A tervek szerint a központ egyik része Szegeden, a másik Prágában épülne meg, s mind a két helyen elindulnak azok a kutatások, amelyek a beruházás harmadik komponensének megalapozásához szükségesek.
Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének professzora, a projekt tudományos vezetője hangsúlyozta, a cseh-magyar pályázat sikere az unió történetében is mérföldkő lenne, mert ekkora tudományos beruházás még nem került újonnan csatlakozott tagországba.
Szabó Gábor az MTI-nek korábban elmondta, a mintegy 100 milliárd forintos beruházás eredményeként létrejövő lézeres központban a jelenleg Franciaországban, illetve az USA-ban épülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető, vagyis a lézer által egységnyi idő alatt, egységnyi felületre jutatott fényenergia három nagyságrenddel haladja majd meg a most készülő központokét.
A tudósok által szuperlézernek is hívott berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusokat lehetne előállítani, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, vizsgálhatók lennének a szilárd testek felületén vagy a biológiai molekulákon belül zajló elemi események. A berendezéseket lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, így a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására is lehetőség nyílna.
A központban folyó kutatások az orvostudomány diagnosztikai területén is áttörést hozhatnak, s bizonyos “egzotikus fizikai kísérlet” elvégzésére is mód nyílik majd: például olyan módszer kidolgozására, amellyel a hosszú felezési idejű radioaktív izotópok átalakíthatók rövidebb felezési idejű, így ártalmatlanabb részecskékké.
