Az egyik leggyakrabban használt jelző a bankkal kapcsolatban a függetlenség. Jól hangzik, de mit jelent pontosan?
Döbbenetes, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt több, mint 30 év alatt sokan próbáltak bankot, brókercéget elindítani, de a jelentős részük mostanra elvérzett. A bankpiacon ma jelenleg mi vagyunk az egyetlen magántulajdonban lévő politikailag független bank, ami jelenleg is működik. Ráadásul
Honnan jön a függetlenségre való vágy?
Van benne némi családi magyarázat. Mind a két nagyapámat börtönbe csuka az 1940-es években formálódó kommunista rendszer. A szüleim azt mondták gyerekkoromban: bármit csinálhatsz, fiam, csak ne politizálj! A családi szálon túl tulajdonostársaim, Rostás Attila és Salamon János is osztják a függetlenség fontosságát. 1995-ben, amikor alakult a takarékszövetkezet, nagyjából fél óra alatt megbeszéltük, hogy nem akarunk semmilyen irányba politizálni. Ezt azóta tartjuk.
Könnyű tartani?
Szerintem nem nehéz. Nyilván voltak, főképp a 2000-es években megkeresések, amelyektől mindig elhatárolódtunk. Azt mondtuk, hogy nem akarunk ilyenfajta módon plusz üzleti tranzakciókhoz jutni, inkább megyünk a magunk útján. Egyébként nem voltak nagyok a kísértések.
Hogyan épül fel a bank tulajdonosi felépítése?
Rostás Attilával és Salamon Jánossal hárman vagyunk a topmenedzsment, és mi hármunknak van többségi tulajdonában a bank, a többi kisebbségi tulajdonos a bank dolgozója, vagyis körülbelül 250-300 tulajdonos van még így. Gyakorlatilag a MagNet Bank teljes egészében menedzsmenttulajdonban van. A felsővezetésnek van nagyobb tulajdonú aránya, és a dolgozóknak van kisebb, ez igaz, de nyilvánvalóan ez 28 év alatt alakult így ki. Mi hárman vagyunk a három nagytulajdonos. Egy nagyon régi formációról van szó, ami sok éve nagyon jól működik.
A közösségi a másik jelző, ami a MagNet Bankhoz hozzátapadt. Ez mit jelent, és hogyan fogadták itthon, hogy lett az országnak egy közösségi bankja?
2008-ban mi úgy alakultunk át takarékszövetkezetből bankká, hogy kisebbségi tulajdonrészt szerzett egy spanyol takarékpénztár, akik egy közösségi bank voltak. Megvizsgáltuk a közösségi banki üzletpolitikájukat, és például a 2010 környékén bevezetett közösségi adományozási programunkat teljes egészében róluk másoltuk. Európában is körbenéztünk, és azt találtuk, hogy van egy nemzetközi szervezet, a Global Alliance for Banking on Values (Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetsége), és a tagjaik közt valakik értékalapú banknak hívják magukat, valakik közösségi banknak, míg Olaszországban van egy Banca Etica, tehát őket etikus banknak nevezik. Az európai országokban tipikusan van egy-egy hozzánk hasonló bank, és azoknak a mérete és az adott országban lévő piaci részesedése is nagyon hasonlít a MagNetéhez. Nem titok, hogy a MagNetnek fél százalék a piaci részesedése Magyarországon, a Banca Eticának Olaszországban szintén ennyi, ahogy Hollandiában is az ottani közösségi banknak, a Triodosnak.
Tehát nemcsak itthon, hanem Nyugat-Európában is egy-egy közösségi bank működik és fél százalék körüli a piaci részesedésük. Mondhatjuk, hogy nem igazán nyert teret a közösségi bankolás? Mi lehet ennek az oka, miért ragaszkodnak az emberek a hagyományos pénzintézetekhez?
