Élet-Stílus

Lelepleztük a vályogház titkát

admin
admin

2010. 11. 07. 11:17

A vályogot hagyományosan jól szigetelő építőanyagnak ismerjük, de ez a mai követelmények és lehetőségek ismeretében nem teljesen igaz. Egy ötven éve épült, 50 négyzetméteres vályogház több sebből vérezve évi 2500 köbméter gázt használ, ami sokkal több a megengedhetőnél. Energiatakarékossági sorozatunkban most az Alföldön segítünk spórolni 150 ezer forintot.

Legutóbb a nyugat-magyarországi háznál azt mondtuk, hogy az energiafogyasztás rekordere, de ez most megdőlt: újabb csúcsfogyasztót találtunk egy alföldi faluban.

Sokat fogyaszt a G kategória

Sorozatunk nyolcadik részében egy tipikus földszintes, falusi lakóház szerkezetét és gépészeti rendszereit vesszük szemügyre közelebbről. A ház az 50-es évek elején épült terméskő alapra, vályogtéglákból. A tanúsító gyermekkora óta jól ismeri a házat, és most is rokonai lakják, a bemutatott dokumentum tehát nem egy gyors helyszíni szemle, hanem sokéves ismeretség eredménye.

lakcímke a figyelőneten

A FigyelőNet és az Energia Klub Lakcímke projektjének közös „Bemutatkozik az energiatanúsítvány” rovatában hétről hétre megvizsgáljuk egy-egy magyar ingatlan már elkészült energiatanúsítványát. Ez röviden egy szakértő által készített minősítés, amely 10 fokú skálán mutatja meg lakásunk „energiahatékonyságát”, hasonlóan a háztartási gépekhez.

Az 50 négyzetméteres fűtött alapterületű ház G, azaz átlagost megközelítő kategóriába esik, ami finom megfogalmazás ahhoz képest, hogy az éves elvi energiafogyasztása egy négyzetméterére vetítve 477 kWh. Ez a szám több mint kétszer annyi, mint amire egy új építésű ház megkapná az építési engedélyt. A számítások alapján a mindössze 50 négyzetméter fűtésére a lakók 2500 köbméter gáznak megfelelő mennyiségű energiát használnak fel évente.
Vályoglegendák

A vályogról, mint természetes és hagyományos építőanyagról sok jót el lehet mondani. Az előállítása alacsony környezetterheléssel jár, viszonylag magas a hőkapacitása, azaz sok hőt tud eltárolni, ezért például a jól megépített vályogházak nyáron valóban lassan melegszenek fel. Ami viszont a hőszigetelő képességét illeti, az erről keringő legendákban több a tévhit, mint a valóság.

miért éppen kWh/m2?

A kWh/m2 év azt mutatja meg, hogy egy évben mennyi energia szükséges a lakás fűtésére, hűtésére, és a lakók által használt meleg víz előállítására. Mindezt egy egységnyi – egy négyzetméternyi – területre vetítve. Így akár egy 300 négyzetméteres családi ház fajlagos energiaigénye is könnyen összevethető egy 50 négyzetméteres panellakáséval.

Az 50-60 éve épült vályogházak falai utólagos hőszigetelés nélkül általában nem teljesítik azokat az elvárásokat, amiket egy újonnan épülő háznak kellene. A tanúsítvány alapján a ház 45 cm vastag vályogfalai háromszor annyi hőt engednek át, mint amennyi szabványos lenne, a padlásfödém, a lábazat és az ablakok is hasonlóan gyenge paraméterekkel rendelkeznek.

5 hőtermelő 50 négyzetméteren

A falak, a tető és a nyílászárók még az eredetiek, de a fűtési és a vízmelegítési rendszert több lépcsőben korszerűsítették. Így állhatott elő az a helyzet, hogy – egy jelenleg a használaton kívüli cserépkályha mellett – a házban van egy fatüzelésű kályha és ugyanarra a radiátoros központi fűtési hálózatra kötve még egy gázüzemű falikazán, illetve a fürdőszobában egy kicsi, kéménybe kötött gázkonvektor. Emellett itt még egy gázbojler is található. Tehát az 50 négyzetméternyi fűtött alapterületre 4 fűtőegység és egy vízmelegítő jut.

