Negyvenes pár vagyunk, hét éve vagyunk házasok a férjemmel. Fél évvel ezelőtt lebukott, kiderült, hogy már két éve van egy szeretője. Akárhányszor szóba került, hogy miért tette ezt velem, miért hazudott ennyi éven át, azt válaszolta, hogy azért jár félre, mert elhanyagoltam, nem figyeltem rá a két gyerekünk születése után. Az biztos, hogy nem volt teljes a kapcsolatunk jó ideje, de akkor sem az a válasz rá, hogy akkor mást keresek. Hónapok óta áll a bál köztünk, engem nem akar elhagyni, azt mondja, hogy szeret, de a szeretőjétől sem szeretne szabadulni, azt mondja, szüksége van rá, mellette férfinak érzi magát. A barátnőim unszolására pár hete regisztráltam egy társkeresőre, és akadt is valaki, aki felkeltette a figyelmemet. Találkoztunk, aztán a találkozást egy újabb követte, és megtettem, amit sose hittem volna: csókolóztam egy idegen férfival. Ő benne lenne egy szeretői kapcsolatban, én egyelőre nem tudom, hogy álljak ehhez. Elmondtam a férjemnek, hogy nekem is van valakim, kicsit kiszíneztem a történetet, és meglepetésemre lett is eredménye, most teljes letargiába esett, nem akar találkozni a szeretőjével, de velem sem tudja elképzelni a jövőjét. Nem igazán értem, mi történik, hogyan lehetne ebből kimászni. A válás az egyetlen megoldás?
Az olvasói levél Nikolettől érkezett a szerkesztőségbe, a szerelmi háromszög végül négyszöggé bonyolódott, ami végső soron tipikusan bosszú.
Mit lehet tenni?
Bosszúnak nevezhető, amikor a férj megcsalása után a feleség is beújít valakit, ezzel egyenlítve ki a számlát. Csakhogy a férfi ilyenkor egyáltalán nem tud ezzel mit kezdeni, sőt, sok férfi van a terápiákon is, aki kiejti a száján azt, hogy csak akkor képes szeretőt tartani, ha otthon a feleségével minden rendben van, mert ez jelenti számára az egyensúlyt. Van olyan lehetőség is, hogy a házasságot megnyitják mások felé, de ez nem ez az eset, hiszen ahhoz mindennek jól kellene működni a házasságban, de az olvasói levél szerint ez jó ideje nincs így.
A megoldás sajnos nem az, hogy a feleség is szerez valakit, ahogyan olvasónk tette, hanem egy kiadós és őszinte beszélgetés arról, hogy ki, mit tett azért, hogy a házasság idáig jusson. Általában annak is van benne szerepe, akit megcsaltak, érdemes feltenni magunknak a kérdést: mivel járultam hozzá az eltávolodáshoz? Az ingadozó érzelmek normálisak, az érzelmi hullámok is, hiszen ez egy komoly krízis, amivel meg kell birkózni, vagy így, vagy úgy. Ha ezt a beszélgetést sikerül normális hangnemben, a másik érzéseit tisztelve megejteni, akkor lehet továbblépni arra a szintre, amiben már azt boncolgathatják, mit éreznek egymás iránt a megcsalások után.
A következő kérdéseket érdemes tisztázni, és szembenézni a hibákkal:
- Milyen hibákat kellene felszámolni ahhoz, hogy a párkapcsolat ne gyengüljön tovább?
- Mire van szükség ahhoz, hogy erősödjön a kapcsolat?
- Mi hiányzott a hétköznapokból? Az elismerés? A minőségi idő?
- Amikor elkezdték a kapcsolatot, milyennek látták egymást?
A válás több év házasság és gyerekek mellett komoly döntés, ezt nem lehet csak úgy érzelmi felindulásból elintézni, nem csak a kapcsolatról, de a gyerekek lelki egészségéről is gondoskodni kell. Az őszinte beszélgetés az adok-kapok bosszúk és a kinek van igaza veszekedések helyett sokkal többet segíthetnek az előrejutásban.
A félelmetes hetedik évről is szót kell ejteni, hiszen sok házasság a hetedik évben megy tönkre, amit pedig meg lehetett volna akadályozni. Az, hogy a hetedik év a bűvös év, amikor minden megváltozik, máris arra késztet mindenkit, hogy a hatodik év vége felé azt figyelje, mikor üt be a krach. Élesebben figyelünk a problémákra, ugrunk, ha jönnek, és máshogyan kezeljük, mint ahogyan kezelnénk mondjuk a kilencedik évben. Ezek a bűvös számok és tévhitek rossz útra vihetnek, ha észleljük magunkon, miként befolyásolja a gondolatainkat és a problémákat a hetedik év közeledése, érdemes önvizsgálatot tartani és figyelni a viselkedésünkre.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
