Túltoltuk a turizmust, nekünk is kell rendbehozni

Az overtourism, azaz a túlzott mértékű turizmus vagy „túlturizmus” a 2010-es évek végére érte el a kritikus szintet. Eddigre a legnépszerűbb utazási célpontok akkora tömeges terhelést kaptak a turisták áradata miatt, amivel már nem, vagy nehezen tudtak megküzdeni a helyiek. A járvány után ugyanide jutottunk vissza, és az érintett városok, országok most rohamtempóban szigorítanak, sok helyen már törvényi szinten lépnek fel a szabadságukat töltő látogatókkal szemben. Ezek az intézkedések szükségszerűek, de fájdalmasak, és nem biztos, hogy a várt eredményt hozzák. Az igazi változáshoz és a „normális” turizmushoz az kell, hogy a látogató változzon: az „új turista” alapvető feltétele a fenntartható turizmusnak – csak ezt a legnehezebb szabályozni.

Drónokkal a napágyfoglalók ellen

Újradefiniáljuk a relaxáció művészetét

– hirdeti magát a ciprusi St. George Beach Hotel & Spa Resort. A Páfoszban található szálloda – állítása szerint – a világon elsőként minden vendége részére saját napozóágyat biztosít, a hotel ebben látja a tökéletes nyugalom zálogát. Ha ön még nem vett részt „napágyháborúban”, nem tudhatja, mennyire égetően szükségszerű és indokolt ez a döntés: több videó is terjedt arról, hogy mennyire vad csatákat képesek vívni egymással az emberek, hogy övék legyen a legjobb hely. Itt van például ez a sportközvetítés-paródia egy napágycsatáról:

A napágyháború Spanyolországban is kirívó eseteket hoz, Costa Blancán ezért már 250 eurós bírságot kell fizetnie annak, aki lenyúlja más napágyát. Nem véletlen, hogy Cipruson született meg az első napágyérzékeny hotel, a közeli Görögországban ugyanis szintén nagy problémát okoznak ezek a harcok. Az országban keményebben léptek fel a napágytolvajokkal szemben, a többi között drónokkal figyelik a strandokat az országban és indítottak egy alkalmazást is, ahol a turisták jelenthetik az eseteket. A görög kormány jogszabályokkal igyekszik rendben tartani a strandokat, szigorúbb bírságokat és hatékonyabb ellenőrzési módszereket ír elő a partok elfoglalása ellen.

A napágyakért folyó küzdelem tökéletesen jelzi, mi történik akkor, ha túl sok turista van egy helyen, de azt is megmutatja, hogy mekkora felelőssége van a vendégeknek abban, hogy a nyaralásuk valóban felhőtlen legyen. De ezek a harcosok legalább megszállnak egy hotelben, így minden reggel újra megküzdhetnek a pozíciókért. A nagyobb problémát azok okozzák, akik még annyira sem maradnak, hogy öt percet napozzanak egy szállodai medence partján.

Barcelona és Velence nem tanult a hibákból

A rövid, akár egynapos látogatásra érkező turisták képezik az egyik nagy problémagócot Velencében, ahol sokszor már kezelhetetlen az embermennyiség. Az egyik legnépszerűbb olaszországi célpont a koronavírus-járvány előtt nagyjából 13 millió turistát fogadott, tavaly már 20 milliónál is többet. Pedig a városban fokozatosan szigorítottak, 2021-ben kitiltották a nagy sétahajók belépését, 2023 óta pedig a 25 főnél nagyobb turistacsoportoknak sem engedélyezik a belépést, de Velence turistaterheltsége csak nem csökken.

A tömegturizmus jelensége Európa összes turistavárosa számára kihívást jelent

– mondta a velencei városi tanács turizmusért és gazdasági fejlesztésért felelős tagja a Reutersnek. Simone Venturini szerint mivel Velence „kisebb és törékenyebb”, még jobban érinti ez a jelenség, ezért további drasztikus megoldásokat kénytelenek hozni a városban. Velence mára belépős lett: idén áprilistól már fizetniük kell bizonyos időszakokban és napszakokban a turistáknak, egészen pontosan azoknak, akik csak látogatóba érkeznek, nincs szállásuk, hanem egy napra vagy még annyira sem ruccannak át Velencébe. Hasonló időbeosztásos rendszert vezetnek be Görögországban, az Akropoliszon is, ahol még a belépők számát is maximalizálják.

A Velencénél jóval nagyobb Barcelonában több tüntetést is szerveztek már a turisták miatt. Hivatalos adatok szerint 2023-ban közel 26 millió látogató töltött el legalább egy éjszakát a barcelonai régióban, ahol nem feltétlenül a turisták jelenlétével van baj, hanem a helyiek életére gyakorolt hatással. A probléma szerte Spanyolországban jelen van, a szintén katalán Girona mellett Andalúziában is utcára vonultak az emberek, a Kanári-szigeteken még éhségsztrájkba is kezdtek.

