Ma már a nők nagy része nem leli örömét a főzésben, és eszükbe sem jut, hogy ezen változtassanak. Pedig nem is olyan régen a lányok úgy hagyták el a szülői házat, hogy ismerték a legfinomabb ebédek receptjeit, tudták, hol vásároljanak jó áron minőségi alapanyagokat, hogyan spóroljanak az ételek kiválasztásánál.
A hatvanas években a nők egyenjogúsági mozgalmai és a feminizmus térnyerése azt eredményezte, hogy a főzés a nők számára a rabszolgaság jelképe lett. A munkahelyeken is elkezdtek kiegyenlítődni a férfi-női viszonyok, és bár a szexuális forradalom szükséges volt, a családi főzőcskézés egy nők elleni igazságtalanságra emlékeztető jelképpé vált.
Lehet, hogy a feminizmusnak köszönhetjük a milliónyi egészségtelen gyorséttermet és a gyermekek kóros elhízottságát is? Az Nemzetközi Társadalombiztosítási Szervezet (NHS) egy nemrég készült kutatásából kiderül, hogy Nagy Britanniában minden harmadik 11 éves gyermek túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Bár a 90-es évek második felétől nőtt a sportoló fiatalok, különösen a fiúk száma, az adatok még mindig kétségbeejtőek.
Annak ellenére, hogy a legtöbb ember azt vallja, imád főzni, 1997-2008 között háromszorosára nőtt a készételek, gyorskaják, egyszóval a ,,kényelmes ételeket” gyártók száma. Megdöbbentő az az adat is, miszerint ma egy átlagember 20%-kal kevesebbszer étkezik otthon, mint néhány évvel ezelőtt. Mint a kutatásokból kiderült, egyre inkább rohanás közben, munka alatt és gyorsétteremben falatozunk a legtöbbet.
Az sem meglepő, ha némely főzőműsor láttán a nők maradék kedve is elmegy a tűzhely és a sütő körüli tüsténkedéstől: sok főzőshow csupa extrém élelmiszerről és hozzávalóról szól, de azt, hogy egy fárasztó munkanap után hogyan dobjunk össze egy könnyű vacsorát fél óra alatt, már igen kevés adás taglalja.
Hogy mit tehetünk mégis, és mit gondolnak a kérdésről a férfiak, kiderül a Női lapozó cikkéből.
