Élet-Stílus

Nálunk nem ölhet a sújtólég

admin
admin

2009. 11. 24. 17:06

Robbanás, tűz, oxigénhiány tizedeli a bányászokat sújtólégrobbanáskor. Régebben a „vezeklők” próbálták életük árán is óvni társaikat, vagy víz- és porfallal akadályozták a halál terjedését. Magyarországon ma senkit nem fenyeget a metánrobbanás – Izsó István miskolci bányakapitánnyal beszélgettünk.

A sújtólég a metán és a levegő meghatározott – 4,5 és 14 százalék közti – keveréke, amely robbanóelegyet alkot. Magasabb metánszintnél a levegő oxigénjének hatására a gáz „csak” elég, de nem robban. A legveszélyesebb, azaz „legrobbanékonyabb” a 9,5 százalékos metánkoncentráció – mondja az FN.hu-nak Izsó István.

Változatosan gyilkol

De hogy kerül metán a bányába? Mivel különböző szerves anyagok levegőtől elzárt bomlása során keletkezik, bármely szénhidrogén – például kőolaj – és kőszén mellett megtalálható, a földgáz legnagyobb része pedig maga a metán. Jelen van azonban sóbányákban is: az elpárolgó tenger után visszamaradt sórétegek közt elhalt növények, állatok csapdázódtak. Bomlásuk során itt ugyancsak megjelent a metán.

Mindaddig nincs gond, míg a szén- vagy sótelepekben mikroszkópikus méretben található gáz nem érintkezik a levegővel. A bányaművelés során azonban apránként felhalmozódhat a járatokban, és gyakorlatilag bármikor tragédiát okozhat.

A sújtólégrobbanás helyszínén maga a detonáció és a tűz szedi az áldozatokat, távolabb pedig az oxigénhiány öl: az intenzív égés valósággal „beszippantja” a járatok oxigénjét. Másodlagos következmény pedig az esetleges omlás, aminek a hatásait nem nehéz elképzelni.

csupán fél év alatt…

Idén november 21-én egy kínai bányában történt robbanás, eddig 87 halottat találtak. Szeptemberben 12 lengyel bányász életét követelte a sújtólégrobbanás. Augusztusban kínában 11, Ukrajnában 8, Szlovákiában csaknem 20 embert ölt meg a metánrobbanás. Júniusban 6 ukrán, májusban 10 kínai bányász vesztette életét.

Élete árán mentette meg társait

A metán berobbanása egyidős az emberi bányászattal, sok helyen, sok módszerrel próbáltak küzdeni a színtelen, szagtalan gáz ellen, ami könnyebb a levegőnél, így felfelé száll. Lengyelországban a legtapasztaltabb bányászokból kikerülő úgynevezett vezeklő feladata volt a metánszint „mérése”. Vízzel jól átitatott, vastag ruhába bújt, majd egy hosszú rúdra erősített mécsesét a magasba tartva előre ment a tárnába.

Ha nagy szerencséje volt, nem történt semmi. Ha kevésbé volt a sors kegyeltje, a metán begyulladt, őt magát pedig vagy megvédte a vizes ruha, vagy nem. Ha viszont a gáz berobbant, a vezeklő az élete árán „tisztította meg” egy időre a tárnát, megmentette bányásztársai életét. Elterjedt módszer volt még a járatok szakaszolása vízövvel vagy kőporövvel. Ilyenkor porral vagy vízzel töltött edényeket tettek a magasba, lehetőleg nagyon labilis alátámasztással.

Magyarországon nincs veszély

A robbanás leborította az edényeket, a kiömlő víz és por „függönyt” képezett a robbanás és a tűz előtt, meggátolva terjedésüket. Ez azonban csak a távolabb dolgozók életét menthette meg. Napjainkban természetesen komoly műszerek segítségével küzdenek a sújtólégrobbanás ellen, de mint látjuk, biztos védelmet ezek sem adnak – figyelmeztet a bányakapitány. Megelőző intézkedésként mesterségesen szellőztetik a járatokat, vagy úgynevezett repesztésekkel bizonyos rétegeket előre megszabadítanak a metántól.

Ma is használják a térség szakaszolását, megkísérlik lokalizálni mind a robbanást, mind a tüzet. A mai Magyarországon nem üzemel sem só-, sem mélyművelésű szénbánya az egyetlen Márkushegyit kivéve, ahol azonban jelenleg nem fenyeget a sújtólég. Korábban azonban – főleg a Mecsekben – hazánkban is több baleset történt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.