Élet-Stílus
Farkas Norbert / 24.hu

Apákat épít egy új magyar vállalkozás

Borovitz Tamás
Borovitz Tamás

újságíró. 2018. 10. 21. 10:10

Az apukák meg bunkereket a gyerekeikkel, és a lányaik haját is befonják. És ez egyáltalán nem ciki.
Korábban a témában:

„A szülő-gyermek kapcsolat az egyik legfontosabb, és a legmeghatározóbb kapcsolat az emberi élet során. Abban hiszünk, hogy ez a viszony mindig lehet jobb, mélyebb, bensőségesebb. Ebben szeretnénk segíteni” – olvasható egy új kezdeményezés, az Apaépítő weboldalán. Az ötletgazda, Nagygyörgy Miklós és barátai, Pőcze Balázs, Farkas Albert és Kovács Balázs pszichológusok, trénerek bevonásával olyan hétvégéket szerveznek, ahol apák és gyermekük más apukákkal és gyerekeikkel mindenféle fantasztikus kalandokban vehetnek részt, és észre sem veszik, hogy közben csiszolgatják, mélyítik szülő-gyerek kapcsolatukat. Nagygyörgy Miklós mesélt az apaépítés eddigi tapasztalatairól.

Ki találta ki az Apaépítőt és főleg: miért?

Bercivel és a két Balázzsal már több mint tíz éve ismerjük egymást, sokat találkoztunk üzleti okokból, és idén januárban meséltem nekik egy tavalyi ötletemről. Ők szintén apukák, Berci és én már negyven környékén, így hasonló sok hasonló kérdés foglalkoztat minket. Az Apaépítő elnevezés már az ő kreativitásuknak köszönhető.

Sokan vannak, vagyunk ebben a korban, és nyilván mindenkiben felmerülnek ilyen kérdések, de nem mindenki épít rá vállalkozást. Mi volt a szikra?

Nagycsaládból jövök, és mindig is éreztem, hogy az apaság fontos lesz nekem. Van három angyal kislányom. A második kicsit kanyargósabb úton és extra szárnyakkal érkezett. Amikor megszületett, úristen, összeomlott a világ, ez volt az első gondolatunk, majd pedig szépen megváltoztak a mindennapjaink és az életcéljaink Katival, a feleségemmel. Ez volt az egyik pillér. A másik pedig az, amit tavaly hallottam egy képzésen: egy kapcsolat nem működik, hanem két fél működteti. Akár a pároddal, amikor közösen csináltok valamit, akár a barátokkal. És akkor rájöttem, hogy mennyire ritka, hogy csak az egyik gyerekemmel szervezek közös programot. Hármukkal nyilván gyakran játszunk, utazunk, töltünk időt, de olyan, hogy csak egyikükkel, ráadásul több napig, soha nem volt.

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

Jól értem, hogy ezekre a hétvégékre mindenki egy gyerekkel érkezik?

Pontosan. Családonként egy apuka és egy gyermek jöhet, és a hétvége a kettejük kapcsolatáról szól. Már az első alkalomnál látszott, mennyire hasznos, hogy az apák látják egymást, ki hogy viselkedik bizonyos szituációkban. Első este, amikor a gyerekek már aludtak, lejött tizenkét apuka, és elkezdtünk beszélgetni. Nem munkáról, üzletről, hanem arról, hogy ki mit olvas a gyerekének, ki hogy kezeli az iskolakezdést, vagy azt, hogy épp szerelmes a gyermeke, és ezt ő hogy éli meg.

Az első két hétvége után mik a tapasztalatok?

Az első négy alkalmat tesztnek szánjuk, meg akarjuk nézni, hogyan működnek maguk a programok, ki hogyan reagál szituációkra, hogy kapcsolódnak egymáshoz a gyerekek, milyen viszonyban lesznek egymással az apák. Az a tapasztalat, hogy pillanatok alatt mindenki egymásra hangolódik, a gyerekek és az apukák is hamar megtalálják egymással a közös hangot.

Mi volt a tematika?

Az első, mátrai hétvége története az volt, hogy eltűnt egy remete, aki őrizte az erdőt és az energiát. Gonoszok akarták megkaparintani az úgynevezett Taktikum-elemeket, őket kellett megelőzni. Volt betűkeresés, puzzle-összerakás, bunkerépítés. Aztán vasárnap reggel a két trénerünket elrabolta a Gonosz, lézerharc során szabadítottuk ki őket. A második hétvége Velencén volt, egy sok száz éve eltűnt ember, a velencei kalmár kincseit kerestük. Leláncoltuk a bicikliket, meg kellett megfejteniük a lakatok kódját. Aztán körbebicikliztük a tavat, szabadulószobában voltunk egy madárlesen, lufikra kellett lőni íjjal, és hasonlók. Az első alkalommal még inkább a gyerekek játszottak, az apák csak támogatták őket, másodjára már kifejezetten figyeltünk arra, hogy közösen kelljen megoldaniuk a feladatokat. Fel kellett emelniük a gyerekeket, összekötöttük a lábaikat, az apukák biztosították a gyerekeket a mászásnál, és együtt kenuztak.

