Horvátországban ősszel sem áll meg az élet: Papuk Natúrpark, Lónyamező és a Feštinai Királyság barlangja

A Paklenica Nemzeti Park

Kanyonok, magas csúcsok, zord sziklák, és érintetlen zöld – a Paklenicában mindent megtalálhatunk, amire egy aktív pihenéssel töltött héten, vagy hosszú hétvégén szükségünk lehet. A tapasztalt túrázókat a Mala Paklenica mindössze tíz méter széles kanyonja, a hegymászókat pedig több mint egy tucat meghódítandó hegycsúcs várja, de a kevésbé tapasztaltak sem maradnak ki a jóból, hiszen  több mint százötven kilométernyi kanyargó túraútvonalon fedezhetik fel a csodákat.

A barna medvéknek és keselyűknek is otthont adó területen járva érdemes belépni a legnagyobb melegben is mindössze 9 fokos Manita-barlangba is, aminek egy másfél órás mászás végén nyíló bejáratán átlépve egy másik világban találjuk magunkat, boszorkány, sisak, vagy épp orgona alakú cseppkövek, illetve denevérek között. Épp ilyen gyönyörű az 1753 méter magas Sveto brdo, azaz a Szent hegy csúcsán elénk táruló kilátás is, tiszta időben ugyanis az Olaszországon végignyúló Appenin-hegység vonulatait is láthatjuk.

A természetjárás mellett a történelem iránt is érdeklődőket itt igazi csemege várja: a Velika Paklenica-kanyonban ugyanis Horvátország egyik, korábban szigorúan titkos létesítményébe is beléphetnek, az 1950-1953 született bunkerek folyosóin ma a Paklenica Földalatti Városa nevű bemutatóközpont működik, ahol egy gyerekeket és felnőtteket egyaránt kiszolgáló mászófal, valamint több tematikus kiállítás is látogatható.

A Feštinai Királyság (Feštinsko kraljevstvo)

A címben jelölt hely nem egy mikroállam, vagy épp település Isztria közepén, hanem egy barlang: egy történet szerint ezt a nevet adták a helynek a környék rendszeresen itt játszó gyerekei, akik csak néhány évig élvezhették a földalatti termek szépségét, benne a Bábel tornyát, a denevérszárnyat, a szőlőgyökérzetet, illetve a varázsló csúcsos kalapját mutató alakzatokkal.

A harmincas években, egy szőlőültetvény telepítése során beomlott víznyelőben felfedezett járatrendszert a második világháborút követően betemették, a nyolcvanas években azonban újra csak megnyitott a száz méter hosszú ösvény és a méretes csarnok, ahol az őszi napokon is hűsölhetünk egy jót.

A Papuk Natúrpark

Nem kell persze egészen a tengerig menni azért, hogy a háborítatlan természetben érezhessük magunkat: a magyar határtól mindössze egy órányira várja ugyanis a pihenésre vágyókat a Dráva és Száva közt fekvő Papuk Natúrpark, aminek Kecskemétnél alig nagyobb területét túrabakancsban, illetve biciklivel is szabadon felfedezhetjük, a legaktívabbak pedig akár hegyet is mászhatnak, meglátogatva a Jankovac-vízesés feletti, szépsége miatt sokakat vonzó turistaházat.

Kihagyhatatlan látványosság a Jankovac erdőpark, aminek nem ritkán évszázados fái közt egy tavat, illetve számos vízesést és barlangot is találunk – ezeket egy virágos réteken is átkígyózó tanösvény köti össze, így biztosan nem hagyunk ki semmi érdekeset.

A bükkökkel és tűlevelűekkel teli Papuk Natúrpark egy része akár busszal is járható, ha az autótól induló gyalogtúránk során némi segítségre van szükségünk, érdemes azonban megállni pihenni, és újult erővel, két lábon folytatni az utat, meglátogatva akár a Pannon-tenger Házát is, ami az 5-20 millió évvel ezelőtt itt fekvő víztömeg élővilágát hozza hozzánk közelebb.

A zöld mellett az épített örökségre, valamint kultúrára is fogékonyak számára kitűnő úticél lehet a középkori gyökerű Szent Ágoston-templom, a horvát olaszrizling, a Graševina fővárosának tartott Kutjevo, valamint Ružica romvára is, amit belülről ugyan már nem, kívülről azonban még mindig megcsodálhatunk.

Lonjsko Polje, azaz Lónyamező

A Zágrábból könnyen elérhető Lonjsko Polje mocsarai, zsombékos területei, tavirózsáknak otthont adó víztükrei valódi édenkertként léteznek a Száva völgyében: a gólyák és egyéb madárfajok százai által lakott parkot a legcélszerűbb egy kajakkal végigjárni, főleg, ha a látogatók az adrenalinfüggőségnek is hódolni akarnak, az Una folyó egy szakaszán ugyanis ötméteres zuhatagok is várják a kirándulókat.

Kitűnő döntés persze a túrázás is, felküzdve magunkat a folyó forrásánál lévő Čemernica-hegyig, meglátogatva az egymást követő vízimalmokat, a sziszeki várat, vagy épp elidőzve a nyugodtabb partszakaszokon.

A sebes vizek helyett van persze lehetőség arra is, hogy a nyugodtabb haladást válasszuk: kenutúrákra indulhatunk, de akár biciklire is pattanhatunk, hogy megkóstoljuk a környék konyhaművészetének legjobb fogásait – köztük például a kukoricás bundában készített pontyot.

Vad vizek Makarskában

A Cetina neve a raftingozni kedvelők számára fogalom, hiszen a zúgókkal és vízesésekkel teli, száz kilométeren át kanyargó dalmát folyamon gyönyörű környezetben váltják egymást a gyors, illetve békés szakaszok, amik közül mindenki kiválaszthatja magának az ideális útvonalat: a legnépszerűbb közülük a Penšićiből Radmanove Mlinicéig tartó  11 kilométeres rész, ahol a víz egyetlen pillanatra sem hagyja pihenni az embert.

A folyó felső részén egy két-három fős gumicsónakkal is átélhetjük a kalandokat, miközben egy gyönyörű kanyonon, vagy épp zúgókon haladunk át – természetesen egy tapasztalt szkipper irányításával, akinek köszönhetően a kezdők is teljes biztonságban érezhetik magukat.

Kapcsolódó

Bevettük a rettegett dalmát erődöket, a táj szépsége pedig a tériszonyunkat is legyűrte

Šibenik kacskaringós utcáin megelevenedik a történelem, a festői dalmát városban és környékén viszont azok is megtalálják számításukat, akiket inkább a vitorlázás, a hegyek, a vízesések, a tengeri fogások, a különleges borok vagy épp az extrém sportok érdekelnek. De vajon mi az a reneszánsz Tiktok? És tényleg jó ötlet egy drótkötélen lecsúszni Horvátország egyik legfontosabb várából?