Élet-Stílus

Amerikát is utoléri a végzet?

admin
admin

2011. 06. 21. 05:30

Négy kontinens lakóit tartja állandó rettegésben a Csendes-óceáni Tűzgyűrű, amely mentén néhány évtizedenként vulkánkitörésekre, földrengésekre és ezek nyomában pusztító szökőárakra lehet számítani. Vajon Délkelet-Ázsia és Japán után a végzet Amerika felé közelít?

Tovább nőtt a márciusi katasztrófa áldozatainak száma. A Japánt sújtó márciusi 9-es erősségű földrengés és az azt követő szökőár áldozatainak száma 15 462 – közölte a japán rendőrség.
A legfrissebb adatok szerint 7650 eltűntet tartanak számon. A legtöbb áldozat a központi japán sziget, Honsú északkeleti részén, Mijagi, Ivate és Fukusima prefektúrában volt. A károk több mint 308 milliárd dollárra rúgnak, a helyreállítási munkák költségét pedig 184 milliárd dollárra becsülik. A Fukusima-1 atomerőmű sérülése miatt mintegy 133 milliárd dolláros a kár.

Mint látszik, viszonylag rövid idő alatt két szokatlanul erős és pusztító földrengést is átélt a világ, 2004-ben Délkelet-Ázsia, idén pedig Japán partjainál. De rengett a föld 2011-ben már Magyarországon is, legutóbb pedig Új-Zélandról érkeztek hírek földmozgásról. Az ember azt gondolná, hogy egy pokoli jövő szörnyű előképei ezek, hiszen ha a természet egészére igaz a periodikusság, miért lenne kivétel a Föld mélye, ahol mostanában újra aktivizálódnak az eddig „pihenő” energiák.
Bizonyítható a „periodikusság”?

A múltbéli földrengésekről – ellentétben a vulkánkitörésekről – messze nem áll rendelkezésre annyi adat, hogy meg tudnánk mondani: léteznek-e a Föld életében gyakori és erős földmozgásokkal járó, illetve nyugodtabb periódusok. A tűzhányók tevékenysége több tíz- és százmillió év után is könnyen kimutatható egy bizonyos területen az egykorú magmás kőzetek alapján.

A földrengésnek azonban nincs ilyen látható nyoma, ezért csak az írásbeliség megjelenése óta, a feljegyzésekből alkothatunk képet egy-egy pusztító földmozgásról. Ezek pedig néhány száz, esetleg egy-két évezredet felölelő források, és természetesen nem terjednek ki a teljes bolygófelszínre. Ezért nincs meg a kérdés megválaszolásához szükséges időbeli rálátás – mondta az fn.hu-nak Török Kálmán geológus, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa.

A nagy reccs

A tűzhányók esetében tudjuk, hogy voltak intenzívebb időszakok, mint például a földtörténeti kréta és tercier határon. Az újabb kutatások szerint a dinoszauruszok kipusztulásában is aktív szerepet játszott az éppen akkor felerősödött vulkáni tevékenység, „rásegített” a becsapódó meteorit éghajlatot változtató hatására. Periodikusságot azonban itt sem lehet kimutatni, egyszerűen vannak időszakok, amikor erősebb, máskor gyengébb a tűzhányók aktivitása – jegyzi meg a szakember. Mivel mindkét jelenséget a Föld belsejének aktivitása határozza meg, elképzelhető, hogy többször együtt jártak.

A földrengés valójában a földkéreg – Földünk felszínének szilárd, de töredezett, néhány 10 kilométer vastag felső burka – törésével jön létre. A földkéreglemezek, mint jégtáblák a tó felszínén, úgy „úsznak” a mélyben forrongó olvadt magma tetején és sodorják őket a mélyben keletkező áramlások. A lemezek folyamatos, lassú mozgásban vannak: egyesek távolodnak egymástól, mások ütköznek, egymáshoz préselődnek.

Az ilyen ütközéseknél a „sűrűbb”, óceáni lemez a kontinentális lemez alá gyűrődik, és óriási feszültség jön létre. Ez egyre nő egészen addig, amíg a földkéreg eltörik, és a korábbi feszültség energiává, hullámokká alakul. Képzeljük el, amikor egy botot a két végénél fogva hajlítunk, amíg el nem törik: ez a „reccs” valójában a földrengés.

Annyi biztos, hogy visszatér

Visszatérve a földrengésekre, számítani mindig lehet és kell is rájuk. Van, hogy egészen váratlan helyen, a kontinens közepén, például egykori lemezszegélyek mentén – ilyen volt Kína belső területén, Tangshanban 1976-ban – vagy kisebb törésvonalak mentén pattannak ki. Léteznek azonban olyan övezetek, ahol igen nagy a földmozgás valószínűsége, néhány tíz évenként szinte biztosan számítani lehet erős földrengésre, vulkánkitörésekre.

A Csendes-óceáni Tűzgyűrű. Forrás: wikipedia.hu

A Csendes-óceáni Tűzgyűrű. Forrás: wikipedia.hu

Sőt, ilyen terület bolygónk egy jelentős része, az összetartó lemezszegélyek mentén futó, úgynevezett Csendes-óceáni Tűzgyűrű. Ez Chile déli partjaitól Alaszkáig, majd Kamcsatkán, a Kurill-szigeteken és Japánon keresztül egészen Új-Zélandig fut. Ezek a területek gyakorlatilag soha nincsenek biztonságban, bármikor kirobbanhat egy erős földrengés, ami a japánhoz hasonló szökőárral tetézi a pusztítást.

A földrengéseket nem tudjuk előre jelezni, túl sok faktort kellene ehhez ismerni, ami a mai technikai szinten lehetetlen. A Föld köpenyében lejátszódó folyamatokról minimális a tudásunk. Képesek vagyunk mérni például, hogy a kőzetlemezek milyen sebességgel mozognak, de azt már nem, hogy hol „akadnak meg” egymáson, mekkora feszültség halmozódik fel a lemezhatárokon. Pedig ez lenne a kulcsa a földrengések előrejelzésének.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.