A tetvek szigorúan „szakosodnak”, alkalmazkodva a gazda szervezetéhez, ezért segítségükkel nyomon lehet követni a vérszívó élősködőknek „menedéket nyújtók” evolúcióját. A Londoni Természettudományi Múzeum és az Illinois-i Egyetem kutatói a tetvek segítségével azt kívánták meghatározni, hogy mely tényezők segítették elő a madarak és az emlősök sokféleségét. A közkeletű elmélet szerint a kihalási esemény, amely 65 millió évvel ezelőtt véget vetett a dinoszauruszok uralmának bolygónkon, egyben utat nyitott a madarak és az emlősök differenciálódása előtt is – olvasható a Discovery News és a Live Science tudományos hírportálokon.
A kutatók 69 jelenkori tetűfaj DNS-t vizsgálták, hogy megrajzolják az élősködő „családfáját”. Ebből viszont kiderült, hogy a szárnyatlan rovarok már jóval a dinoszauruszok kihalása előtt kiválasztották „kenyéradó” gazdáikat. Következésképpen a madarak és az emlősök differenciálódása a dinoszauruszok korában kezdődött el, és az őshüllők voltak a vérszívók első gazdái.
„A tetvek élő fosszíliák, e parazitákban van megírva a múltunk” – fogalmazott Vincent Smith, a Londoni Természettudományi Múzeum kutatója, aki szerint a rovarok markerekként szolgálnak a gazdaszervezetek evolúciójának megismeréséhez. A tetvek segítségével sikerült például meghatározni, hogy mikor öltött magára ruhát az ember, vagy megismerni az amerikai őslakosság történelmét. Kevin Johnson, az Illinois-i Egyetem kutatója viszont azt emelte ki, hogy a tetvek 100-125 millió évvel ezelőtt váltak élősködővé. Ez nagy valószínűséggel azután következett be, hogy kifejlődött a potenciális gazdák tollazata, szőrzete.