A 2010-es években erősen hittem abban, hogy ez egy sokkal szélesebb kört, sokkal több embert fog érdekelni. Láttam, hogy mennyivel rendben lévőbb olyan dolgokat hitelezni, amiktől a társadalom és a világ épül, és mennyire rossz dolog olyat hitelezni, ami mondjuk környezetszennyezést okoz. Ez egy nagyon könnyen átlátható dolog, ennek ellenére szembesülnünk kellett azzal, hogy az összes nyugat-európai országban fél és egy százalék között van ezeknek a közösségi bankoknak a piaci részesedésük.
Pedig sok dologban úttörőnek számítanak, például a ma divatos ESG-ben, ami tulajdonképpen a fenntarthatóságot jelenti.
Mi tizenvalahány éve csinálunk ESG-t, míg a mainstream bankok körülbelül 2-3 éve kezdték felkapni. Hogy öt-tíz év múlva is ez lesz-e a helyzet, nehéz megjósolni, de maga az egész szektornak az alapvetése, hogy a kamat- és a jutalékbevételekhez képest léteznek egyéb értékek is, amelyeket a banknak igenis őriznie kell. Most már minden bank óriási erőbedobással probál ESG konformmá válni, és ma már a nagy bankok is komoly pénzösszegeket áldoznak erre. Mi ebben tényleg úttörők voltunk.
A MagNetnél hátradőlve nézik, hogy mi ezt már évek óta így csináljuk?
Mi amúgy örülünk annak, ha mások – mondjuk úgy – lemásolnak minket. Bevezettünk például egy olyan programot, amelynek lényege, hogy minden egyes ügyfelünknek, aki számlát nyitott, ültettünk egy fát. Nem sokkal később egy másik bank is elindított ehhez hasonló programot. Lehetne mondani, hogy ellopták az ötletünket, és lehet örülni is, hogy végül is, ha minden bank ültetne fát minden egyes megnyíló számla után, akkor azért egy jobb világ lenne.
Hány fánál tartanak?
60-70 ezernél. Egy civil szervezettel, az Erdőmentők Alapítvánnyal dolgozunk ezen a projekten. Apróságról beszélünk, de nagyon sok ilyen apróságból áll össze az, hogy mi mitől vagyunk mások.
Van még valami, ami összeforrt a MagNet Bankkal: a támogatási rendszer, aminek lényege, hogy az ügyfelek szavazhatnak arról, hogy a bank mely civil szervezeteket támogatja. Adódik a kérdés: miért nem központilag döntenek a pénz elosztásáról?
Ez lényegében a CSR, vagyis a Corporate Social Responsibility (társadalmi felelősségvállalás), ami szinte ma már minden, akár közepesnél valamivel nagyobb vállalatnál is erőteljesen jelen van. Ez máshol teljesen egyértelműen úgy zajlik – nem csak Magyarországon, hanem mindenhol -, hogy gyakorlatilag egy cég felső menedzsmentjének a preferenciája alapján dől el, hogy az adott cég a társadalmi felelősségvállalás keretében hova tesz pénzeket. Én gyerekkoromban cselgáncsoztam, ennek alapján a MagNet Bank adhatna sok millió forintot a Cselgáncs Szövetségnek, de ez nem így megy, mert én erről a jogomról lemondtam, és a döntést átdelegáltuk az ügyfeleknek. Nyilvánvalóan próbálunk olyan mixet összeállítani a szervezetekből, hogy minden szférát lefedjünk. Nem akartuk, hogy csak beteg gyerekeket segítő alapítványok közül választhassanak az ügyfelek.
Próbálunk a társadalom több területét lefedő mixet összeállítani, amiben van beteg gyerekeket segítő szervezet is, de van sport, esélyegyenlőség, környezetvédelem, állatvédő és kulturális portfóliójú is. Mindenki a szívügye szerint választhatja ki a támogatandó szervezetet. Gyakorlatilag teljes egészében odaadtuk az ügyfeleknek a rendelkezési jogot, akik évente egyszer egy internetes szavazáson döntenek. Tehát ügyfelenként ledelegált összegről lehet dönteni. A nagyobb ügyfelek nyilvánvalóan nagyobb összeget adhatnak, tehát a pénzösszeg arányban van az ügyfélnek a banki súlyával. Az összeg 2023-ban összesen 108 millió forint volt. Az volna jó, ha ezt a döntési jogot a nagyvállalatok, a bankok kiengednék a felsővezetők kezéből, és mindenhol az ügyfelek kezébe delegálnák. Ezt mi megtettük tizenhárom évvel ezelőtt.
