Thórir Hergeirsson 15 év alatt két olimpiát, három vébét és öt Eb-t nyert a norvég női csapattal.

A Koh-i-Noor elnevezés két, világszerte ismert cseh céget is takar: az írószergyártó Koh-i-Noor Hardtmuth az ismertebb, viszont a textilipari kiegészítőkből nemzetközi birodalmat építő Koh-i-Noor Waldes története még regényesebb.

Tucatnyi nekifutás sem volt elég ahhoz, hogy akár csak a legkisebb munkák elindulhassanak.

A több mint egy évtizede zajló háború Maliban mára nagyhatalmak összecsapásává vált. Az orosz Wagner-csoport elleni június végi támadás rávilágított, hogy Moszkva globális kalandjai komoly veszélyeket is tartogatnak.

A Starliner űrhajó eddigi fejlesztése nem volt zökkenőmentes, és az első emberes tesztrepülése sem éppen az elvárásoknak megfelelően alakul.

A magyar kormány szerint észszerű és arányos változtatás, hogy augusztus 21-től semmilyen lakhatási támogatást nem kapnak az ukrajnai menekültek. Az érintettek kérhettek ugyan méltányosságot, mégis előálltak teljesen abszurd helyzetek is.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a Demokrata Párt elnökjelöltjének erősödik a pozíciója, de még sokan vannak, akiket meg kell győznie arról, hogy ő a legalkalmasabb jelölt az Egyesült Államok vezetésére.

„Csak az ellen küzdhetünk, amit képesek vagyunk megnevezni” – mondja Cristina Rivera Garza, akivel arról is beszélgettünk, hogy miért csak harminc év elteltével tudta megírni meggyilkolt húga történetét. Interjú a Pulitzer-díjas mexikói íróval.

Tíz pozitívum és öt csalódás – szubjektív válogatás a vasárnap befejeződött játékokról.

Európában egyelőre csak behurcolt eseteket ismerünk, hiányoznak a vírus terjesztésére alkalmas szúnyogok – egyelőre. Emberek közt mutálódva az Oropouche-vírus új arcát mutatta meg.

Min múlik az olimpiai dobogó? Mi a különbség a bronzérem és a negyedik hely között, miért nem lehet szeretni azonnal az utóbbit? Kistokajtól Párizsig nyúló interjú az olimpiai negyedik helyezett öttusázóval, Guzi Blankával.

Az elmúlt években Prágának részben már sikerült lehámozni magáról a sörturizmus bélyegét, ami példaértékű lehet Budapest számára is. Elég-e ehhez influenszereket meghívni, és hogyan lehet elérni, hogy több pénzt hagyjanak a külföldiek a városban?

Havonta jelentkező olvasónaplónkban a szerkesztőség tagjai írnak röviden a friss olvasmányélményeikről. Ezúttal a műfaji paletta a true crime-tól a filmelméleti könyvig, Csehszlovákia megalakulásától egészen a mexikói patriarchátusig ível.

Egykor a biztonság garanciája volt, mára viszont szitokszóvá vált a Boeing márkanév. A repülőgépgyártó cég hibái egy rossz házassággal kezdődtek.

A Duna fővárosi szakaszán is tömeges rajzásba kezdtek a kérészek, az Árpád hídon fénysorompó védi őket a forgalomtól. Jelenlétük a víz tisztaságát jelzi, mutatjuk, hogyan lehet őket megfigyelni.

Tóth Krisztina több évtizede küzd azért, hogy a hospice-ról a menedék jusson eszébe az embereknek. A  hospice és palliatív ellátás jelenéről, szép és rossz halálról, az egészségügy rendszerében elvesző súlyos betegekről, Karsai Dánielről és az eutanáziáról is beszélgettünk a szakemberrel.

70 éves lett James Cameron, akinek olyan filmeket köszönhetünk, mint a Terminátor 1-2., a Titanic vagy az Avatar-filmek. A mindig megújuló, mélytengermániás, híresen összeférhetetlen direktor majdnem minden filmjén keresztül törekedett valamilyen technikai forradalmi újítás felvillantására.

Puzsér Róberttel együtt néztük meg az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című tárlatot a Magyar Nemzeti Galériában, hogy interjút készíthessünk vele arról, miképpen hatottak rá ezek a műalkotások.

Az elmúlt években a Nyugat egyre kevesebb figyelmet fordított az Iszlám Államra, így a békés polgárok azt hihették, végleg sikerült felszámolni a dzsihádista terrorszervezetet. A bécsi Taylor Swift-koncertre tervezett akció talán még nem egy megkésett figyelmeztetés.

Az új Alien-filmben a pusztító idegennél is vérfagyasztóbb, hogy mit tesz vele az ember. Kritika az Alien: Romulusról.

Bár a Hadik című film megítélése ambivalens, Hadik András személyére ráirányította a figyelmet, és megjelent egy könyv is a berlini hadműveletről. Ennek szerzőjével, Lázár Balázs történésszel beszélgettünk: tényleg kalandfilmbe illő katona volt-e Hadik, illetve túl lehet-e lépni a kuruc-labanc leegyszerűsítésen?

Az észt Kaja Kallas lesz az Európai Unió új külügyi főképviselője, aki emiatt le is mondott az észt kabinet vezetéséről. Valójában az unió politikai menekülőutat kínált a „tallinni vasladynek”, mivel a népszerűsége igencsak megkopott kormányfőként a saját hazájában.

Megvannak a jelöltek, felálltak a csapatok. Így már érdemes megnézni, hogy az egyik vagy a másik fél győzelme esetén mi történne a magyar-amerikai viszonnyal.

A kolkatai kórházban történt brutális gyilkosság egyszerre hívja fel a figyelmet a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekre és az egészségügyben tapasztalható áldatlan állapotokra.