Gazdaság

CSEH PÉNZÜGYI POLITIKA – A korona sávot keres

admin
admin

1996. 04. 10. 00:00

A Wall Street Journal közép-európai mellékletében Joe Cook, a lap európai tudósítója a cseh korona sorsával foglalkozva megállapítja: “Sok minden függ a korona jövőjétől: a tőkebeáramlás, a kormány inflációellenes fellépése, sőt a júniusi választások előtt talán Vaclav Klaus miniszterelnök politikai jövője is.”

A korona hosszú évek óta békés és nyugodt életet él. Az amerikai dollárból és a német márkából álló kosár tetején pihenő valuta napi árfolyamát a Cseh Nemzeti Bank állapítja meg. Napi fél százalékpontnál többet sohasem mozdul.

Hamarosan azonban vége szakadhat ennek a békeidőnek, mert Prágában is egyre hangosabban követelik a korona szabadabb mozgását. Számos indokot emlegetnek. Az elemzők szerint a legfontosabb, hogy a cseh gazdaságot meg kellene szabadítani a jelenleg számtalan irányból ható nyomástól, amely elsősorban a jegybankra nehezedik. A szabadabb koronával pontosan ezt lehetne elérni. A fogósabb kérdésre, nevezetesen, hogy a szabadabb korona milyen hatással lesz az exportőrökre, már közel sem ilyen biztos a válasz.

A vitában egy sor kérdés keveredik össze. Egyesek az inflációtól tartanak, mások a cseh külkereskedelmi deficit felduzzadásától, meg attól, hogy a cseh exportőröknek fokozniuk kell versenyképességüket. Hosszabb pórázon biztosan erősödik a valuta, mondják egyesek. Vagy gyengül, vélik mások.

És mindezek mögött ott van egy ennél is fontosabb elem: a politikai akarat – különösen most, hogy közelednek a júniusi parlamenti választások.

“Gyakran az egész sokkal inkább teológiai, semmint gazdasági vitának tűnik” – mondja Jonathan Hoffman, a londoni CS First Boston munkatársa. Az inflációellenes érvet Cook a következőképpen ismerteti: a magas kamatlábak és a stabil valuta miatt Prága a külföldi tőke ideális rejtekhelye. Tavaly nem kevesebb mint 7 milliárd dollár, azaz a cseh GDP 18 százaléka, áramlott be az országba, ami kétszeresére, 13,9 milliárdra hizlalta az ország devizatartalékát. A források jelentős hányada olyan rövid lejáratú pénz volt, amit a németországinál háromszor magasabb kamatlábak csábítottak be.

Mivel azonban az ország dugig van készpénzzel (tavaly a pénzmennyiség 18 százalékkal nőtt), a Klaus-kormánynak féken kell tartania az inflációt, kiváltképpen, hogy decemberre sikerült évi 8 százalékra lenyomnia. Amikor az úgynevezett forró pénz beáramlott, a többletet majdnem 4 milliárd dollár értékű kincstárjeggyel itatták fel. A jegybankosok “sterilizálásnak” nevezték az intézkedést. Okos lépés, de csak félmegoldás volt.

Ma másfajta támadás eredményességében reménykednek. “A gazdaság nem engedheti meg magának, hogy megállítsa a beáramlást, viszont nincs szüksége a rövid lejáratú tőkére” – mondotta a Wall Street Journalnak Pavel Kysilka, a jegybank egyik elnökhelyettese. Így hát Kysilka és mások meglátása szerint nagyobb kockázatvállalással kell harcolni a spekulatív tőke ellen, azaz szélesíteni kell a korona árfolyam-ingadozási sávját. Ma túlságosan kedvező a befektetők helyzete: három hónap alatt 10 százalékos éves kamatot tehetnek zsebre anélkül, hogy aggódniuk kellene a valuta esése miatt.

Az igazi kérdés Cook szerint az, hogy mennyivel és mikor szélesítsék az ingadozási sávot.

A Patria Finance prágai befektetési cég például 15 százalékos sáv mellett szállt síkra, de úgy véli, hogy a jegybank “óvatos lesz és csak 5-10 százalékos sávot fogad el”. Ez egybevág a német Dresdner Bank nemrégiben közzétett jelentésével, amely szerint egy 6-10 százalékos sáv is meghozná a kívánt eredményt.

Lengyelország tavaly májusban plusz-mínusz 7 százalékban állapította meg a limitet, az országba mégis nettó 11 milliárd dollár – azaz a GDP-nek körülbelül 10 százaléka – áramlott.

Azt senki sem tudja, hogy a csehek mikor szélesítik ki a sávot. Sokak szerint a jegybank ki fogja várni a parlamenti választásokat. Még ennél is bizonytalanabb találgatás övezi azt a kérdést, hogy újonnan megszerzett szabadsága birtokában a korona merre fog elmozdulni.

Tavaly a cseh külkereskedelmi mérleg hiánya megnégyszereződött, és elérte a 3,7 milliárd dollárt. Ugyanebben az időszakban a valutakosár 65 százalékát kitevő márka nyomására a korona majdnem 10 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, s ezért sokan azt állítják, hogy a cseh exportőrök rohamosan elvesztik árelőnyüket. Egyre többen követelik, hogy ezt az előnyt a kormány a korona leértékelésével állítsa vissza.

Vladimir Dlouhy kereskedelmi és ipari miniszter nemrégiben kijelentette, hogy elérkezett a korona árfolyama “fokozatos” lazításának ideje, mert “így segíthetjük belföldi termelésünk versenyképességét, s ezáltal a kivitelt”.

Vannak más megközelítések is. Eric Fougner, az Asea Brown Boveri Ltd. prágai igazgatója elismeri, hogy a koronának a dollárhoz viszonyított erősödése miatt csökkent az ABB költségelőnye. Ám szerinte téves úton jár az, aki a versenyképességet egy valuta értékéhez köti. Szerinte “a termelékenység növelésén kell fáradozni, mert ha a leértékelés kap hangsúlyt, akkor két-három évvel is elodázzák az égetően szükséges szerkezet-átalakítást”. (Az erősödő valuta a Skoda autógyárat fogja leginkább megszorongatni. A Skoda várakozásai szerint az export az idén eléri az 1,2 milliárd dollárt, ami az ország összes külföldi eladásának 6,7 százalékát teszi ki.)

A realistának minősíthető forgatókönyvek szerint a korona csak kis mértékben fog ingadozni a sáv bevezetése esetén. Az egyik legszorosabb féket maga a jegybank jelentené. A jegybanknak “hatalmas tartalékai vannak, és biztosan beavatkozna, hogy az árfolyamot az adott sávon belül tartsa” – mondja Ross Watzman, a CS First Boston egyik prágai munkatársa.

Cook szerint a stabilitást éberen őrző cseh gazdaságpolitikusok nem fognak kapkodni. Ezért idézi azt a felháborodást, amely decemberben tört ki, amikor a bécsi székhelyű Nomura Kutatóintézet a júniusi választások utánra 20 százalékos korona-leértékelést jósolt. Akkora volt a tiltakozás, hogy a Nomura egyik vezetője, Hitosi Tonomura levélben gyorsan bocsánatot kért Klaustól “egy magányos közgazdász elméleti analíziséért”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.