Az élen járó Heni újabb bizonyítékát adta annak, milyen hatalmas teljesítményekre képes még a törékeny kis testű madár is. Utoljára öt nappal ezelőtt hallhattunk róla, amikor Líbiában nekivágott a Szaharának. Azóta Csádban utolérte az akkor még több száz kilométerrel előtte haladó Csalánt és Virágot. Míg utóbbiak a sivatag átszelése után lassabbra fogták a tempót, addig Heni nem időzött sokáig ezen a területen, Kelet-Kamerun érintésével az esőerdők felett folytatta útját.
Kék vércse tojó vadászat közben (fotó: Palatitz Péter)
Alig öt nap telt el azóta, hogy Afrikába érkezett és máris az egyenlítő déli oldalán, a Kongói Demokratikus Köztársaságban mérték be a műholdak. Heni kilenc nap alatt 5500 kilométerre jutott költőterületétől, a Kárpát-medencétől. A fekete kontinensen 3700 kilométert repült öt nap leforgása alatt – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Anita, a korábban elveszettnek hitt madár is „megkerült”, Nigéria déli részéről küldött jeleket. A vércsékre szerelt jeladók mindössze öt grammosak, ami némi technikai kompromisszumra kényszeríti a madarászokat – mondta az FN.hu-nak Palatitz Péter, az MME, Kék vércse LIFE-programjának munkatársa. Az adó 48 órát tölt, majd 10 órában sugározza a jeleket.
A piros Anita, a zöld Heni útját és helyzetét mutatja (forrás: MME)
Ha ebben az időben nem látja minimum három műhold, a szakemberek nem tudják meghatározni a helyzetét. Anita helyzetét csaknem hét ilyen periódusban nem tudták meghatározni, de az érkező jelekből annyi biztos volt, hogy a jeladó működik.
A jeladós vércsék útja nyomon követhető az MME által működtetett honlapon.
