A mobil telefónia korszakában azt hisszük, hogy tudjuk, hogyan kell telefonálni. De nem szükségképpen...

LES ADECTIFS / A MELLÉKNEVEK I. A melléknév neme A francia nyelvben a nem szempontjából megkülönböztetünk egy-, két- és háromalakú mellékneveket. A mellékneveket nemben és számban egyeztetjük a főnevekkel. Egyalakú melléknevek – minden -e re végződő melléknév –  jeune (fiatal), facile (könnyű), difficile (nehéz) – melléknévként használt főnevek –  marron (gesztenye), snob (sznob)   Kétalakú melléknevek – a nőnem [...]

A tervek szerint a spanyolországi Costa del Sol ad majd helyet a világ legelegánsabb luxusszállodájának – az épületet ugyanis a beruházók arannyal akarják bevonni.

I.                   Les articles/ A névelők   Egyes szám/ Singulier Többes szám/ Pluriel Megjegyzés   Hímnem/ Masculin Nőnem/ Féminin Hímnem/Nőnem Masculin/Féminin A francia nyelvben megkülönböztetünk hím és nőnemű főneveket Határozott névelő/ Article défini le pčre (az apa) l’ami (a barát) la mčre (az anya) l’amie (a barátnő) les parents (a szülők) – magánhangzóval v. néma „h”- [...]

1. Ismétlés – elvek Méltányossági elméletek: Rawls, Nozick, Hayek Utilitarista: interdependens preferenciák (jövedelmi externália, irigység hiánya, rosszindulat) jövedelmi externália – meritorikus javak pozitív magyarázatok: biztonság vásárlása, többségi szavazás 2. Statisztikai kérdések 2.1 Egyenlőtlenség Definíció Politikai álláspontok – Rein-Miller 9.1. táblázat – tökéletes tőkepiac + tág jövedelemdefiníciók: vagyon = az összes jövőbeli jövedelemfolyam (az is, amit [...]

1. Wolf kormányzati kudarcok modellje piac (közjavak) szuboptimális vs. állam (public choice) szupraoptimális a közszektor iránti kereslet nő Wolf álláspontja: magánjavak elemzése nem vihető át közszektor elemzésére – nem mindenki ért egyet. (i) nem piaci termelés eltérő jegyei, (ii) nem piac kudarcai –> nem piaci vs. kormány 1.1 Nem piaci keresleti viszonyok Csökken a piaci [...]

1. Bevezetés – Ismétlés 1.1 Coase-tétel Coase-tétel, tranzakciós költségek elmélete 1.2. Ösztönző rendszer alapmodell – kereslet törvénye alapján: magasabb ár, magasabb lehetőségköltség – fogyasztás csökken mikroökonómiai (általános egyensúlyi) modell: költségvetési egyenes + preferenciarendszer (közömbösségi görbék) módosítása – helyettesítési + jövedelmi hatás Jogász vs. közgazdász megközelítés közötti különbség: utólagos korrekció vs. ösztönző rendszer – példa: letiltott [...]

1. Downs választói modellje 1.1 racionális távolmaradás Alapmodell szavazás nettó haszna: E (U) = P[U(X)] – C P[U(X)] < C – alacsony P miatt: autóbaleset. Kritika: Miért szavazunk? 1. A szavazás maga jelent hasznot – kötelességérzet: E (U) = P[U(X)] – C + D vizsgálatok: D: az állampolgári kötelességtudat (D érték) magyarázó ereje nagyobb, mint [...]

1. Downs: a demokratikus politikai piac modellje választók: racionális távolmaradás, racionális tájékozatlanság – szavazat politikus: szavazatmaximalizálás (újraválasztás) – politikai program, megbízás (bürokrata felé) bürokrata: jövedelem, juttatások – program végrehajtása lobby: járadékvadászat – információ, érdekartikuláció (választó), későbbi munkahely ígérete, erőforrások 2. Lobbyk: járadékvadászat 2.1 Járadék fogalma korábban: (i) természeti erőforrás (föld) jövedelme, (ii) Ricardo járadékelmélete (minőségi [...]

1. Definíciók Samuelson (1954, 387.o) „olyan jószág, amit közösen élvezünk, vagyis ennek a fogyasztása nem eredményezi azt, hogy az adott jószágból mások csak kevesebbet fogyaszthatnak.” vs. magánjavak – „fel lehet osztani az egyének között” Szuboptimális mennyiség! 1.1 Versengés, rivalizálás hiánya Horizontális vs. vertikális összegzés Samuelson általános egyensúlyi modellje – ábra MRSgxb = [MRTgx-MRSgxa] i=1SnMRSgxi=MRTgx kettős [...]

1. Definíciók közömbösségi görbéjének alakja, elhelyezkedése más ember fogyasztásától függ termelési függvény egy más vállalat inputjainak és outputjainak mennyiségétől függ az egyén hasznossági szintje nem csak a saját „tevékenységétől” függ, hanem másokétól is: UA=UA(x1, x2, x3,…xn, y1)Pigou: MSC = MPC + E (ÁBRA 2.6) – Pigou-adó: t = E 1.1 Pénzbeli vs. nem pénzbeli (reál), [...]

Napi tőzsdei összefoglalók, sajtószemle, jelentések, de még inkább a kevésbé hivatalos források, az e-mail levelezéseink, tárgyalási memók esetében fordul elő, hogy a közbevetett mozaikszavak, rövidítések gyakorlatilag érthetetlenné teszik a dokumentumokat.

