Élet-Stílus
rabbits with Easter eggs on wooden background

Ezért tojik színes tojást a nyuszi

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2017. 04. 15. 15:00

A kettőből teljesen logikusan lehet három, a víz megtisztít, a sonka nem más, mint tartósított hús, a nyuszi pedig varázslat áldozata lett.
Korábban a témában:

Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, ráadásul a karácsonyhoz hasonlóan még a legelvetemültebb ateisták is tartják, bár a lelkiség nyilvánvalóan nem ugyanaz. Húsvét kapcsán keveredik egymással a keresztény tanítás, a régi, pogány hitvilág és ősi varázslatok. Talán nem tévedünk nagyot ha azt állítjuk: a szélesebb közvélemény számára még a legalapvetőbb húsvéti szokások eredete, miértje is homályba vész.

  • Miért eshet húsvét március 22-április 25-éig bármelyik napra?
  • Mivel töltötték eleink a vigasságot, táncot és zeneszót tiltó nagyböjt 40 napját?
  • Hogyan értelmezhető a “harmadnapra feltámadott” úgy, hogy pénteken halt kereszthalált, szombat este pedig már sonkát bontunk?
  • Miért pont sonka a böjt utáni legfőbb húsétel?
  • Hogyan tojhat színes tojást egy nyuszi?
  • Miért eszünk sonkát, tojást, bárányt?
  • Mióta részegedik le fél Magyarország húsvét hétfőjén? A jobbak ugye már délelőtt.

Koltay Erika néprajzkutatót, a Néprajzi Múzeum múzeumpedagógusát kérdeztük.

Az első kérdést itt most gyorsan letudjuk, korábban egy egész cikket szenteltünk a témának, itt olvasható. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Eredetileg, azaz a zsidóság által használt lunáris évszámítás szerint nem mozgó ünnep, az ősegyház (keleten) még minden évben Niszán hónap 14-én ülte. Csakhogy a szoláris év köszönőviszonyban sincs a Hold fázisaira alapozó naptárral, ezért a csúszkálás. A niceai zsinat pedig 325-ben egy héttel hátrébb is tolta, hogy még jobban elkülönüljön a zsidó Pészahtól.

Nyíregyháza, 2016. március 25.
A Nyírség Táncegyüttes tagjai húsvéti népszokásokat elevenítenek fel a Sóstói Múzeumfaluban Nyíregyházán 2016. március 25-én.
MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: MTI/Balázs Attila

Böjtöltek és mancsoztak

És nézzük akkor a böjtöt. A 40 nap a Megváltótól ered, Jézus negyven napra elvonult a pusztába, ahol böjtölt, imádkozott és elmélkedett, ezután kezdte meg a tanítást. Ennek emléke a húsvét előtti nagyböjt, aminek mikéntjéről a középkorban nagyon szigorú szabályok rendelkeztek. Ezek az évszázadok során sokat enyhültek, végül csak hamvazószerdára és nagypéntekre vonatkozóan maradt a teljes fegyelem.

A paraszti világ viszont még a XIX. század végén is ragaszkodott a böjthöz. E 40 napon nem tartottak esküvőket, lagzit, tilos volt a muzsika, a tánc, húst nem ettek, és sokan csak naponta egyszer, napnyugta után vettek magukhoz bármilyen ételt.

Akik tényleg komolyan tartották, kenyéren és vízen éltek, nagypénteken mindössze 3 vagy 7 szem búzát ettek. A böjti időszak a testi megújulás, a lelki elmélyülés, felkészülés időszaka volt, a befelé forduló, elmélkedés időszaka

– mondja Koltay Erika.

