A stanfordi egyetemen dolgozó biológus, Mark Denny legújabb cikkében 9,48 mp-nél “húzta meg a minimumot”, a statisztikus John Einmahl pedig 9,51-et jelölt meg. Egy 1997-es budapesti szemináriumon R. H. Morton új-zélandi fiziológus leszögezte: 100 m-en egyetlen ember sem kerülhet 9,15 mp-en belülre. A tavalyi év elején francia kutatók 9,726 mp-ben állapították meg a lehetséges világcsúcsot, ám Bolt ezt már a pekingi olimpián elért 9,69-ével túlszárnyalta. A jamaicai csodafutó egyébként a maga részéről 9,4 mp-et tart elképzelhetőnek.
A tudósok egyetértenek abban, hogy a 22 éves sprinter 196 centis testmagassága ideális a csúcsdöntéshez. A korábbi világrekorderek közül – időrendben haladva – Jesse Owens 178, Carl Lewis 188, míg Asafa Powell 190 centisen érte el sikereit.
GALÉRIA
Bolt csúcssebessége – a berlini pálya 60. és 80. métere között – 44,7 km/óra volt, amely 0,8 km/órával több a Pekingben mért 43,9-nél. A vágtázó 41 lépést tett meg a célig, így lépteinek átlagos hossza 2,44 m volt.
A mindig tréfálkozó és előszeretettel pózoló atléta fantasztikus teljesítménye mindazonáltal még a középmezőnybeli tagsághoz is kevés a Föld leggyorsabb élőlényeinek összesített ranglistáján. A strucc 70, a versenyló 75, a gepárd pedig 120 km/órára képes, a vízben a 110 km/órával száguldó vitorláshal verhetetlen, a legsebesebb ismert állat pedig a vándorsólyom, amely időnként csaknem 300 km/órás zuhanórepülést is bemutat.
