Az elhízásról, annak káros következményeiről és a lehetséges megelőzési módokról már 8. alkalommal tartott kongresszust a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (Momot) múlt héten. A társaság elnöke, Bedros J. Róbert elmondta, Magyarországon – csakúgy, mint a világ többi részén – komoly aggodalomra ad okot a lakosság túlsúlya.
A legfrissebb adatok szerint ma a felnőtt magyar lakosság kétharmada elhízott, túlsúlyos, ráadásul tízből hat esetben a pluszkilókkal mindenképpen szakembereknek kell foglalkozni. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy elsősorban nem is a felnőttkori, sokkal inkább a gyerekkori elhízással érdemes foglalkozni, az utóbbi évtizedekben ugyanis a gyerekkori elhízásos esetek száma is ugrásszerűen megnőtt.
Hogy ez minek köszönhető? Nos, a szakértők szerint egyrészt annak, hogy az ételek energiatartalma megnőtt, másrészt annak, hogy a gyerekek is egyre kevesebbet sportolnak, többet ülnek a gép vagy a tévé előtt, passzív életmódot folytatnak.
Bedros J. Róbert külön kitért az elhízás szempontjából kritikus életszakaszokra, melyek közül az első néhány jóval a születés előttre tehető. Az elhízásra való hajlam ugyanis függ a szülők genetikai állományától és attól is, hogy az édesanya túlsúlyos volt-e, nekik ugyanis nagyobb eséllyel lesz túlsúlyos a gyermekük is.
További veszélyes életszakasznak számít a pubertáskor és a menopausa, de kockázati tényezőként említették a szakemberek a házasságot és a terhességet is. Utóbbit azért, mert még mindig nagyon népszerű az a széles körben elterjedt tévhit, miszerint a kismamának kettő helyett kell ennie, hogy egészséges legyen a gyermeke: ezzel szemben normális terhesség esetén a 12-17 kiló súlygyarapodás a normális.