1. Piac és hatékonyság 1.1. Piac fogalma láthatatlan kéz (skót felvilágosodás, Mandeville, A. Smith) – organikus rendszer, katalaxis (Buchanan) ár-egyenes (relatív árak) szerepe (ÁBRA 1.5 – A többet kínál Y-ból, mint amennyit B venne) 1.2 Jóléti közgazdaságtan tételei szinte függvényszerű kapcsolat hatékonyság és a kompetitív piac között Első tétel: minden piaci egyensúly Pareto-hatékony feltételek – [...]

Ismétlés: Musgrave (allokáció, redisztribúció, stabilizáció; hatékonyság, méltányosság, fenntartható fejlődés) 1. Hatékonyság 1.1 Hatékonyság értelmezése – technikai: legkevesebből, legtöbbet (X-hatékonyság) – allokációs: Pareto-hatékonyság 1.2 Pareto-hatékonyság definíciója Ha az erőforrásokat újra lehet osztani úgy, hogy egy egyén hasznossági szintjét növelni tudjuk, míg egyetlen más egyén hasznossági szintje sem csökken, akkor a társadalom jóléte növekedett. Edgeworth-Bowley-féle négyszög – [...]

1. Alapkérdések: különböző állami szintek: miért lehet rájuk szükség, mekkora az optimális méretük, milyen feladatokat és milyen bevételeket kell/lehet rájuk osztani, milyen elvek alapján 2. A decentralizáció fogalma 2.1 decentralizációs formák – Devolúció (devolution): A helyi szint dönt a nyújtott közszolgáltatásról és annak finanszírozását szolgáló díjakról, adókról ( független önkormányzatok általában) – Dekoncentráció (deconcentration): Valamilyen [...]

1. Mi az adó? „Az adó jogszabályi előíráson alapuló – egyszeri vagy folyamatos – fizetési kötelezettség, amelyet az állam avagy annak felhatalmazása alapján más közületi szerv (pénzügyi alap) természetes és jogi személyektől hajt be abban az esetben, ha az adó fizetésére vonatkozó tényállás megegyezik a törvény vagy rendelet által előírt teljesítési kötelezettséggel.” (Pénzügytan II. Saldo [...]

Mit jelent a tulajdonjog? Mihez van joga a tulajdonosnak, és mihez nincs? Miért nem kereskedhetünk szerveinkkel, saját magunkkal, vagy születendő gyermekeinkkel? Mik a kötelességei a tulajdonosnak? Az elhagyott tárgyak tulajdonosait milyen jogi védelem illeti meg? Mikor érdemes megállapítani valaminek a tulajdonjogát? Milyen feltételek között, mit és mennyi időre érdemes szabadalmi, vagy szerzői jogi védettség alá venni? Mik a magántulajdon alter

Az Európai Unió újszerű politikai intézményrendszerét övező viták sok szempontból nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyek a nemzetállamok hagyományos működését érintik. Ezzel összhangban az európai politikai integráció folyamatát sokan sikeresen elemezték a nemzetállamok és a nemzeti politikai közösségek tanulmányozása során megalkotott fogalmak segítségével. A félév folyamán olyan klasszikus közösségi gazdaságtani dilemmákat taglaló írásokat veszün

• Cullis, John and Philip Jones, Public Finance and Public Choice. Second edition. Oxford: Oxford University Press, 1998. MAGYAR KIADÁS KÉSZÜL! (Az órákon elhangzottak elsősorban, de nem kizárólag, e kötet struktúráját és tartalmát követik. A könyvből csak az egyes óráknál megadott részek a kötelezőek.) • Stiglitz, JE: A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-Kerszöv, Budapest, 2000 • [...]

Közös vizsgálódásunk a következő alaptéma körül fog forogni: kiket (adóalanyok), miért (adótárgy), milyen mértékben (adómérték), az adómértéket mire vetítve (adóalap), hogyan (adóigazgatás és számviteli szabályozás) adóztat az állam. Ki fogunk térni az adópolitika különböző, egymással gyakran erőteljesen ütköző motivációira: az állam bevételi forrásainak biztosítására; az adóalanyok ösztönzésére (bizonyos tevékenységek folytatására, v

Az üzleti levelezés a mindennapi életünk fő formája. Írásban rögzítjük, megerősítjük a megállapodásainkat, de egyre gyakoribb a magánéletünkben is egy-egy hivatalos levél megfogalmazása (pl. reklamáció). E heti anyagunkban összefoglaljuk a üzleti levelezés szabályait kiegészítve a legfontosabb szó- ill. kifejezés fordulatokkal, amelyek egy hivatalos levél részét képezhetik.

LES VERBES EN –ER / AZ –ER VÉGŰ IGÉK /I. csoport/ A francia nyelvben a magyar nyelvhez hasonlóan egy jelen idő van. A jelen időben három ragozási csoportot különböztetünk meg, az első csoportba tartoznak az –er végű igék, a legtöbb ige ebbe a csoportba tartozik. I. Ragozás /Conjugaison Példa Megjegyzés Megjegyzés j’aim-e Ha a je-t [...]

Central Park, SoHo, Tribeca, Guggenheim és Metropolitan Múzeum, Times Square és Rockefeller Center – Manhattan párában, egy filmzabáló, kritikus kelet-európai szemével.

Ellis Island, Empire State Building, Wall Street, Rockefeller Center, Time Square, Central Park, Macy's áruház - Manhattan egy kritikus kelet-európai utas szemével.