Élet-Stílus

Pikáns Cabaret szilveszter ürügyén

A Cabaret szó hallatán mindenkinek Liza Minelli neve és a zenés film ugrik be, de aki megnézi a Centrál Színházban az újonnan színpadra állított darabot, ezután már nemcsak az 1972-es mozira fog asszociálni. Az előadás premiere december 31-én volt – hiszen a történet is szilveszterkor kezdődik –, az fn.hu azonban már ott járt az egy héttel korábbi sajtóbemutatón.

„Itt az élet gyönyörű, a lányok gyönyörűek, sőt még a zenekar is gyönyörű” – énekli üdvözlő dalában a konferanszié, Keresztes Tamás, a Katona József Színház kiválósága, s ezt a mondatot akár a következőképpen is átalakíthatjuk: a színészek parádésak, a táncosok parádésak, és a darab – amelyet a neves táncos-koreográfus, Bozsik Yvette rendezett – parádés.

Marozsán Erika (fotó: Horváth Judit)

Marozsán Erika (fotó: Horváth Judit)

A főszerepet, Liza Minelli legendás szerepét (Sally Bowles) Marozsán Erika játssza, aki csak emiatt tért haza New Yorkból, és vállalta el, hogy közel 8 év után újra színpadra áll. A fiatal amerikai biszexuális regényíró, Cliff Bradshaw szerepét pedig, amelyet egykor Michael York formált meg, a filmvásznon legtöbbször hősszerelmest játszó Csányi Sándorra osztotta a rendezőnő. A darab érdekessége, hogy Csányi az egyetlen, aki nem énekel és nem táncol, ő „csupán” a prózai szerepében remekel. Básti Juli – aki a kilencvenes évek elején Sally Bowlesként tündökölt a Madách Színház Cabaret-előadásaiban – ezúttal a szobáztatásból élő, özvegy Schneider asszonyt alakítja, míg Haumann Péter a zsidó zöldséges, Schulz úr szerepében látható.

Básti Júli és Haumann Péter (fotó: Horváth Judit)

Básti Juli és Haumann Péter (fotó: Horváth Judit)

Pikáns és érzéki – röviden így jellemezhető a Berlinben játszódó, keserédes love story koreográfiája, amely dúskál az erotikus, szexuális aktusokat imitáló elemekben. A különleges, az egész darab alatt változatlan díszlet révén hol azt érezzük, hogy egy vonatban vagyunk, hol pedig egy hajóban, s a kupés-kajütös világban szinte lebilincselve élvezzük a színészek és a táncosok (a Bozsik Yvette Társulat tagjai) ragyogó és közös játékát, hiszen nincs éles választóvonal az énekes-táncos, valamint a prózai jelenetek között, tökéletes egységet alkotnak.

A Broadway-n több mint 40 éve debütált musicalklasszikus új színpadi „értelmezésére” igazán élményt adó, sőt a mondanivalói, mint például az ember kiszolgáltatottságának, az antiszemitizmusnak vagy éppen az intoleranciának a problémája, még napjainkban is aktuálisak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik