi partnerek megnyerésén kívül a hazai devizajogi szabályozás liberalizálására is szükség van, de ezen a területen mindenképpen a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cégek rúghatnak majd csak labdába. A külhoni tőkepiacokról finanszírozandó magyar vállalatok pedig a legnagyobb méretű, monopolhelyzetű szolgáltató társaságok lehetnek majd.
A magyar energiaiparban azonban már ma is jelentős német érdekeltségek vannak. Az ágazat fejlesztésének finanszírozásában fontos szerep juthat a WestLB-csoportnak, a későbbiekben pedig – véli a vezérigazgató – a felhalmozódó tőkealapok kihelyezése adhat munkát a cégnek. Tömpe István szívesen látná egy regionális befektetési alap létrehozását a WestLB-csoportban, amelynek pénzét Magyarországon – alapvetően kockázati tőke jellegű kihelyezésekkel – szellemileg igényes termékeket előállító vállalkozásokba kellene fektetni. Végül is minden attól függ persze, hogy Nyugat-Európa nagy pénzügyi befektetői hajlandók lesznek-e a mainál nagyságrendekkel nagyobb invesztíciókra. A következő években derül majd ki, hogy melyik az a három-négy óriásbank, amelyik igazi elkötelezettséget vállal Magyarországon – hangsúlyozza a vezérigazgató. Nekik érdemes megfontolniuk a még állami kézben lévő magyar pénzintézetek megvásárlását – mondja -, hiszen a nagy üzletek korának lezárultával csak a már kiíépült pozíciók megszerzésével rendezhetők át a piaci erőviszonyok.
Banki alapokon
A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) 1991-ben minősített követelésállományának átvételére, a banki portfólióba így bekerülő vállalatok reorganizálására hozta létre a Kvantum Bank Rt.-t 800 millió forintos alaptőkével, szakosított pénzintézetként. A pénzintézet mérlegfőösszege az első három évben egymilliárd forint körül alakult, 1994-ben viszont 1,9 milliárdra nőtt.
Tavaly volt a váltás éve: az anyabank novemberben összevonta saját befektetési üzletágát a pénzintézettel, amelynek új elnevezése Kvantum Investment (KI) Bank lett. Élére a K&H befektetési szakterületének korábbi vezetője, Haás László került, tevékenységi köre pedig befektetési banki elemekkel egészült ki. Látványosan növekedett ugyanakkor a bank alaptőkéje, mérlegfőösszege és eredménye is. A KI múlt pénteki közgyűlésén pedig a befektetési banki stratégia folytatásának szavaztak bizalmat az anyabank képviselői.
A koncepció három területnek szán kulcsszerepet: a fejlesztési tőkebefektetéseknek, a vállalati pénzügyi tranzakciókban való részvételnek, valamint az intézményi befektetők számára végzett vagyon-, illetve letétkezelésnek. Az első csoportba tartozik a követelésvásárlással vagy kockázati jellegű tőkebefektetéssel megszerzett vállalati részesedések hasznosítása, a másodikba pedig egyebek mellett értékpapír-kibocsátások szervezése és üzleti tanácsadás. A KI-nak tíz százalékot meghaladó részesedése van az önkéntes nyugdíjpénztáraknak nyújtott vagyonkezelés piacán, és letétkezelője a K&H-s befektetési alapoknak.
Haás László szerint az általa vezetett bank legnagyobb erőssége, hogy teljes szolgáltatási körrel áll ügyfelei rendelkezésére, amit a kereskedelmi banki háttér és – nyilvános értékpapír-kibocsátások esetén – a K&H Brókerrel való együttműködés tesz lehetővé.
A pénzügyi holdingok keretében nyújtott többletszolgáltatás mellett az is hasonlóság a WestLB és a Kvantum Investment elképzelései között, hogy az utóbbinál is tervezik egy kockázati tőkealap megszervezését. A KI ezt a – talán még az idén megszülető – 40-50 millió dolláros alapot külső tőke bevonásával akarja létrehozni, amelynek sikeréhez a kockázati alapokról szóló hazai jogi szabályozás megszületése is hozzájárulhatna.
Igaz, egyelőre nemcsak ez hiányzik a jogszabályi környezetből, hanem a befektetési bankok működési feltételeinek rögzítése is. Ennek a feladatnak vélhetően az új értékpapírtörvény tesz majd eleget, amelynek tervezete – pontosabban annak az utóbbi időben született változatai – mostanság befektetési társaság néven emlegetik ezt a pénzügyiintézmény-formát, amelyet az értékpapír-forgalmazásra jogosult cégek legtőkeerősebb csoportjának tekintenek. A pénzintézetből befektetési társasággá válás sok változtatást követelhet az üzletmenet megszervezésében és a tartalékolási követelmények ki-elégítésében. Könnyen megeshet azonban az is, hogy a szintén készülőfélben lévő – a bankrendszert szabályozni hivatott – hitelintézeti törvény képében végül merőben más jogszabály-alkotói elképzelések érvényesülnek majd. A ma bankvezetőként tevékenykedő Haás László mindenesetre nem lepődne meg azon, ha néhány hónap múlva esetleg már egy befektetési bank típusú tőzsdei értékpapír-forgalmazó cég élén állna – anélkül, hogy időközben munkahelyet változtatna.
