Megbeszélték Kassaival még idehaza, hogy a Barcelona vagy a Manchester United nyerje majd a mai BL-döntőt?
Ezen a mérkőzésen számunkra a magyar csapat „győzelme” a fontos, azaz a játékvezetői csapaté. Minden egyéb mellékes.
Komolyra fordítva: ön szerint mit lehet kihozni a Kassai-jelenségből?
Viktor példakép úgy általában, példakép a sportolók előtt, és példakép a tízen-, huszonéves játékvezetők számára. Egészen fiatalon, tizennégy évesen, édesapja hobbiját követve adta játékvezetésre a fejét. Gyorsan haladt előre, nincs harminchat éves, és ma Bajnokok Ligája döntőt vezethet. Fiatal, mégis tapasztalt játékvezető. Karrierje bizonyítja: ha valaki valamit komolyan gondol, ha képes érte áldozatot hozni, ha mindent alárendel a célnak, és kis szerencséje is van, feljuthat a csúcsra. Külön szerencse, hogy szerethető személyiségű, jóképű férfi, így lassan az ország kedvencévé válik, sőt a határokon túl is egyre többen tudják, ki is az a Kassai nevű magyar. Magyarországon sokan szeretik a futballt, nézik főleg a külföldi meccseket, de vannak szép számmal olyanok is, akik csak azért ülnek olyankor a tévé elé, mert magyarok is vannak a pályán: a bírók. Így történt ez 2008-ban, amikor Kassai Viktor – Erős Gabi és jómagam asszisztenciája mellett – dirigálta az olimpiai döntőt, és így volt ez a tavalyi világbajnokság négy összecsapásán is. Sajnos a magyar labdarúgás az utóbbi időben kevés számottevő eredményt produkált, a nemzetközi kupákban ritkán jutottunk túl az első körön, és a nyugati középcsapatokba is csupán néhány magyar fér be, mint Gera Zoli, Dzsudzsák Balázs és Huszti Szabolcs. Csányi Sándor MLSZ-elnök fogalmazott úgy a hét közepén: jó lesz magyarnak lenni szombat este, amikor a sztárparádén magyarokat is láthatunk a porondon.
Vámos Tibor asszisztens, a szlovén Damir Skomina tartalék játékvezető, Kassai Viktor játékvezető a pekingi Madárfészek stadionban. Fotó: Illyés Tibor / MTI
Van üzleti lehetőség a Kassai-jelenségben? Darnyi Tamás úszóiskolát alapított, miután befejezte sportolói pályafutását, más olimpikonból reklámarc lett.
Bizonyára több lesz a jelentkező a játékvezető akadémiára. Abban viszont nem hiszek, hogy reklámarc lehet egy magyar bíróból. A hazai bajnokságban még a futballisták között is nehéz találni erre alkalmas, a pályán rendre kiemelkedőt alakító sportolót. Labdarúgásunkban sajnos kevés a pénz, így alacsony a színvonal, ettől kevés a néző, amitől még kevesebb a pénz – és a kör bezárul. Jól szerepelő válogatottal, és a nemzetközi kupákban eredményes klubcsapatokkal lehetne kitörni ebből a negatív spirálból. A jelenlegi körülmények között nem meglepő, hogy a játékvezetőkre is alig jut pénz, nincs hirdető, és még arra sincs igény, hogy – ellentétben számos más ország gyakorlatával – a karunkra mezreklámot vasaljanak.
Itthon mennyit kap meccsenként egy bíró és mennyit egy partjelző?
A magyar labdarúgásban egyedül a játékvezetők díjazása nyilvános. A versenykiírásban olvasható, hogy az NB I-ben 66 ezer forint a játékvezetői, és 42.400 forint az asszisztensi díj. Az alacsonyabb osztályokban pedig ennél is jóval szerényebbek a díjak. Az összegek természetesen bruttóban értendők. Ezért egy bizonyos szint fölött hetente négyszer kell edzeni.
Mennyit keres egy bíró, mondjuk, a spanyol bajnokságban?
A jobb bajnokságok játékvezetői eleve szerződésben állnak a szövetséggel, így ha sérültek, és nem vezetnek, akkor is jár nekik fix összeg, plusz a meccsenkénti díjazás is magyar összeg akár tízszerese is lehet. Mi még a többi kelet-európai országhoz képest is az utolsók között vagyunk.
Ha nem sérül meg fél éve, ön lengethetne a BL-döntőn. Az élmény nyilván pótolhatatlan. De azon túl mennyit bukik, hogy nem ön sprintelget a Wembley oldalvonala mellett?
Nem igazán értem ezt a kérdést.
Akkor úgy kérdem: mennyi dukál a mai munkáért az UEFA-tól Kassainak, mennyi az asszisztenseknek, mennyi a gólbíróknak, és mennyi a tartaléknak?
Hadd ne mondjak számot. Legyen elég annyi: nemzetközi szinten tisztességes díjazás jár. Ami persze nem mérhető össze a játékosok fizetésével.
Kassai Viktor Erős Gáborral és Vámos Tiborral hazaérkezett a dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságról. Fotó: MTI
Van bárki személy vagy szervezet, aki foglakozik a sztárbírók és csapataik pályán kívüli menedzselésével? Marketingtől a jótékonykodásig.
Nálunk biztosan nincs. De ettől még – például a világbajnokság után – rengeteg helyen tartottunk élménybeszámolót, természetesen ingyen. Épp elég jutalom volt az a szeretet, amivel körülvettek bennünket iskolákban, a médiában, a továbbképzéseken. Arról nem beszélve, hogy a játékvezetésben elért sikerek jelentősen növelték mindannyiunk súlyát a saját főállásunkban. Én például a munkaidőm után rövidnadrágra és mezre cserélem az öltönyt az irodámban, és lemegyek a közeli sportpályára. A gyerekek már nem csupán az igazgató bácsit látják bennem, amikor futok, hanem azt az embert, aki pályán volt a világbajnokság elődöntőjében. A személyemen keresztül hatékonyan népszerűsíthetem az egészséges életmódot. Nagyon kellenek a pozitív példák ahhoz, hogy a gyerekek, de még a felnőttek is képesek legyenek megkülönböztetni a jót a rossztól, a hasznosat a károstól, sőt: a normálisat a nem normálistól.
Kassai járt már az ön iskolájában?
Természetesen, meghívtuk élménybeszámolóra.
Fújt tanár-diák meccsen?
Még nem, de tervezem. De így is Bede Ferenc – ő tartalék játékvezetőként sokat volt velünk a BL-ben is – vezeti sportnapokon a tanár-diákokat.
Ön mikor tér vissza a Kassai-csapatba?
Viktor lassan két évtizede dolgozik együtt Erős Gabival, megyebelik, barátok. Engem 2006-ban hívott maga mellé, azóta így hárman vezettük a mérkőzéseink zömét. Tavaly megsérültem, ami szerencsére nem hatott ki Viktor teljesítményére. Már edzem, nyáron szeretnék sikeres fizikai tesztet teljesíteni, és folytatni a pályafutásomat – amire a jövő év végéig van lehetőségem, ugyanis élvonalban negyvenöt életév a plafon. Ha száz százalékosan rendbe jövök, pár meccsem lehet még itthon és külföldön is Viktorral.
