A kulturális évad logója
Isztambul, köszöni, jól áll. Mi több, már a 2010 utáni kulturális és művészeti tennivalókra készül, miközben Pécs seholsem tart. Az „Európa kulturális fővárosa 2010” címet elnyerő magyar városban nemcsak a fejlesztések kivitelezői hiányoznak, hanem még a beruházásokra érvényes közbeszerzési pályázatok sincsenek meg. Péccsel ellentétben a török nagyváros azonban nem volt rest. Ahogy odaítélték neki a címet, máris projektek garmadáit indította el abban bízva, hogy izgalmas kulturális programokkal és új városi arculattal akár 10 millió turistát is magához édesgethet 2010-ben. (2007-ben 6,5 millió, míg 2008-ban 5,4 millió turista érkezett Isztambulba.) Sőt, már nagyban terjeszti a 2010-es kulturális évad szlogenjét (semmi köze az Uri Geller műsorában gyakran elhangzó mondathoz), amely elsősorban Isztambul új városi arculatára utal: „A színpad a tiéd!”.
A java csak 2010 után jön
A 2010-es kulturális év csak egy kiindulási pont Isztambul számára, nem az elérhető címek csúcsa. Ahogy elérkezik 2010. december 31. amikor is (Péccsel és Essennel együtt) a török nagyváros átadja a stafétabotot a finnországi Turkunak és Tallinnak, Isztambul kulturális élete még inkább pezsegni fog – hangoztatja a programokért és a projektekért felelős, 2007-ben létrehozott Isztambul 2010 Iroda.
Hogy sikerülhetett a törököknek mindaz, amiről Pécs csak álmodik? Mi van bennük, ami a magyarokból hiányzik? – merülhet fel bennünk. Egyrészt egy nagy adag rutin. Isztambulnak ugyanis azért nem jelentett óriási kihívást a 2010-es eseményekre való felkészülés, mert a város önkormányzata 1989 óta folyamatosan valósította meg a betervezett projekteket. Ráadásul ha nem nyerte volna el az „Európa kulturális fővárosa 2010” címet, akkor is tovább folytatta volna a fejlesztéseket, kulturális projekteket. Csupán arra volt szüksége, hogy az elmúlt évekhez képest még aktívabbra fordítsa a kulturális tevékenységeket, beruházásokat. Erről a számok is jól tanúskodnak: míg négy évvel ezelőtt mindössze négy kulturális központot tudott felmutatni Isztambul, addig ma már több mint huszat; míg akkoriban hetente legfeljebb húsz kulturális esemény volt, addig most naponta van annyi.
A vízalatti szálloda egyik szobája (forrás: vagabondish.com)
Másrészt nem árt, ha van egyfajta elkötelezettség, és valaki a szívén viseli a projektet. A törökországi beruházásokban ugyanis jól tetten érhető a jelenlegi miniszterelnök, Recep Tayyip Erdoğan Isztambul iránti szeretete, ugyanis egykor a város kozmopolita Beyoğlu negyedének volt a polgármestere. Harmadrészt pedig itt van a lehetőség maximális kihasználása és előnnyé való kovácsolása. A szervezők állítása szerint ugyanis a 2010-es projekt hatalmas esélyt ad arra, hogy a művészet szerelmesei még több kulturális programban vehessenek részt. Isztambulban mintegy 12 millióan laknak, az Isztambul 2010 Iroda elképzelése szerint a kulturális évad jó alkalmat teremt arra, hogy valamennyien részesülhessenek a külünböző kulturális tevékenységből. E koncepció értelmében többek között ingyenes szabadtéri filmvetítésekkel és az olvasásra ösztönző mobil könyvtárakkal (a város egyes helyein elhelyeznek ingyen hozzáférhető, úgynevezett mobil könyveket) igyekeznek a külvárosokba is „kivinni” a kultúrát és a művészetet.
Ráadásul a marketinggel sem tétlenkedik a török nagyváros: nincs olyan nemzetközi fesztivál, konferencia, könyv- és turisztikai vásár, ahol ne reklámoznák Isztambult és a sorra kerülő kulturális programokat. Sőt a népszerűsítésbe 40 testvérvárosát is bevonta, akik kapva kaptak az alkalmon, hátha ők is profitálhatnak belőle.
Így reklámozza magát Isztambul – KÉPGALÉRIA!
Gigaberuházások
A projektek nyomán 88 történelmi épületet (Topkapi palota, isztambuli bazár, Gülhane park, Hagia Sophia, Süleymaniye mecset, stb.) újítottak fel. Mivel a város történelmi negyede (Haliç, azaz az Aranyszarv-öböl) utcai fesztiváloknak ad majd otthont, új létesítményeket (például egy 73 ezer négyzetméteres kulturális komplexumot) „húztak fel”. A felújítási munkálatok nagymértékben a kulturális központokra összpontosultak, például renoválták a Taksim téren lévő hatalmas kulturális központot, valamint az Atatürk kulturális központot. Ez utóbbit Murat Tabanlıoğlu építész (aki a létesítmény építését 1969-ben befejező, Hayati Tabanlıoğlu építész fia) tervei alapján újították fel oly módon, hogy a legújabb technológiák és építészeti elemek egyesülnek benne Isztambul történelmi hagyományaival. Az Atatürk központnál nemcsak a homlokzatot és a tetőt újították fel, hanem új hang- és fényinstallációs-rendszert kapott a létesítmény, amelynek az oldala hatalmas tévéképernyőként is működhet, akár videoklippeket is vetíthetnek rajta. A művészeti központ teteje pedig művészeti előadásoknak adhat otthont, csodás kilátást nyújtva a Boszporuszra.
