Több mint 2000 háztartás felmérésével rajzolt képet a magyar otthonok energetikai állapotáról az Energiaklub. Megszületett a negajoule, az el nem fogyasztott energia „képzeletbeli mérőszáma”, amely arra ad választ, hogy az energiahatékonyság javítása révén mennyi energiát takaríthatnánk meg lakóépületeinkben. Az országos adatfelvételből és a sok különböző típusú épületre végzett több száz minta-energiatanúsítvány adataiból megtudhatjuk, milyen épületekben is lakunk valójában.
Az 50-60-100 évvel ezelőtt épült, „jó vastag falú” tégla- és vályogházak például – számos jó tulajdonságuk mellett – energetikai szempontból a legrosszabb épületeink közé tartoznak, F-G kategóriánál nemigen kapnak jobb besorolást egy energiatanúsítványban.
Mégis, a háztartások mindössze negyede szigetelte otthona falait, cserélte korszerűre ablakait, vagy újította fel fűtési rendszerét. Pedig, ha mindezt azok is megtennék, akik eddig még nem, akkor a lakóépületek összes energiafogyasztása több mint 40 százalékkal csökkenne országos szinten. Ez pedig nem kevés: a számok azt mutatják, hogy Magyarország teljes energiafelhasználásának több mint egyharmada a lakóépületekben fogy el. Talán meglepő, de a lakóépületek által felhasznált energiamennyiség vetekszik az ország összes nagyerőművében egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével
Forrás: Energiaklub, negajoule.hu
Az Energiaklub kutatásai szerint a lehetséges megtakarítások döntő része, 80 százaléka a családi házakban érhető el. Egyrészt azért, mert magyar háztartások kétharmada családi házakban él, amelyek jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások. Másrészt ezek a házak arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt (körben a falakon és a tetőn, padlón), mint a társasházi lakások. A jó hír az, hogy a számítások szerint éppen a családi házak azok, ahol a hőszigetelés és a nyílászáró-csere a megtakarított hatalmas energiaköltségek miatt jobb befektetés lehet, mintha a család bankba tenné a pénzét.
A magyar háztartások 66 százaléka családi házakban, 14 százaléka panel és 20 százaléka nem panel társasházakban él. A lakóépületekben eddig igen kis mértékben történtek energiahatékonysági korszerűsítések: az összes háztartás 24 százaléka rendelkezik korszerű nyílászárókkal, 25 százalékuk hajtott végre külső hőszigetelést az épületen és 16 százalék újította fel a fűtési rendszert.
A következő hetekben mélyebbre ásunk a kutatás eredményeiben, sorra vesszük a régebbi és az újabb típusú, téglából épült családi házakat, a vályogházakat, a régebbi és az újabb, téglából épült társasházakat és a panellakásokat.