A turizmus mértékének csökkentéséért küzdő ABDT szervezet szerint a turisták felhajtják az árakat és nyomást gyakorolnak a közszolgáltatásokra, miközben az idegenforgalmi ágazatból származó nyereség igazságtalanul oszlik el, ezért növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. A turizmus pedig közvetve negatív hatással van a helyi kiskereskedésekre és az alkalmazottak munkakörülményeire is. Az overtourism ingatlanpiacra gyakorolt hatása a legfájóbb a helyieknek: Barcelonában jelentősen emelkedtek a lakhatási költségek, az utóbbi évtizedben 68 százalékkal ugrottak meg az árak, miközben a szálláshelyek száma folyamatosan nő.

A tiltakozók ezért a turisztikai szálláshelykínálat mellett a körutazások számát is csökkentenék, illetve korlátoznák a teraszok számát is.

Akkor jó a turizmus, ha a helyiek is jól érzik magukat

A problémát mindkét városban főleg a néhány napra érkezők okozzák, ezért Barcelonában 2029-től megtiltják, hogy rövid távra lakásokat adjanak ki turistáknak, de Lisszabon és Berlin is hasonlóképpen küzd. Sok ország eseti kezelést nyújt a problémára, Amszterdamból kitiltották a sétahajókat a nagyobb kikötőkből, Koppenhágában programot indítottak, hogy ellensúlyozzák a turizmus környezetkárosítását.

Az overtourism lassan olyan mértékű probléma lesz, mint a koronavírus-járvány előtt, ha már most nem akkora. Az általunk megkérdezett turisztikai szakértő szerint a népszerű nyaralóhelyeknek nehéz dolguk van, ha orvosolni akarják a problémát – és közben a turistákat sem szeretnék elüldözni.

A körutazások korlátozása vagy a teraszok számának csökkentése csak eseti kényszermegoldások: nem biztos, hogy felelős turistát nevelnek, inkább elűzik máshova a látogatókat. De szükségesek, hiszen akkor van jó és ideális turizmus, ha a lakosok is jól érzik magukat. Számítani lehet rá, hogy egyre több helyen korlátoznak majd, például regisztrációt vagy belépőt vezetnek be, nem engedik behajtani az autókat a területre; a fenntarthatóság szempontjából egyre több ilyenre is lenne szükség.

– mondta lapunknak Bódis Gábor, a HungaryNext alapítója.

A szakember szerint mivel az overtourismtől főleg a helyiek szenvednek, a turisztika-menedzsmenteknek az ő problémáikra kell választ adniuk. Ha egy desztinációt nem tudnak annyira menedzselni, hogy a turisták ne mindig ugyanarra a helyre menjenek, akkor nem jól végzik a dolgukat.

„Az overtourism az undermanagement eredménye: ebben az esetben a desztinációs menedzsment képtelen a lakossággal és egyéb döntéshozókkal együtt alternatív megoldásokat felkínálni, hanem inkább enged a szolgáltatói és piaci nyomásnak, hogy minél több látogató, pénz és haszon legyen. Ha nem tudnak ellenállni ennek a nyomásnak, az azt jelenti, hogy nem jól szervezik a turizmust” – fogalmaz a tusztikai szakértő.

A turisták az építőiparra is hatással vannak

Bódis Gábor szerint a szolgáltatóknak, az önkormányzatoknak és a lakóknak együtt kell megoldást találniuk a problémára. Több országban már a legmagasabb szinten avatkoznak bele a turizmusba, ahogy szó volt róla, például Görögországban, de Horvátországban is megpróbálják törvényi eszközökkel szabályozni a kérdést. A 2024. január 1-jén hatályba lépett jogszabály nagyobb hatáskört biztosít a városok és a járások számára, így a korlátozásokat, módosításokat a helyi viszonyokhoz lehet alakítani. Az egységek dönthetnek a területükön található turisztikai és vendéglátó létesítmények számának, típusának és kategóriájának korlátozásáról, továbbá arról, hány turista tartózkodhat a területükön, valamint az egynapos turisták számát is csökkenthetik.

Az óceánjárókról zúduló tömegtől szintén szenvedő, a magyarok által is kedvelt Dubrovnik elsőként élt a törvénnyel, a többi között 30 százalékkal csökkentették a kiadható szállások számát, és megtiltották új apartmanok építését. Hasonlóan Brugge-höz – a belga város történelmi negyedében már nem épülhet új szálloda, és az egész városban leállították az új üdülőházak építésére vonatkozó engedélyek kiadását.

Sokszor nem az a probléma, hogy sok a turista, hanem, hogy nem tartják tiszteletben az adott város értékeit, esetleg kárt is tesznek azokban, ezért például az UNESCO világörökségi listáján is szereplő dubrovniki óváros védelmére hivatkozva is korlátoznák a beérkezők számát. Vannak drasztikusabb módok is a turisták visszaszorítására, Japánban fekete hálóval takarták ki a Fudzsit Fudzsikavagucsiko környékén, hogy elriasszák a turistákat, igaz, ezt a hálót is megrongálták azóta. Izlandon egy kanyont kellett lezárni a tömeg elől, Thaiföldön egy népszerű szigetre tették ki a „belépni tilos” táblát.

A turisztikai szektor fenntarthatatlansága elért egy olyan pontra, ami már globálisan problémát okoz.