És még nem ért véget a látványos projektek sora. Többek között Eyüp és Sütlüce városnegyedek között megépül a 240 méter hosszú Leonardo-híd, olyan formában, ahogy azt az olasz művész 1502-ben Bajazid szultán megbízásából megtervezte a török város számára. Sőt egy hétemeletes vízalatti szálloda is felépül az 1930-as években lebontott dohánygyár romjaiból. A hétcsillagos hotelben kiállítások, éttermek is helyet kapnak a szobák mellett. A szálloda felavatása pedig egybeesik azzal a jeles eseménnyel, amikor is Isztambul átveszi Lincztől a kulturális főváros stafétabotját, azaz 2009. december 31-én.
Erdoğan nyitotta meg Törökország első panorámamúzeumát
(forrás: Hürriyet)
Isztambul elrejtett kincseit is a nagyközönség elé viszik, például nyilvásossá válik az ottomán korszak számos emléke. Már 120-ra nőtt a miniatür másolatok száma a Miniatürk parkban (amely Törökország történelmi épületeinek kicsinyített másolatait gyűjti össze), és felépítették a világ első 3D-s panorámamúzeumát, amelyet január végén nyitott meg Erdoğan. A Zeytinburnu városnegyedben lévő, az 1453 Történeti Múzeumra keresztelt létesítmény egy 20 méter magas és 2530 négyzetméter nagyságú panorámaképen mutatja be, hogyan foglalták el Isztambult 1453-ban az ottomán törökök. A domború panorámakép egyébként azért ilyen magas, hogy 14 méteres távolságból is élvezhető legyen a látványa. Májusban viszont már megnyílik az Iszlám Történelem, a Tudomány és a Technológia Múzeuma a Gülhane városnegyedben.
Négy alapelem
Ami pedig a 2010-es év sűrű programját illeti, azok a négy arisztotelészi elem – a föld, a víz, a levegő és a tűz – köré csoportosulnak. A föld periódusa alatt, amely 2010. január 1-jétől március 20-ig tart, a kiállítások és a programok a múlt értékeinek bemutatására fókuszálnak: felújított történelmi városnegyedekbe szervezett túrák, az IBM fejlesztette Topkapi palota cyber múzeuma, ottomán palotai zene (makam), illetve a szultánok idejéből származú műalkotások révén.
A felújított Atatürk központ (forrás: istanbul2010.org)
A június 21-ig tartó levegő periódus idején a spirituális világ és a szent helyek (Aghia Irini templom, Aghia Sophia, stb.) veszik át a főszerepet: 40 napig tartó utcai koncertek (U2, REM, Red Hot Chili Peppers, tangó), iszlámmal foglalkozó szimpóziumok, filmfesztiválok, valamint egyetemi szemináriumok gondoskodnak az eseményekről.
A víz periódusa során, amely szeptember 22-ig tart, a Boszporusz válik az események fő helyszínévé: képzőművészeti kiállítások és szabadtéri fesztiválok kerülnek megrendezésre a folyó mellett. Ám nemzetközi hajóparádét, a török hamam fürdő dicsőítését, török zene- és jazzfesztivált (Herceg-szigetén /Burgazada/) is kínál Isztambul. Az augusztusra eső ramadán idején pedig mahya (fénylő kép vagy írás, amelyet a ramadán éjszakákon a dzsámik két minaretje közé feszített kötelekre akasztott lámpásokkal alakítanak ki) versenyt szerveznek. A kultúrák közötti együttműködést (hiszen 2010-ben Isztambul mellett Essen és Pécs is kulturális főváros) pedig a Dunai híd projekt fogja prezentálni: júniusban egy úszó kiállítást (német, török és magyar művészek alkotásait) bemutató hajó fogja elhagyni Németországot, majd 60 nap alatt végighajózik a Dunán, és végül szeptemberben Isztambulba érkezik.
Restaurálták a Hagia Sophiát is (fotó: Farkas Cintia/FN)
A 2010-es kulturális év a tűz elemmel zárul, amelynek periódusát a fenntartható kulturális javak és a városi megújulás fogja jellemezni, melynek eseményei közül kiemelkedik a 11. Nemzetközi Isztambuli Biennálé, az Építészeti Biennálé, a Nemzetközi Diák Triennálé, fotókiállítások, a Művészek a Békéért című konferencia, valamint számos, építészettel és dizájnnal foglalkozó program.
S mindezt mennyiből hozta ki Isztambul? Az EU és állami támogatásokkal együtt 150 millió euróra (átszámítva mintegy 44 milliárd forintra) rúg a 2010-es kulturális év költségvetése (a programok költsége mintegy 65 millió euróra /20 milliárd forintra/ tehető). A büdzsé 70 százalékát egyébként modernizálásra és felújításokra, valamint új kulturális centrumok infrastruktúrájára költötték, például csupán a Hagia Sophia felújítása közel 214 millió forintba került.