Hány civil szervezet jelentkezik a bank támogatási rendszerébe, és hogyan választják ki azokat, akiket aztán támogatni lehet? Illetve végül hány civil szervezet kap így támogatást az ügyfelek jóvoltából?
A szelektálást pályázat útján egy szakértő zsűri végzi külső és belső tagokkal, amelynek az is feladata, hogy a gyanúsnak tűnő szervezeteket kiszűrje. Voltak olyan évek, amikor 100 fölött volt a támogatható szervezetek száma, volt, amikor csak 60-80 civil szervezet került be. Korábban a szervezetek egyenként pályázhattak, ám tavaly már megpróbáltuk őket nagyobb társadalmi ügyek mentén csoportosítani, így hármas konzorciumokba tömörülve jelentkezhettek. Azelőtt az volt a tapasztalat, hogy relatíve kis összeghez – 500 ezer, egy-másfél millió forinthoz – tudtak hozzájutni, tavaly így viszont ügyenként 10 millió forintra pályázhattak. Szerettük volna azt is, hogy egy-egy ügy jobban meg tudjon jelenni. Így végülis egy általuk választott ügyre tudják az ügyfelek a szavazatukat leadni, mint például a hajléktalanság ügye, a gyermekjogok, fenntartható vízgazdálkodás, stb.
Mik a tapasztalatok, mennyire élnek a szavazatukkal az ügyfelek?
Két programról is beszélünk. Az egyik a Közösségi Adományozási Program, a másik a Segítő Bankkártya Program. Utóbbiban 400 civil szervezet van és a bankkártyás vásárlás utáni, úgynevezett charge back díjat ajánljuk fel az ügyfelek által választott civil szervezeteknek, azaz mi egy nekünk járó jutalékról mondunk le, amit a kereskedő fizet nekünk. Ezt ajánljuk fel arra, hogy az ügyfelek arról rendelkezhetnek. Az éves egyszeri Közösségi Adományozási Programban általában az ügyfelek 60-70 százaléka él a szavazatával, ez relatíve nagy aktivitás, ha az SZJA 1%-os felajánlások mértékéhez viszonyítjuk. Persze jó lenne, ha az ügyfelek 90 százaléka lenne aktív, de máshol, az ilyen típusú programokban, általában jóval 50 százalék alatti aktivitás a jellemző.
Az is a közösségi jelleget erősíti, hogy több MagNet fiók kínál közösségi szolgáltatást. Újbudán például nemrég könyvesbolt nyílt, de ott van a MagNet Közösségi Ház, ami közösségi térként is működik. Ezt a vonalat mennyire tervezik tovább erősíteni?
A közösségi próbálkozásokból a MagNet Közösségi Ház az, ami a legjobban bevált. Ezt is a spanyoloktól vettük át. Az Andrássy úton található központi irodaházunkban több mint tíz éve működtetjük a közösségi házat. Ez egy olyan tér, ahol előfordulhat, hogy délután háromkor még bankvezetők tartottak vezetői értekezletet, este 6 órakor pedig már jógaóra zajlik. A közösségi ház nagyon bevált, nagy az érdeklődés iránta, folyamatosan kapjuk az ügyfelektől a pozitív visszajelzéseket. Ezen kívül vannak különálló, kisebb próbálkozásaink. A Balassi Bálint utcában lévő fiókunkba kávézót üzemeltettünk, ami sok évig jól működött, aztán idővel elmaradoztak a vendégek. Legutóbb a Bartók Béla úton lévő fiókunkban nyílt könyvesbolt a Jókönyvek.hu csapatával együttműködésben, ahol a MagNet ügyfelei ráadásul 25% kedvezménnyel vásárolhatnak.
