Élet-Stílus

Sehol nincs jó helyen az iszap

admin
admin

2010. 10. 13. 06:30

A zagytározók számára minden szempontból ideális geológiai környezet a gyakorlatban igen ritka. A szakemberek ezért kénytelenek kompromisszumokat kötni a helyszín kiválasztásánál, és nemcsak a földrengésre készülnek fel, hanem felkutatják a környékbeli kiszáradt patakmedreket, felhagyott bányákat, pincéket is. Az óvatosság az üzembe helyezés, sőt még a tározó bezárása után sem csökkenhet.

A káresemény szempontjából gyakorlatilag mindegy, hogy egy zagytározóból természeti katasztrófa vagy emberi mulasztás miatt jut a természetbe, netán emberi településekre a veszélyes anyag. A balesetek megelőzése a tározó helyének kiválasztásával kezdődik, és alighanem ez önmagában a legfontosabb lépés is.

Mivel a mérnökgeofizika a talajok műszeres vizsgálatával foglalkozik, a geofizika az egyik illetékes tudományág, így a zagytározók telepítésének földtani követelményeivel és a stabilitásukat veszélyeztető tényezők kérdésével az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézetet (ELGI) kerestük meg.

Homogén talajon legyen

A zagytározók helyének kiválasztásakor sokszor kompromisszumot kell kötni a legoptimálisabb geológiai környezet és a feldolgozó üzem közti távolság függvényében. Könnyen belátható, hogy a veszélyes anyagot nem lehet keresztül kasul szállítani az országon.
Ha mégis az ideális helyszínt keressük, az első kritérium, hogy a talaj minden szempontból homogén legyen az adott területen: anyagát, a teherviselő-vízszigetelő réteg vastagságát, sűrűségét, teherbírását és vízáteresztő képességét tekintve egyaránt – mondta el a Figyelőnetnek Törös Endre, az ELGI Mérnökgeofizikai Főosztályának vezetője.

Fontos szempont az aljzat minél jobb vízzáró képessége, ami megakadályozza az esetleges szennyező anyagok beszivárgását a mélyebb rétegekbe, a talajvízbe. A természetben gyakran előfordulő anyagok közül erre az agyag a legalkalmasabb. Kizáró tényező, ha a talaj szerkezete miatt hajlamos a talajfolyósodásra. Ez elsősorban földrengésveszélyeztetettség szempontjából érdekes és használatos fogalom, de az ilyen talajok terhelhetősége is csekély.

Volt, aki tudta

Volt jelentés, ami leírta: veszélyt rejt magában a kolontári tízes tározó alatti talajszerkezet. Csakhogy az építési engedélyhez egy másik vizsgálat adatait használta annak idején az illetékes hatóság. A gátszakadáshoz ezenkívül a közelmúltban történt emberi mulasztás is kellett. Erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

A jelenség elsősorban vízzel telített, löszös, homokos közegben figyelhető meg, amikor a földrengés keltette rezgés hatására a talaj tömörödni kezd, a szemcsék közötti hézagok térfogata lecsökken. Ezáltal megnő a pórusvíz nyomása, és a talaj úgy kezd viselkedni, mint egy viszkózus folyadék. Egyszerűen: mint amikor vizet öntünk a homokvárra.

Felhagyott régi bányákat is keresnek

A szakértők a leendő tározó környezetét is vizsgálják, nem állhat a közelben például csúszásveszélyes löszfal. A talajvíz kiemelt figyelmet kap, megmérik például a maximális szintjét, hogy extrém esetben se érje el a tározó fenekét. Karsztos területen a víz útját és ugyancsak a talajvíz elhelyezkedését vizsgálják.

Nem lehet a zagytározó alatt felhagyott bányajárat, vagy pince, nem érinthet bányatelket, és véletlenül sem vezethet át rajta felszíni vízfolyás sőt, még rég kiszáradt patakmeder sem. Ez utóbbi ugyanis a jövőben bármikor újra vezethet vizet, ha eléri a felszínről leszivárgó csapadékvíz.

A kívülálló számára meglepő, de számtalan olyan bánya, pince, folyosó húzódik Magyarországon a föld alatt, amit akár évszázadokkal korábban elhagytak, elfelejtettek, a feljegyzések, dokumentumok rég elvesztek. A geofizikusokat például egykoron az M0-s építkezéséhez riasztották, ahol egyszer csak „megnyílt a föld” a munkaterületen.

Kiderült, még a török időkből is maradtak fenn pincék, amelyeket akkor eltemettek, vagy lefalaztak és azóta ismeretlenek voltak előttünk – mondja Törös Endre. Nem kell hosszasan ecsetelni mi történne, ha egy veszélyes anyagokkal telített iszaptömeg egyszer beszakadna egy használaton kívüli bányajáratba.

Nincs ideális helyszín

Fontos még, hogy a tározó alját és a gátakat alkotó anyagnak milyen a teherbírása, hogyan reagál a külső hatásokra. Ezt mindig a tervezett objektum elvárható paramétereivel vetik össze, a földrengésekre felkészülve például uniós szabályok írják elő, hogy az építmény környezetének és magának a műtárgynak is milyen gyorsulást – hány g-t – kell elviselnie.

A megfelelő vizsgálatok és tervezés után értelemszerűen az előre jelezhetetlen földrengés jelenti a legnagyobb földtani veszélyforrást a tározókra. Ezért Magyarországon elkerülik a nagy történelmi földrengések körzeteit, és áttételesen itt is él az aranyszabály: lehetőség szerint sziklára és nem iszapra kell építkezni.

Az elsőrendű kritériumként említett homogén talajszerkezet, azaz a zagytározók számára minden szempontból ideális geológiai környezet a gyakorlatban szinte nem létezik. Manapság a mérnökgeofizikus feladata, hogy feltérképezze a helyszínt, megjelölje a gyenge pontokat, majd a leggyengébb láncszem tűréshatárát szem előtt tartva javasolja, vagy kizárja a tározó megépítését adott földtani környezetben.

A figyelem nem lankadhat

Az óvatosság azonban nem enyhülhet a helyszín kiválasztása és az építkezés befejezése után sem. A földtani környezet ugyanis a tározó működtetésével egyidejűleg az idő előrehaladtával mind az objektum alatt, mind annak közvetlen környezetében megváltozik. Ez többek között a növekvő terhelésnek, a vízáramlási viszonyok helyi megváltozásának köszönhető, de fizikai, kémiai reakciók is lejátszódhatnak a tárolt anyag és a tározó fala között.

Ez magyarul annyit tesz, hogy a tározó és a talaj együttese, a változó körülmények miatt folyamatos változásban van, amelynek mértéke előzetesen, az alapos vizsgálatok ellenére is csak becsülhető. Egyértelmű, hogy a változások kihathatnak magának az építménynek az állékonyságára, szilárdáságára, szigetelőképességére.

Ezért a tározó üzemeltetése közben és bezárása után is szükséges a környezet folyamatos monitorozása. Az október 4-ei katasztrófa is azt mutatja, hogy a veszélyes létesítmények hatalmas kockázatot jelentenek. Állékonyságukat, „elöregedésüket” fontos és folyamatosan megfigyelendő tényezőként kell kezelni – figyelmeztetnek szakértők.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.