Ódry Anna terhessége 9. hetében veszítette el első kisbabáját, aztán született egy kislánya. Ő ma már hat és fél éves. Négyévesen nagyon várta kishúgát, de a terhesség 34. hetében a baba meghalt, minden előzetes jel nélkül. Azóta sincs magyarázat, mint ahogy a legtöbb hasonló esetben. Aztán egy ikerterhesség enyhítette a gyászoló szülők fájdalmát, de a 9. héten az az öröm is szertefoszlott.
Anna a Hír24-nek őszintén vall arról, hogyan élte meg azt, amit a legtöbben senkivel nem tudnak megosztani:
A vetélés, halva születés szinte minden nőt érint. Nagyon sokan veszítik el gyermeküket idő előtt, és ebben a gyászban az anya barátnőinek, családtagjainak is szerepe van. Többnyire a kórházban és a családban is rosszul kezelik ezt tragédiát, mert tanácstalanok ebben a számukra is megterhelő helyzetben. Így viszont a szülők – főleg az anyák – fájdalma is mélyebb, hosszabb.
Anna azt vallja, a legnagyobb bajt az elfojtott érzelem okozhatja, ezért a legfontosabb kibeszélni a fájdalmat. Ő blogot írt, aztán egy Facebook-csoportot hozott létre a sorstársaknak. Van, aki önsegítő csoportban tud megerősödni.
A halva született babák szüleinek segítheti még a feldolgozást:
- egy emlékdoboz (kéz- és talplenyomat, kis szemfedő, egy emléklap, egy kis ruha)
- egy fénykép az elveszített gyerekről
- gyásztanácsadói/védőnői segítség (akár még a szülés előtt)
- legyen a gyereknek neve, ne csak “magzat” vagy “baba”
- emlékhelyek a nagyobb városi temetőkben, mint például a pécsi Angyalsétány