Az elmúlt időszakban egymást érték a válságok: 2008-as pénzügyi krízis, aztán covid, háború, infláció, majd energia. Személyesen hogyan élte meg ezeket, illetve a bankra milyen hatással voltak?
Azt szoktam mondani, hogy iszonyatosan viharos a tenger, nekünk pedig egy relatíve jó állapotban lévő hajónk van, de azért nagyon-nagyon óvatosan és ügyesen kell vitorlázni. Nagyon váratlanul tudnak beindulni folyamatok. A covidnak és az inflációnak is volt a bank szempontjából előnye és hátránya is. Előnye például a home office és az online kapcsolattartás felerősödése. Jómagam a feleségemmel 2020-ban a balatoni nyaralónkba tettük át székhelyünket és én félig-meddig ott ragadtam. A banki belső működésben is egy óriási változást hozott a home office.
A már emlegetett Global Alliance for Banking on Values anno készített egy tanulmányt arról, hogy az értékalapú bankok hogyan élték meg a 2008-as pénzügyi válságot, és azt találták, hogy ezek a pénzintézetek jóval kevésbé sínylették meg ezt az időszakot a hagyományos társaikhoz képest. Hogy miért? Azt gondolom, hogy
Egyik ilyen kedvenc közösségi üzletágunk, a Waldorf iskolák hitelezése. Nem nagyon tudok elképzelni olyan válságot, hogy ne legyen szükség iskolára. Nekünk egyszerűen arra kell figyelni, hogy olyan üzletágaink legyenek, olyan dolgokat hitelezzünk, amik fenntarthatók és válságállók.
Azt szokás mondani, hogy az biztos, hogy lesz még válság. Az eddigi válságokból milyen tanulságokat lehet leszűrni, amelyeket aztán a következő válságkezelésre is át lehet vinni?
Azt gondolom, hogy egy magánszemélynek és egy cégnek is valami olyasmit kéne csinálnia, amit a banknál teszünk: diverzifikáció, vagyis több lábon állás. Volt olyan üzletág, például a lakáshitelezés, ami tavaly borzasztó rosszul ment. Messze az üzleti terv alatti bevétel jött be innen. Volt viszont egy másik üzletágunk, amelyik meg sokkal, de sokkal jobban teljesített. Ezt tudom tanácsolni másoknak is, akár magánszemély vagy céges szinten: sok lábon kell állni.
Sokat beszéltünk a bank kapcsán a különutasságról. Önt is egy különc bankvezérként tartják számon, például mert nem hord nyakkendőt. Ez honnan jön?
A közösségi bankká alakulás előtt még hordtam, de mindig borzasztóan utáltam. Pszichológus feleségem ezt oda fejtette vissza, hogy úgy születtem, hogy a köldökzsinór rá volt tekeredve a nyakamra, és hogy akkor biztos azért nem bírom jól a nyakkendőt. Amikor átalakultunk közösségi bankká, akkor megvolt végre a szakmai indok is arra, hogy levehessem. Közben a világ is efelé haladt szerencsére: ma már, ha elmegyek tárgyalni, nagy valószínűséggel az asztal körül ülő férfiak legalább fele nem visel nyakkendőt.
Van-e még valamilyen különcség, ami Önre jellemző?
Már több mint húsz éve jógázom. A MagNet Bank épületében pár évvel ezelőtt még jógaórát is tartottam. Sajnos a banki élet borzasztóan stresszes. Este lecsukom a számítógépet, másnap reggel kinyitom és látom, hogy éjszaka megjelent egy rakás kormányrendelet, amelyek gyakorlatilag a banknak a teljes mérlegét, nyereségét átrendezik. Tényleg nagyon nem könnyű szerintem egy nagyobb méretű céget vezetni. Az, hogy én a kisebbik lányom születése óta jógázom és meditálok, vagyis gyakorlatilag belecsendesülök, befele figyelek, légzőgyakorlatokat végzek, nagyon sokat hozott nekem abban, hogy egészségesen és jól tudjam vinni a dolgokat. A jógát régen misztifikálták, és azt hitték, hogy ez valami nagyon távol-keleti dolog, valami szekta vagy vallás. Miközben ez egy csodálatos mozgásforma. Nagyon fontos dolognak tartom a mai felgyorsult világban a stresszt kimozogni és kiereszteni. A jógán kívül létezik egy rakás lehetőség erre, a sportolásnak szinte bármely formája is tud ebbe az irányba vinni bármelyikünket.