Ezek a készülékek mind viszonylag újak, jó állapotban vannak, a legújabbak csak néhány évesek, ezért a tanúsító számításai alapján inkább az épületszerkezetek utólagos hőszigetelésével érhető el számottevő javulás. A gépészet hatékonysága jobb szabályozással, illetve a fatüzelés arányának növelésével fokozható egyszerűen.

Az épület és az ablakok tájolása, az udvar beépítettsége miatt itt az úgynevezett a passzív szoláris energia, magyarul az ablakokon besütő nap energiája kevésbé hasznosul.

Hogyan felezzük az energiát?

A tanúsító több számítást is elvégzett a lehetséges korszerűsítési lépésekre, és kiszámolta, hogy ezekkel mennyire javulna az épület energiafogyasztása. A többféle forgatókönyv közül azt választotta ki, ami a még reálisan megvalósítható és megtérülő beruházásokat tartalmazza.

Elsőként azt javasolja, hogy a lakók a gázkazán helyett használják ki jobban a fatüzelésű kályhát. Ez, mivel a készülék adott, nem igényel plusz beruházást, és a jelenlegi árakon számolva olcsóbb az üzemeltetése.

A következő lépésként a szerkezetek hőszigetelését ajánlja a szakértő. Eszerint a tetőtérbe 16 centiméter vastag kőzetgyapot szigetelés kerül. Az anyagot védeni kell az esetleges beázástól, ezért a cseréplécek alá esővédő fólia felhelyezése is szükséges. A homlokzatra 8 centiméter vastag, szintén kőzetgyapot szigetelést ajánl a tanúsító.

Jó tudni, hogy régi házaknál az építési szabályok szerint a szigetelés felhelyezésével akár az utcafront felé is 10 centiméterrel vastagodhat a ház. Ennyit tehát külön engedély nélkül elfoglalhatunk a közterületből a hatékonyságjavítás érdekében. Az utólagos szigeteléssel a falazat hővezetése közel negyedére, a padlásé közel ötödére csökken, és tovább megtakarítás érhető el a lábazat szigetelésével.

óvatosan a szigeteléssel

A vályog képes felvenni és leadni a környezetében levő nedvességet, ezért az ilyen épületeknél nem javasolt az olcsóbb polisztirol hőszigetelést felrakni, mert alatta elindulhat a páralecsapódás és a penészesedés. Vályogháznál tehát páratechnikai szempontból kőzetgyapotot, üveggyapotot, és – ahol erre van hely – cellulóz szigetelőanyagokat érdemes használni.

Ahhoz, hogy a nyílászárókon elszökő hőt is vissza tudják fogni, az ablakok, ajtók cseréje szükséges. Ide dupla rétegű üvegezésű, argongázas és lágyfém bevonatos ablakot javasol. Tanúsítónk építész, ezért nem csak az energetikai, de az esztétikai szempontokat is kiemeli, és azt javasolja, hogy az új nyílászárók is fából legyenek, és illeszkedjenek az épület eredeti arculatához.

Van még néhány olyan lehetséges beavatkozás, amellyel tovább javítható a ház energetikai állapota, például a gázkészülékek cseréje, vagy még jobb hőszigetelésű ablakok beépítése, de ezek a tanúsító becslései szerint már csak hosszabb idő alatt hoznák be az árukat.

Évente 150 ezer forinttal kisebb a számla

A gazdaságosan megvalósítható beruházásokkal az épület elérheti a D kategóriát, így nagyjából 45-50 százalékkal csökkenhet az energiafelhasználása, a számítások szerint 260 kWh/m2év értékre. Ez az 50 négyzetméter fűtött területre vetítve több mint 1100 köbméter gázmegtakarítást jelent, forintban pedig nagyságrendileg 150 ezer forintot.

Ha szeretné megnézni magát a tanúsítványt és a hozzá tartozó műszaki jegyzőkönyvet látogasson el a Lakcímke oldal Bemutatkozik a tanúsítvány rovatába. A lakcimke.hu-n a tanúsítás jogi hátterével, gyakorlati kérdéseivel is megismerkedhet, és persze sok hasznos tippet, tanácsot talál.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.