Gazdaság

A LAKOSSÁGI CITIBANK ELSŐ ÉVE – Kiemelő érzés

Elégedetten értékelte a Citibank vezetősége tavaly februárban nyitott budapesti lakossági bankjának első évét – mondta a Figyelőnek adott interjúban Timothy M. Kelley, a bank kelet-európai részlegének vezetője. Nem kizárt még az idén további lakossági fiók megnyitása. Ám a bank a növekedést nem azonosítja a fiókok számának gyarapodásával. Többek között ezért maradnak a jövőben is távol a magyarországi bankprivatizációtól.

Bár a Citibank Budapestet 1985-ben alapították, egészen az elmúlt évig kizárólag vállalati ügyfelei voltak. Csak 1995 februárjában nyitották meg első – és mindmáig egyetlen – lakossági bankfiókjukat, a fővárosban. Mi ennek az oka?

– Korábban egész egyszerűen nem volt mód lakossági bankfiók létesítésére Magyarországon. De igazából nem is törekedtünk erre. A Citibank ugyanis a világ minden részén lépésről lépésre terjeszkedik. Először képviseleti irodát nyitunk, majd a helyi sajátosságok feltérképezését követően a vállalati üzletágat indítjuk útnak. A Citibanknál szerzett több évtizedes tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a vállalatok banki finanszírozása kevésbé kockázatos, mint a magánszemélyeké. A lakossági üzletág kiépítése jóval nagyobb, hosszabb távra szóló beruházás. Ezért csak azután nyithatunk a magánszemélyek felé, ha már bejáratódott a szakembergárda, kellően megerősödött a piaci jelenlétünk, s kialakult a bank imázsa. Ezt a fokozatosságot követtük nemcsak az ázsiai, valamint a latin-amerikai térségben, hanem Ausztráliában és Törökországban is.

Milyen eredménnyel zárta az első évet a Citibank magyarországi lakossági bankja?

– Csak a legjobbakat mondhatom erről az érdekeltségünkről. Sikerült új technológiákat, módszereket meghonosítani a magyarországi lakossági bankpiacon. Az első évben 5 ezer ügyfél több mint 7 ezer számlát nyitott, s magánklienseink száma az elmúlt hetekben is tovább növekedett. Bár korainak tartom az értékelést, az eddigi eredményekkel elégedettek vagyunk.

Az utóbbi időben felgyorsult a verseny a lakossági bankpiacon, egyre több bank vág bele ebbe az üzletágba. Az ettől a területtől eddig látványosan távol maradó külföldi elitpénzintézetek közül a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) kötvények kibocsátásával nyitott a lakosság felé. Önök eddig mintha az óvatosabb megoldást választották volna.

– Lakossági kötvények kibocsátását egyelőre nem tervezzük. Elsősorban a betétek, a folyószámla-tulajdonosok számának növelésére helyezzük a hangsúlyt. Hiszen nem az az elsődleges célunk, hogy pénzt szerezzünk, hanem hogy hosszabb távra magunkhoz kössük ügyfeleinket. Budapesti bankunk a legjobb minőségű, úgynevezett kiemelt lakossági ügyfelekre összpontosít. Megszerzésük, illetve számuk gyarapítása érdekében a Citibank a magyar pénzügyi szektor megújítására törekedve eleddig ismeretlen szolgáltatásokat kíván meghonosítani, viszonylag rövid időn belül. Üzleti filozófiánk lényege: a gyorsaságnál is fontosabb, hogy a szolgáltatás minél magasabb színvonalú legyen.

Mely bankokkal számolnak e tekintetben versenytársként?