Azért ne higgyük, hogy megállt az élet. Idősek és fiatalok délutánonként zene és tánc nálküli összejöveteleket tartottak, énekeltek, játszottak. Utóbbira érdekes példa a mancsozás, ez a kriketthez vagy a baseballhoz picit hasonló, kedvelt csapatjáték volt Magyarországon. Több változatát ismerjük, íme az egyik:

Így lesz két napból három

Nézzük akkor a matekot. Jézust nagypénteken feszítették meg, meghalt a kereszten és el is temették. Ha harmadnapra támadott fel, akkor logikusan vasárnapról beszélünk, mégis szombat este már megkezdjük a sonkát, mert véget ért a böjt. A magyarázat annyi, hogy a bibliai időkben egy nap nem éjféltől éjfélig tartott, hanem napnyugtától napnyugtáig. Ezért:

  • Jézus nagypénteken meghalt, ez halálának első napja;
  • péntek napnyugta után megkezdődött nagyszombat, halálának második napja;
  • szombat napnyugta után vasárnap kezdődik, a Megváltó halálának harmadik napja.

Harmadnapra, azaz halálának harmadik napján pedig feltámadt, ezért szabad már szombat este húst enni. Másképp fogalmazva: a szombati sötétedéssel már vasárnap kezdődik, a nagyböjt ideje pedig hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tart.

Sonka, tojás, bárány

Ami a sonkát illeti, a paraszti asztalokon igen ritka vendég volt a hús, bizonyos “bőséget” a téli disznóvágás hozott. Ma egy pácolt, füstölt sonka kulináris élmény, ám eredendően a sózás és füstölés volt a hús tartósításának legjobb módja. Ezért a sonka volt az a húsféle, ami a disznóból tavaszig megmaradt, fogyasztható volt.

A bárány, az ártatlanság jelképe végigkíséri a zsidók történelmét, esetünkben maga Jézus Krisztus. Az egyiptomi tíz csapás idején a zsidók bárányvérrel jelölték meg házuk ajtaját, így maradtak életben gyermekeik, Pészahkor pedig bárányt áldoznak. A húsvéti bárány elfogyasztása ebből a hagyományból nőtt ki és lényegült Jézus személye köré.

A nyuszi és a piros tojás

A tojás a születést, a termékenységet jelképezi, a nyúl pedig maga az ősi termékenységi szimbólum – itt épül a keresztény hagyomány a tavaszhoz köthető ősi hitvilágra. És hogyan tojik a nyúl tojást? A néprajzkutató szerint a válasz Ostra, a kereszténység előtt imádott germán tavaszistennő kezében van, az ő neve köszön vissza a húsvét német (Ostern) és angol (Easter) elnevezésében is.

A hagyomány szerint Ostrának volt egy kedves madara, aki színes tojásokat tojt. Az istennő egy nap nyúllá változtatta a madarat, ami azonban nyúlként is tovább tojta a színes tojásokat. Miért tette ezt Ostra? Talán szeszélyből, tréfából, valós indítékát nem ismerjük.

Csallóközcsütörtök, 2017. április 10.
Hímes tojásokkal feldíszített fa a felvidéki Csallóközcsütörtök főterén 2017. április 10-én. A fát mintegy ezerhatszáz darab tojással díszítették fel a közelgő húsvéti ünnepre a település fennállásának 800. évfordulója alkalmából.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A víz megtisztít

Húsvét hétfőjén a magyar utakon közlekedve feltűnő lehet, hogy ahogy telik-múlik az idő, egyre több női sofőr tűnik fel az utakon, a férfiak pedig az anyósülésen gubbasztanak, de megjelennek az egyre jobban kacsázó, kiöltözött biciklisek is. Ők azok a locsolkodók, akiket pár csepp kölniért, néhány deci szódavízért piros tojással és tetemes mennyiségű sörrel, borral pálinkával fizettek ki.

A víz tisztító és termékenyítő erejébe vetett hit gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, a tavaszköszöntéssel összefolyó húsvét hétfőjének főszereplője. Hajdanán a legények csapatostul járták a házakat, a lányokat asszonyokat tényleg kirángatták a kúthoz, és vödörnyi hideg vízzel öntötték nyakon. Festett tojást kaptak érte, de nem volt jellemző, hogy teletömték volna őket itallal és sonkával, mint manapság – mondja a néprajzkutató.

Persze buli volt az egész, nyilván a legények nem hagyták otthon a butykost, este pedig bálokat, mulatságokat tartottak, ahol a 40 napos befelé fordulás után újra kirobbant a vidámság, az élet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.