Újabb bizonyíték, hogy a kutyák olyanok, mint mi

Nem kell feltétlenül kutyatulajdonosnak lenni ahhoz, hogy az ember kerek perec ki merje jelenteni: a kutya márpedig álmodik épp úgy, ahogy mi. Még azt is tudni véljük, éppen mit. Az oldalán fekszi, mind a négy lábával teker – nyilvánvaló, hogy labdázik, újraéli a futkározást. Nyifog, nyafog, még ugat is – felesel a gazdival, macskát üldöz. Nyammog, csámcsog, nagyokat nyel – hát persze, hogy felfedezte a terülj, terülj asztalkámat.

A laikus számára mindez egyértelmű, csak az a baj, hogy a gazdik nagyon sokszor emberi tulajdonságokat magyaráznak a négylábú viselkedésébe, holott többnyire létezik egyszerűbb magyarázat.

Valójában nem tudjuk, álmodnak-e

A kérdés viszont, hogy álmodnak-e a kutyák, mi történik az agyukban alvás közben, természetesen a kutatókat is érdekli – az MTA, a Semmelweis Egyetem és az ELTE kutatássorozatot indított ennek megfejtésére. Az első eredmények, amelyek a tanulás és alvás kapcsolatát vizsgálják a napokban jelentek meg a Scientific Reports című szaklapban. Erről és a kutyák álmáról kérdeztük Kis Anna etológust, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológia Intézet tudományos munkatársát.

Az álom szubjektív élmény, csak akkor tudjuk, hogy valaki álmodott-e és főleg, hogy miről álmodott, ha azt ő maga elmeséli. Ezt a kutyák nyilvánvalóan nem teszik meg, ezért tudományosan nem lehet kijelenteni, hogy legjobb barátaink hozzánk hasonlóan komplex módon képesek alászállni az álmok világába.

Mindenesetre a kutya tényleg olyan jeleket ad, mintha álmodna. Vannak élettani jelenségek is, amelyek ezt látszanak alátámasztani: embereknél az álmot leggyakrabban a REM-fázishoz kötik, és korábbi vizsgálatok bizonyították, a kutyák esetében is van ilyen alvásfázis. Arra pedig abszolút nincs magyarázat, hogy ha a cikk elején leírt jelenség nem álom, akkor micsoda?

Mindezektől függetlenül Kis Anna megerősíti: egzakt bizonyíték nem támasztja alá, hogy a kutya álmodik.

A tanulás befolyásolja az alvást

Az ebek alvását vizsgáló kutatássorozat viszont létezik, a közelmúltban indult – térünk rá a jelen eredményeire. Első körben a kutyáknak először is az ül és a fekszik parancsot kellett angolul “megtanulniuk”, ezután elektródákat helyeztek a fejükre – fájdalommentes módszerrel, mint az embereknél, a szőrüket sem kellett leborotválni. Majd hagyták őket aludni, miközben elektroenkefalográfiával (EEG) figyelték az agyhullámaikat.

Kiderült, hogy a négylábúakat kimerítette a “nyelvóra”, a tanulás után mélyebb álomba merültek, ami könnyen jelentheti azt, hogy alvás közben rögzülnek az új információk. Akárcsak bennünk, emberekben.

És a világon először sikerült kimutatni azt is, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét.

Ébredés után 18 próba során kellett a kutyáknak számot adniuk a tanultakról, akik 50-90 százalékra teljesítették a feladatot. Igen, azok az ebek szerepeltek jobban, amelyek korábban mélyebben aludtak.

Olyan a kutya, mint egy 1-2 éves gyerek

Az eredmény ugyancsak első bizonyítékként szolgál arra, hogy a memóriakonszolidáció és az alvás alatti agytevékenység szintjén létezik egyfajta kutya-ember párhuzam. Több mint egy évtized vizsgálódásai számos más területen rámutattak már: a kutyák sok tekintetben humán-analóg szociális és kognitív képességekkel rendelkeznek.

Ez nyilván magyarázatra szorul. Azt jelenti, hogy legjobb barátaink viselkedése nagyon hasonló az 1-2 éves gyermekéhez. Két tárgy közül az ilyen kis gyerek és a kutya is azt választja, amire a szülő, a gazda rámutat. Az állatvilágból egyedül a kutya tesz így “ösztönösen”, még legközelebbi rokonunk, a csimpánz sem – magyarázza Kis Anna.

Vagy hogy felveszi a szemkontaktus az emberrel, ha “megszólítjuk” tudja, hogy róla van szó, a következő közlendőnk neki szól.

Ami pedig talán a legérdekesebb, a kutya érzékeny rá, hogy figyeli őt az ember vagy sem: a kisgyerek és az eb is általában kerüli a tiltott dolgokat, amíg magán érzi tekintetünket, és sokkal hajlamosabb a rosszaságra ha tudja, nincs szem előtt.

Nem tudni, hogy mindez a háziasítás jelentette evolúció eredménye-e, illetve tanult viselkedés az eb részéről. A legvalószínűbb, hogy a kettő együttesen – jegyzi meg az etológus.

A munka viszont tovább folytatódik, a következőkben is marad a “tanulás vonal”, de a kutatók arra is kíváncsiak, hogyan hatnak az alvásra az érzelmi típusú ingerek. Embereknél megfigyelhető, hogy az elalvás előtti érzelmi ingerek befolyásolják az alvás fiziológiáját.

Ugyanerre kíváncsiak ebek esetében: mi változik, ha a kutyust a gazdihoz bújva, fülvakargatás közben nyomja el a buzgóság, vagy ha semlegesen viselkedő idegenek társaságában vagy egyedül egy helyiségben.

(Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)