Üres asztalok a párizsi kávéházakban és a prágai vendéglőkben, megcsappant számú napernyőbérlés az olasz és a spanyol tengerparton – Európa topdesztinációit alaposan sújtotta a gazdasági válság. A nemzetközi felmérések szerint hatból egy európai nem ment idén nyaralni, és odahaza töltötte a szabadságát, akik pedig nyaralni mentek, azok csupán rövidebb utakra indultak. A többség azonban kivárja az utószezon kedvezőbb árait. Például a németek mellett a kontinens világjáróinak számító britek idén 10 százalékkal csökkentették az utazásaikat. A recesszió egyik európai országot sem kímélte: Portugáliában 20, Spanyolországban pedig 15 százalékkal csökkent a hotelfoglalás.
Kevesebb sör és napernyő
A spanyol „beachek”, amelyek eddig brit és német turistáktól hemzsegtek, idén nyáron üresebbek voltak, mint eddig valaha. „Ez a legrosszabb nyár, amelyet láttunk, szinte alig lézengtek a strandon” – panaszkodtak a tengerparti árusok. Spanyolország már tavaly elvesztette a második legnépszerűbb előkelő pozícióját (57,3 millió látogatóval), amelyet Nagy-Britannia elhappolt előle 58 millió turistával. A spanyol turizmus idén nyáron 10 százalékos visszaesést könyvelhetett el, sőt a válság nyomán a turizmusszektorban dolgozók közül 60 ezren vesztették el az állásukat. Más európai országokhoz hasonlóan nemcsak a turisták száma – tavalyhoz képest kevesebb német és brit turista érkezett, és e két nemzet adja a Spanyolországba utazó külföldiek közel felét – csappant meg, hanem a fogyasztásuk is, például 13,5 százalékkal csökkent a sörfogyasztás.
Kongó tengerpartok (forrás: sxc)
A turistaapály az olasz tengerpartokon is érzékelhető volt. Sőt ha jöttek is, akkor rendszerint csupán napernyőt béreltek, a szendvicseket már maguk hozták. A tavalyi nyári szezonhoz képest idén június-július hónapban az olasz strandokon 1,5 millióval kevesebb vendég nyaralt. A válság nyomán – ahogy az FN.hu korábban megírta – az európai hotelek, többek között az olasz szállodák is jelentős árengedménnyel kínálták szobáikat. A 3- és 4-csillagos hotelekben körülbelül 30 százalékkal kedvezőbb áron lehetett szobát kivenni az olasz tengerparton. Úgy tűnik, egyedül csak Róma menekült meg a válságtól, hiszen a turisták száma érezhetően nem csappant meg az „örök városban” (ezt az FN.hu helyszíni tudósítója is tapasztalta), ellentétben Firenzével, Velencével és az olasz Riviérával.
Szálloda helyett kemping
Prágában sem volt rózsás a helyzet: hiába volt állandóan tömeg a Károly hídon, a cseh főváros – más európai nagyvárosokhoz hasonlóan – halovány nyári szezont könyvelhetett el a gazdasági válság következtében. A július végi adatok alapján az év első negyedévében 18 százalékkal zuhant a szállásfoglalás Prágában (Budapesten 20, Párizsban viszont csak 5 százalékkal).
Az idei nyári szezon elégedetlenségei ellenére továbbra is Franciaország maradt (és a prognózisok szerint marad is) a legnépszerűbb európai úti cél. Még ha a nyári szezonban kissé vissza is esett a turisták száma, ezt a megcsappanást az év többi részében kompenzálni tudja, hiszen egész évben népszerű a külföldiek körében. Franciaországban a nyári szezonban ugyan visszaestek a szállodai foglalások, ám a kempingek rekordszámú foglalásokat könyveltek el.
Turistatömeg Rómában a Spanyol Lépcsőnél (fotó: F.C./FN)
Hiányoznak a turisták Görögországból is, ahol a turistaforgalom visszaesése miatt sok görögországi szállodában rövidített munkaidőt (a 8 helyett 4-6 órásat) vezettek be, Horvátországban pedig a látogatók számának idei csökkenése ellenére néhol növekedett a vendégéjszakák száma, ugyanis a szállásadók kedvezményekkel csábították a turistákat, például 5 nap kifizetése után 7 napig maradhatnak a hotelben. Az Adriára elsősorban németek, szlovének és olaszok érkeztek nagyobb számban.
taroltak a törökök
Miközben a nyári szezonban alaposan szenvedtek az európai csúcscélpontok, addig Törökországban virágzott a turizmus. Júliusban például 6,32 százalékkal (4,34 millióra) nőtt a külföldiek száma az előző évhez képest. Továbbra is a brit turisták kedvenc úti céljai között szerepelt, de mellettük Németországból, Franciaországból, Olaszországból és az USA-ból is nagy számban érkeztek nyaralók. A törökországi turizmus sikeresen kilábalt a válságból, szép számmal utaztak a Földközi- és az Égei-tengerhez, valamint Isztambulba annak apropójából, hogy 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz, s már most vonzza a kultúrára éhes turistákat. Azonban új desztinációk is bekerültek a kínálatba, mint például az égei-tengeri Didim, amely 75 millió dollárból épített kikötővel várta a hajózás szerelmeseit.