Farkas Norbert / 24.hu
Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Az elmondottak alapján nem öt perc volt kitalálni a hétvégéket. A kreatív csapat állítja össze a programokat?

Leginkább a két vezető trénerünk és én. Rettentően élvezem azt a részét, ahogy összeállnak a feladatok.

Milyenek eddig a visszajelzések?

Pompásak. Leginkább arról tudok mesélni, hogy én mit éltem meg. Kilencéves lányomat, Julcsit vittem, akivel eleve jó a kapcsolatunk, de egy ilyen hétvége még több pluszt ad. Azon kívül, hogy örök közös élmény, hivatkozási alap is lett. Ha kérek valamit tőle, és egymásra nézünk, mindketten érezzük, hogy pár napja még együtt töltöttünk egy remek hétvégét, és mindenben támogattuk egymást.Mindenhonnan nagyon sok pozitív visszacsatolás jön. Azt éreztem mindkét vasárnapon, hogy senki nem akar hazamenni.

Ennyit számít egy-két nap egy kapcsolat minőségében? Lehet ennyi idő alatt látványos változást elérni?

Inkább azt mondanám, hogy négy-hat hét, nem két nap, merthogy a felkészülés is a része. Legközelebb Zsuzsi lányomat viszem el, ami nekem is fantasztikus dolog lesz, hiszen valamennyire burok világban élünk most, és ritkábban viszem új emberek közé. Már szeptemberben elmondtam neki, hogy november végén vele megyek, és azóta benne van a fejében, készül rá. Juli lányomnak is hetekkel előtte mondtam, hogy majd megyünk, és ez már onnantól működik. Az a bizonyos hétvége tulajdonképpen csak a fináléja ennek a folyamatnak.

A többi gyermek ilyenkor megértő, hogy ők nem mennek?

Meg lehet ezt oldani remekül, van például egy négygyermekes barátom, aki mind a négy hétvégére másik gyerekkel jön, mindenkire jut figyelem.

Másfél éves a kislányom, és néha szívesen elvinném normális gyerekprogramokra, de nem mindig találni ilyesmit. Terveznek nyitást más korosztályok felé?

Felfelé, azaz a tinédzserek irányába mindenképp. De ott nehezebb a feladat, mert egyszerűbb játékokkal, történetekkel nehéz megszólítani egy tizenévest. Sok apuka jelzi, hogy a tizennégy évnél idősebbeknél lenne nekik is a legnagyobb szükségük közös aktivitásra, hiszen akkor már megkezdődik egyfajta elszakadás. Hosszabb távon tervezünk családi napokat is, ahova kicsik és nagyok is jöhetnek. Én amúgy nagyon sokat jártam a kislányaimmal diri-dongó meg csiribiri-dolgokra, ha másfél éves a baba, ajánlom önnek is, zseniális programok.

Farkas Norbert / 24.hu
Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Láttam, hogy karácsony előtt hajfonó workshop, adventi koszorú és mézeskalácsház-építés is lesz a programok közt. Vajon hogy állnak majd az ilyen feladatokhoz az apukák?

Ez is egyik lényege a programnak, az érzékenyítés. Nem tudom, ki szokta fésülni a kislánya haját, ki süt neki mézeskalácsot, ez egyáltalán nem ciki, ez pompa. Mondjuk rá azt, hogy 21.századi apamodell.

Félre ne értse, nekem nagyon tetszik ez a program, csak kíváncsi lennék a macsó apukák fejére, amint mézeskaláccsal bíbelődnek.

Imádni fogják. Aztán lehet, hogy majd jövőre megismétlik, és otthon is kettes programjuk lesz ez.

Már csak a legfontosabbra nem tértünk ki. Mi a helyzet az anyukákkal? Mit szólnak mindehhez? És őket ki fogja építeni?

Mint említettem, volt olyan apa-gyerek páros, akiket kifejezetten a feleség küldött el az apaépítésre. A Facebookon is láthatóan az anyukák lájkolják leghevesebben a tartalmainkat. A következő lépésünk természetesen az Anyaépítő lesz, jövőre négy-öt ilyen tartalmat tervezünk. És nem sütni meg főzni visszük őket, hanem ők is feljönnek a Mátrába és harcolnak.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Hungary's forward Adam Szalai (C) celebrates scoring with midfielder Balazs Dzsudzsak and defender Willi Orban (L) during the UEFA Nations League football match Hungary v Finland in Budapest on November 18, 2018. (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.