Kalandos úton érkezett újra Japánba Szabó Balázs, a tokiói magyar nagykövetség szakácsa. A Pécsen született 35 éves férfi korábban is a hazai és külföldi vendéglátásban dolgozott, de úgy érezte, hogy vállalkozása után váltania kell. Valami újra, valami másra, valami külföldre vágyott megint és meg is kapta.
“Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy bekerültem ebbe a nagykövetségi miliőbe. Úgy sikerült elérni, hogy magánakcióban egy ötlettől vezérelve két évvel ezelőtt elkezdtem leveleket írni a világ összes nagykövetségének, konzulátusának és kihelyezményének, hogy szakácsnak jelentkeznék hozzájuk. Háromszáz levélből tíz pozitív válasz is jött. Az egyik a tokiói követségről, hogy gyorsan jelentkezzek mert éppen üresedés van. Jelentkeztem, és azóta is itt dolgozom” – mesélte Szabó Balázs.
Fotók: Hír24
A szakács szerint Tokió nagyon nagy kontraszt Magyarországhoz, de még Európához képest is. Már régóta ismerkedik a helyi szokásokkal, de még mindig nem sikerült megszoknia mindent.
“Van néhány nagyon érdekes hagyományuk. Ha egy klasszikus háztartásba, fodrászüzletbe vagy étterembe megy be az ember, le kell vennie a cipőjét az erre kialakított helyen, és a megadott szögbe kell fordítania az orrát. Ha tatamis az üzlet, akkor oda mezítláb vagy zokniban lépünk rá, és a fürdőszobában is külön papucsot illik használni. Ha véletlenül abban a papucsban jön ki az ember, nagyon csúnyán néznek rá, főbenjáró bűnnek számít” – mondta Balázs, aki nem is ezen, hanem leginkább a japán mellékhelységeken lepődött, és lepődik meg a mai napig.
“Minden helyi lakásban szériafelszereltség a fűthető vécéülőke, előkelőbb helyeken pedig elképesztő extrákkal vannak felszerelve. Képzeld el, hogy bemész, és felnyílik előtted a vécédeszka. Elég sokáig tanakodtam, hogy a dolgom végeztével melyikkel lehet lehúzni, mert annyi gomb volt rajta. Alsófertály öblítő, fertőtlenítő, légbefúvó, hőmérséklet szabályzó sem ritka. Eszméletlen! Minden nagyon modern, a tömegközlekedés is első osztályú és nagyon magas színvonalú, egyedül az lehet kellemetlen, hogy nagyon lehűtik a klímájukkal, hogy könnyen megfázik az ember” – tette hozzá.
Persze Balázsnak nem is erre, hanem a konyhára kell inkább odafigyelnie. A követség szakácsaként ő főz a hozzájuk érkező delegációk tagjaira és a vendégekre is.
“Több híres és befolyásos embert láttunk már vendégül. Látogatást tett nálunk a japán császárné, ami nagyon megtisztelő esemény volt. Szigorú protokollt kellett betartanunk. Kis libamájas, körözöttes, szalámis feladatokat tálaltam neki, mellette aranygaluskát és madártejet is felszolgáltunk. Legjobban az aszalt gyümölcsökkel tálalt libamáj ízlett neki, abból kétszer is kért őfelsége. Tavaly ősszel pedig Orbán Viktor is ellátogatott hozzánk egy üzletemberekből álló delegációval, akiknek szintén feltálaltuk ezt a fajta libamájat puliszkával. A nagykövetünk a díszebéd után volt olyan szíves, és bemutatott a miniszterelnöknek, aki gratulált a finom ételhez és a kalocsai mintás szakácskabátomhoz is” – mesélte Szabó Balázs, aki több felkérést is kapott már, hogy japán szakácsoknak tanítson magyar fogásokat.
“Nemrég egy hotel személyzetének egy magyaros hét alkalmával mutattam be a gulyásleves elkészítését, amire kicsit furcsán néztek az ottani séfek. Nem igazán értették, hogy mi lesz ez a piros, húsos ragu. A képeken is lehet látni, hogy nagy szemekkel néztek rá, de amikor elkészült, nem akarták letenni a főzőkanalat, folyamatosan adták körbe, nagyon ízlett nekik. Érdekesen fogadják viszont a magyar kömény és az erőspista ízét, mert olyan nagyon csípősen nem szoktak étkezni” – mondta a szakács, aki maximum csak a háztartásábanfőz japán ételeket, hiszen az ő dolga a magyar konyha és ezen keresztül Magyarország képviselete; szakmai szinten az ízeket megtartva, a hagyományokat figyelembe véve, megújítva azt.
Bár ki tudja, hogy a Tokióban töltött évek után a jövőben még lehetséges, hogy ott vagy a világ valamelyik pontján megnyitja saját magyaros-japános éttermet.