Az élete fontos projektje lett az is, hogy permakulturális gazdálkodásba kezdett. Ez pontosan hol zajlik, mikor kezdett bele és főleg miért?
Balatonon van a nyaralónk, ahova a járvány alatt gyakorlatilag leköltöztünk Budapestről. Próbáltam megismerkedni a környékkel, és Lengyeltóti mellett a fiammal közösen, családi pénzből vettünk egy területet, ahol volt egy horgásztó is. A terület több, mint 10 éve nem volt megművelve, teljesen el volt hanyagolva. Nekem pont ez tetszett, mert egy olyan természetmisztikai dzsungel fogadott, amiért teljesen odavoltam. Kiderült számomra, hogy van egy hazai irányzat, a permakultúra, aminek valami olyasmi a lényege, hogy hagyjuk a természetet úgy nőni és burjánozni, ahogy azt ő csinálja. Legfeljebb annyit avatkozunk bele, hogy vannak bizonyos növények, amik más növényeknek a növekedését segítik, illetve annak a növénynek a kártevőit pusztítják. Ezen keresztül lehet összerakni egy olyan rendszert, amiben teljesen vegyszermentesen lehet zöldségeket, gyümölcsöket termeszteni. A másik nagyon fontos része a rendszernek a vízmegtartás, ami ma már egy óriási kérdés. Csináltunk vízmegtartó árkokat a terület szélén, hogy a víz ne átrohanjon a területen. Ezen kívül vegyszermentessé tettük az egész környezetet. Az idei évtől pedig indul a termelés is. Illetve csináltunk még valamit: a horgásztavas környezet miatt szerveztünk egy nagyon picike fesztivált, a Manast. Tavaly nyáron volt az első, 400-an jöttek el. Nemcsak zene van, hanem permakulturális komposzt workshopon is részt lehet venni.
Hogyan kezelik a fesztivállal járó negatív következményeket, például a szemetet?
Óriási területről van szó, ahol régebben KISZ táborokat tartottak. Van a területen egy 40-50 évvel ezelőtt épített kemping is, kiépített infrastruktúrával, ami körülbelül ezer főt tökéletesen ki tud szolgálni. Van tehát egy terület, amely mellett van a három hektáros szántóföld, ahol a gazdálkodás zajlik, amely így elkülönül a fesztiváltól. Meg lehet amúgy nézni azt is, szervezünk a fesztivál ideje alatt “túrákat” a gazdálkodási területre.
Ez hobbi, vagy esetleg már a banki élet utáni karrier lehetősége?
Amikor a szüleim kiköltöztek Budapestről, akkor azt éreztem, hogy micsoda hülyeség ez, mert Budapesten élni szuperjó dolog. Aztán most, ötven pluszosan én is így döntöttem. Lehet, hogy hosszabb távú dolog ez, még nem tudom. Jelenleg nem nagyon hoz pénzt a gazdálkodás és a fesztivál, inkább visz. Idén talán ezer fős lehet a Manas, de egy ilyen rendezvény 3-4 ezer fő alatt még veszteséges. Van benne viszont
Ebből a szempontból mi most mintaprojekt vagyunk.
Mikor indul be igazán a termelés, és mikor lehet vásárolni a gazdaság termékeiből?
Vannak gyümölcsfáink, de azok még idén nem hoznak számottevő termést. Idén fóliasátrakat állítunk fel, és doboz-, illetve szatyorrendszerben gondolkodunk. Jelentkezhetnek olyanok, akik lekötnek egy fix zöldségmennyiséget, amit kiszállítunk nekik. Ez idén már el tud indulni.
