Egyetlen nőnek sem lenne szabad meghalnia ebben a betegségben – ez az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét üzenete. A rendezvény célja a figyelemfelkeltés, hiszen az időben diagnosztizált esetek száz százalékban gyógyíthatóak. A kétpillérű védekezés egyik fele a rákszűrés, másik pedig a védőoltás, ami a 12-13 éves lányok számára már Magyarországon is ingyenes. Dr. Koiss Róbert nőgyógyász, onkológus főorvos, HPV-specialistát kérdeztük.
Magyarországon a nők 40 százaléka jár el rendszeresen méhnyakrák-szűrésre. Minek tudható be ez az alacsony szám? A tájékozatlanság, netán a félelem az oka?
Dr. Koiss Róbert: Szerintem mindkettő. Egyfelől tájékozatlanok a nők, másfelől félnek is. Struccpolitikát folytatnak. Úgy gondolják: nincs panaszom, minek menjek el szűrésre? Ha meg ott kiderül valami, akkor biztos rákos vagyok. Ez a két véglet határozza meg a szűréshez való attitűdöt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy azért kell elmenni a szűrésre, mert még nincs panasz. A szűrővizsgálatnak épp az a lényege, hogy még tünetmentes állapotban fedezzek fel egy elváltozást. A rák előtti állapot, amely a daganat kialakulását megelőzi, nem okoz semmiféle panaszt. Ha ezt elcsípjük, akkor egy nagyon pici beavatkozással, egyetlen kimetszéssel el tudjuk távolítani a méhnyakból az érintett sejteket – a célszerv, tehát a méh és méhnyak megtartásával.
Ezek szerint a rák előtti állapot kezelése még rutineljárásnak minősül?
Abszolút. Ma már életkor-specifikusan választjuk meg az eljárást. Másképp viszonyulunk ugyanahhoz a szövettani mintához egy 25, vagy egy 45 éves hölgy esetében. Előbbinél a rák előtti állapot esetén, amennyiben az látható képet ad a méhszájon, elegendő a biopszia. Ennek során kicsippentünk az adott területből. Így megőrizzük a méhnyak sértetlenségét, hogy ez a beavatkozás ne járjon semmilyen hátránnyal a későbbi gyermekvállalásnál. Egy 45 éves hölgy esetén végezhetünk kúpkimetszést is, aminek során az adott szerv szintén megőrizhető.
Van-e bármilyen mód, amivel a HPV fertőzés a szexuális együttlét során kivédhető?
Fontos hangsúlyozni, hogy a humán papilloma vírus nem egyenlő a HIV-vírussal. Sokan hajlamosak stigmaként tekinteni rá. Úgy gondolják, hogy a promiszkuitás, a gyakori partnercsere velejárója. Ennek következtében a fertőzött gyakran úgy érzi magát, mintha HIV pozitív lenne. Erről szó sincs. A HPV-fertőzésnek nem szükséges előzménye a szexuális együttlét. A hámkontaktus is elég ahhoz, hogy kialakuljon. Önmagában a HPV-fertőzés pedig nem azt jelenti, hogy valakinek rákja van, még csak rák előtti állapotot sem jelez. Csupán egy fertőzés alakul ki, amelyet szorosan nyomon kell követni. Műtéti beavatkozás sem feltétlenül társul hozzá, hiszen a HPV fertőzések kilencven százaléka jön-megy: megjelenik a vírus, megsokszorozza magát a sejtben, majd sértetlenül otthagyja a sejtet és keres egy másikat. Ezt nagyon fontos tudatosítani.
A HPV nem csak a méhnyakrákért tehető felelőssé, okozhat még többek közt fej- és nyakdaganatot is. Ezeknek milyen gyakori az előfordulása?
A HPV vírusokat daganatképzés alapján két csoportba sorolhatjuk. Vannak alacsony kockázatúak, amelyek a daganatképzésben nem játszanak szerepet, ellenben fontos szerepük van az ún. szeméremtesti szemölcsök kialakulásában. Fontos hangsúlyozni, hogy ez ellen is van védőoltás. A másik csoport, a magas kockázatú vírustörzsek vesznek részt a rákos sejtek kialakulásában. A HPV-hez köthető daganatos elváltozások több mint 90 százaléka méhnyakrák. A fennmaradó 10 százalékba sorolhatóak a fej, a nyak, a nyelvgyök, a mandula, a végbélnyílás és a hímvessző daganatai. Ezért fókuszálunk a méhnyakrák megelőzésére, amikor az oltásról beszélünk.
Elhangzott az a kritika, hogy a HPV oltás csak a HPV vírus két törzse – a HPV 16 és 18-as – ellen ad védelmet. Több száz fajta létezik, és ezek közül még sok másik rákkeltő.
Az oltóanyag fejlesztése során megkeresték a két legnagyobb kockázatot jelentő HPV törzset, a 16-ost és a 18-ast. Ezek az esetek közel 72 százalékában felelősek a méhnyakrák kialakulásáért, ezért az oltóanyagot pontosan ez ellen a két törzs ellen fejlesztették ki. Mára ugyanakkor napvilágot látott egy újabb generációs, kilenc komponensű védőoltás. Ebből két komponens a nemi szervi szemölcsökért felelős vírustörzsekre hat, öt pedig a 16-os és 18-as mellett öt további magas kockázatú HPV törzset is megcéloz.
Az oltás esetleges melléhatásaként – kis számban ugyan – feljegyeztek epilepsziás reakciót, trombózist, de még halálesetre is volt példa. Mi a véleménye ezekről?
Nagyon fontos hangsúlyoznunk a mellékhatásokat illetően, hogy a védőoltás nem gyógyszer. Egy védőoltás fejlesztése során mindig azt tűzik ki szem elé, hogy egészséges ember egészségét szeretnénk megőrizni. Ennek következtében sokkal szigorúbb biztonsági előírásokon kell átmennie, mint egy gyógyszernek – hiszen azt beteg embernek adjuk, hogy egészséges legyen. Ez az óriási különbség, aminek következtében a védőoltásoknak sokkal kisebb a mellékhatás-profiljuk, mint a gyógyszereknek. Bizonyítást nyert, hogy a hírek, amik napvilágot láttak – ájulásról, halálesetről -, nem kifejezetten az oltóanyaghoz köthető mellékhatásokról szóltak. Ami igazolt mellékhatás, az az izomfájdalom és a bőrpír, ami bármely oltás beadásával együtt jár.
Meddig áll fenn az oltóanyag hatása?
A klinikai vizsgálatok értelmében aki megkapja az oltási sort (három, vagy tinédzser lányok esetében két oltást), annak húsz évig nincs szüksége emlékeztető oltásra.
(Az interjút Rónyai Júlia készítette)