„Kérdés, megéri-e feláldozni a számok, bevételnövekedés ígéretét a globális rendszer vagy a társadalom sérülése árán. Az ENSZ, az országos és nemzetközi turisztikai szervezetek, szakemberek, oktatók felelőssége, hogy változtassanak ezen a szemléleten” – mondta Bódis Gábor.

Nekünk kell megváltoznunk a kedvenc nyaralóhelyeink érdekében

A turisztikai szakember szerint a kínálati oldal mellett a keresletinek is változnia kell, hogy a helyzet ne romoljon tovább.

„Ne úgy tegyük fel a kérdést, hogy hova utazzunk, hanem hogy hogyan. A szakemberek, utazásszervezők, döntéshozók feladata, hogy ne csak népszerű úti célokat ajánljanak, amiket könnyen értékesíteni tudnak, hanem dolgozzanak ki alternatívákat. Vannak jó példák, ezeket kell nekünk előtérbe helyezni. Persze ez sokkal több munka és szervezés. Az információkat, ajánlásokat, alternatív útvonalakat, kapacitásokat komolyan meg kell tervezni, hogy az overtourism ne okozzon problémát” – mondta Bódis Gábor.

Ezt az utat próbálgatják Portugáliában, ahol egyszerűen „eltérítik” a turistákat egy másik útvonalra, és alternatív desztinációk ajánlásával küzd Franciaország is, hogy valamennyire tehermentesítse a turisták által leuralt célpontokat. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által szervezett Budapest Influenszer Tripben a többi között a már most túllátogatott Halászbástyát is ajánlják a tartalomgyártók, ami nem biztos, hogy segít a népszerű turisztikai célponton. Az akciót sikeresnek ítélték, Guller Zoltán, az MTÜ igazgatósági elnöke szerint „már most olyan számaink vannak, amiket álmunkban sem reméltünk”, de kérdés, hogy a sikert valóban a turisták magas száma jelzi-e a leginkább.

A felelős turista előtervezéssel, néhány jól megválasztott és átgondolt döntéssel sokat tud tenni azért, hogy mind számára, mind a helyi lakosok számára élmény maradjon az ott tartózkodás. Ezzel sok kellemetlen órát és pénzt tudnának megspórolni az őt vendégül látók.

„Akkor tud valaki felelős turista lenni, ha felfedezi ezt magában. Meg kell tudni mondania, miért utazik oda, mi a célja az utazásának, akkor rá tud jönni, hogyan tudna felelősen utazni. Fel kell tenni a kérdést: csak azért mentem oda, hogy legyen egy Insta-szelfim, elmondhassam, hogy voltam ott?  Ha valami közelebbi, nem annyira felkapott helyre megyek, de több időt töltök ott, akkor jobban megismerem az adott helyet, kultúrát, embereket, és végső soron többet is költök, de ami a legfontosabb, sokkal jobban megismerem magam. És ez a kulcs.

Az adott desztináció lakosságának az a jó, ha a turista is hozzátesz valamit, nem csak elvesz onnan. Minél több időt tölt valahol egy látogató, annál jobban érti a helyet, és ez alapján jobb alternatívákat is tud találni.

– mondta Bódis Gábor.

Overtourism a bulinegyedben és Balaton sztárvárosaiban

A túlturizmus Magyarországon is problémát okoz, a turisztikai szakember szerint Budapesten Belső-Erzsébetvárosban és a bulinegyedben, vidéken főleg Siófokon vagy Balatonfüreden kezd komoly gonddá válni.

„A Budai Vár környéke talán az, ami kritikusabb, itt halmozottan megjelenik a túlturizmus. A tömegközlekedés mellett buszok, városnéző járatok, autók, motorok váltják egymást, ami a környezet szempontjából is káros. A szolgáltatók nem nagyon akarnak váltani, mert a sokat költő turistákat fel kell vinni a várba. De mi kis ország vagyunk: ha ügyes menedzsmenttel, programcsomagokkal állnak elő a desztinációk, a turisztikai ügynökségek vagy a szolgáltatók, akkor ezen mi még tudunk enyhíteni” – mondta Bódis Gábor.

Bécsbe jóval több turista érkezik, mint Budapestre, az osztrák főváros mégis évről évre kiérdemli legélhetőbb város címét. A turisztikai szakértő szerint az osztrák fővárosban minden évben megmérik a helyi lakosok és a turisták viszonyát egy 10-es skálán, ha 9-es alá megy, akkor beleavatkoznak.

„Az a lényeg, hogy ők maradjanak a legélhetőbb város a világon. Ahogy sérül a helyi szempont, már beavatkoznak. Ezt a filozófiát kellene Magyarországon is meghonosítani. Ebben nagy szerepük van a turisztikai ügynökségeknek, a döntéshozóknak, önkormányzatoknak, külön-külön és együttműködve is. Ma ilyen együttműködések országos vagy akár kerületi szinten nincsenek. Bécsben vagy máshol sokkal több a látogató, de ott ezt jobban menedzselik, vannak jó gyakorlatok, amikből a magyar szakemberek is tudnak tanulni.”