– Csak a lakossági piac egy számunkra lényeges szeletére, a kiemelt ügyfélkörre összpontosítunk. Ilyen szempontból lehetnek versenytársaink az olyan pénzügyi szolgáltatók, mint a privát bankok, illetve a brókerházak. Míg nemzetközi viszonylatban mondjuk a Merill Lynch-et tekintjük ilyennek, addig itthon minden bizonnyal a Budapest Bank jöhet szóba. Mindazonáltal nem hiszem, hogy új termékeinkkel az OTP Banktól vagy a Budapest Banktól nagyszámú ügyfelet tudnánk átcsábítani, igaz, mint már említettem, nem is ez a fő célunk.

Tervezik a budapesti mellett további fiókok megnyitását, esetleg vidéken?

– Természetesen terjeszkedni szeretnénk. Ezért vizsgáljuk újabb fiók megnyitásának lehetőségét, mindenekelőtt a fővárosban. Elképzelhető, hogy ez még az idén megtörténik, feltéve, hogy sikerül megfelelő helyet találnunk. Ami azonban a terjeszkedést illeti: többen, jelesül az újságírók, hajlamosak egy bank növekedését fiókjai számának gyarapodásán lemérni. Pedig legalább ennyire lényeges, ha nem lényegesebb, hogy mennyi és milyen szolgáltatást érhetnek el ügyfeleink. Ebből a szempontból fontosabbnak tartom, hogy bankunk szolgáltatásai telefonon a nap huszonnégy órájában elérhetők. Ezért tulajdonképpen nem is annyira sürgető az újabb bankfiók megnyitása.

Az új devizatörvény nyújtotta lehetőségeket kihasználva a Citibank is beszállt a hazai bankkártya-versenybe. Ez is a fokozatos terjeszkedési stratégia része?

– A Citibank által kibocsátott kártyák több magyarországi pénzintézet (Budapest Bank, Magyar Külkereskedelmi Bank, OTP Bank) Cirrus-rendszerű bankautomatáiban is felhasználhatók. Ma már az ország csaknem 450 bankautomatájából vehetnek fel pénzt folyószámla-tulajdonosaink. Úgy szeretnénk továbbfejleszteni hitelkártyáinkat, hogy azok használatával egyre több hitelhez jussanak ügyfeleink. Mellesleg a Citibank világszerte húszmillió lakossági számlatulajdonost és ötvenmillió kártyatulajdonost szolgál ki.

A Citibank eddig tisztes távolról figyelte a magyarországi bankprivatizációt. Pedig ez is egyik módja lehetne a terjeszkedésnek.

– Bankunk inkább az üzleti tevékenység megalapozásában szerzett tapasztalatait kívánja hasznosítani. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ebben kifejezetten sikeresnek számítunk. Azt is figyelembe kell venni, hogy a lakossági ügyfelek különleges bánásmódot igényelnek, vagyis ha normális üzletmenetre törekszünk, akkor problémamegoldó képességünkre is nagy hangsúlyt kell helyezni. Szerintem egy bank megvétele, annak többszáz fiókjával együtt, a tegnap stratégiája, legalábbis a mi szempontunkból. Ennél sokkal fontosabbnak tartom a technológiai fejlesztést.

A Citibank Budapest a korábbi években inkább rövid lejáratú hiteleket nyújtott. Várható-e, hogy ezen változtatnak, s a jövőben megpróbálnak javítani a Magyarországon jelenleg meglehetősen szűkös közép- és hosszú lejáratú forrásellátottságon?

– Egy bank hitelezési politikáját jórészt az ügyfelek igényei határozzák meg. Nehezíti a helyzetünket, hogy ma még mindig meglehetősen kevés információ szerezhető be a magyarországi hitelpiacról. Az utóbbi időben a magas kamatlábak sem kedveztek a hitelezésnek, hiszen ki az, aki negyvenszázalékos kamat mellett hajlandó vállalkozni? Minél jobban mérséklődnek a kamatok, annál könnyebb lesz majd a hitelekhez hozzájutni. Ami pedig a lejáratokat illeti: ez a piac az infrastruktúra fejlődésének éppúgy függvénye, mint a kamatok megfelelő szinten való stabilizálódásának.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik