Szép lenne, és egyszerű, hogy az ökoiskolába járatással vagy az iskolai környezeti neveléssel megoldhatnánk gyerekünk szemléletformálását. Ennél többre van itt szükség. Az iskolakezdéshez kapcsolódó vásárlási őrület máris egy olyan terep, ahol szülőként mi is hozzájárulhatunk gyerekünk környezettudatosságához. Legfontosabb feladat a gyerekeink egészségének megőrzése, ezért olyan tárgyakkal vegyük őket körül, amelyek nem ártalmasak, különösen azoknál a felszereléseknél fontos ez, amelyek nap mint nap a kezükbe kerülnek.
Az iskolaszerek piaca sajnos egyáltalán nem a környezettudatosság és egészségvédelem irányába halad, sokkal inkább az olcsó alapanyagokból, sokszor kétes eljárásokkal gyártott, ám a gyerekek számára vonzó, színes-szagos holmikkal árasztják el a kereskedői polcokat. A kereskedők pedig éppen azzal számolnak, hogyha a gyereknek megtetszik, akkor bizony a szülő nem menekül: addig kell hallgatnia a követelődzést, amíg meg nem veszi a szamóca illatú füzetet, a keksz alakú gyurmát vagy azt a mesefigurás, villogós tollat, amivel mindent lehet, csak írni nem.
Forrás: Humusz.hu)
Természetes és tartós
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy több olyan felszerelés is van, ami káros lehet az egészségre. Hivatalosan minősített környezetbarát magyar írószer idén sincs. A külföldi termékeknél érdemes a piktogramszerű jelzéseket átnézni. A CE jel arra utal, hogy a vonatkozó uniós biztonsági előírásoknak megfelel az adott termék, illetve az EN 71/3 szám is információt szolgáltat: nem vegyszermentességet jelent, hanem a játékokra előírt nehézfémtartalom, színezőanyag és egyéb határértékek betartását. Vagyis ez szerepelhet a „csak kicsit mérgező” termékeken is.
Az iskolákban használatos standard kockás és csíkos füzetek között újrahasznosított papírból készültet alig találni. A drágább szegmensben már lassacskán áramlanak az import „zöld” füzetek, de ezek széles körök számára nem megfizethetők. A kapható újrapapír füzetek vagy a silány minőségük miatt használhatatlanok, vagy pedig nem áll rendelkezésre róluk konkrét termékinformáció, amely alátámasztaná, hogy valóban újrahasznosított anyagból vannak-e. A füzetre ne tegyünk műanyagborítót, sokkal személyesebb a gyerekek számára is, ha például egy nekik tetsző, régi naptárlapból csinálunk rá csomagolást.
A többi iskolai felszerelés esetében keressük a természetes és tartós anyagokat, a faceruzát, a favonalzót, a vászon tolltartót, a fémkörzőt és a fémhegyezőt, így ugyanis elkerüljük, hogy idő előtt hulladék keletkezzen belőlük. A fatermékek ne legyenek lakkozva, se színezve kívülről, mert ezek közül bizonyos anyagokban előfordul a kadmium nevű nehézfém, ami káros az egészségre, ráadásul nem ürül a szervezetből. Lehetőleg úgy vásároljunk tollat, hogy az újratölthető legyen, ugyanez vonatkozik a szövegkiemelőkre, filcekre is.
Kerüljük az oldószert
A ragasztóknál és a filceknél különösképpen figyeljünk arra, hogy vizes bázisúak legyenek, ne tartalmazzanak szerves oldószert, legfeljebb alkoholt. A régi filcekben a színeket rögzítő toluol és xilol, illetve a bennük lévő formaldehid is ártalmas. Amennyiben muszáj műanyag terméket venni, mert más nem kapható, akkor legalább arra törekedjünk, hogy azok újrahasznosíthatóak legyenek (PP – polipropilén, PE – polietilén). A PS jelzésű polisztirolt és a PVC-t mindenképpen kerüljük, mert amikor hulladékként elégetik súlyosan rákkeltő dioxin keletkezik.
Az iskolákban egyre szélesebb terepet kap a környezettudatosság, a környezeti nevelés, ami mindenképpen üdvözlendő. Az iskolai hulladék csökkentését célzó ötletpályázat is éppen ezt a tendenciát erősíti. Szülőként azonban elemi felelősségünk, hogy jó példát mutassunk otthon is. Az pedig a legkevesebb, hogy a gyerekek iskolai felszerelését is környezettudatos módon válogassuk meg. A színes-szagos műanyagok helyett inkább szánjunk időt a gyerekünkre és töltsünk el vele egy napot, amikor saját kezűleg elkészítjük a felszerelések egy részét újrahasználható tárgyakból, a többit pedig az egyéni ízlésének megfelelően dekoráljuk természetes anyagokkal.
Bővebben
A témáról bővebben a Hulladék Munkaszövetség honlapján olvashat.
Cikkünk szerzője Graczka Sylvia, a Hulladék Munkaszövetség Munkatársa.
