Élet-Stílus

Előadássorozat az impresszionizmusról

admin
admin

2009. 05. 04. 07:35

Négy előadásból álló sorozatot kezd szerdán a Kogart Oktatási Centrum, kapcsolódva Az impresszionizmus sodrában - A magyar festészet plein-air törekvései 1830-1920 című kiállításhoz, amely a fővárosi Kogart Házban látható augusztus 2-ig.

Szabó László művészettörténész, a centrum igazgatója elmondta, hogy a kiállításhoz négy előadásból álló sorozat kapcsolódik, minden szerdán egy-egy művészettörténész vetített képes előadáson beszél az adott korról és művészeiről.

Az első alkalommal szerdán Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Paál László, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László és a korai plein-air törekvések a magyar festészetben címmel Szinyei Merse Anna, a tárlat főkurátora tart előadást.

Szűcs György művészettörténész, aki a Magyar Nemzeti Galéria Magyar Vadak című nagy sikerű tárlatának egyik kurátora volt 2006-ban, május 13-án a nagybányai művésztelepről, az ott alkotó festőkről, műveikről, stílusirányzatokról beszél majd. Nagybányán kezdődött el a szabadban festés – jegyezte meg az oktatási centrum igazgatója.

A harmadik és a negyedik előadást Szabó László tartja, egyrészt a szolnoki művésztelepről, az alföldi festészet korai időszakáról, majd kitekintést nyújt az európai impresszionizmusra.
Több osztrák festő, köztük Tina Blau (1845-1916) és August von Pettenkofen (1822-1889) nyaranta rendszeresen a Szolnok környéki tanyavilágban dolgozott; miután a Pest-Vác vonal után 1847-ben megépült a Pest-Szolnok 99 kilométer hosszú vasútvonal is, Szolnok lett az európai vasutak keleti végállomása. Nem volt akadálya annak, hogy visszajárjanak a művészek, és megfessék a tanyákat, a tanyasi életet, a cigánykaravánokat – magyarázta a művészettörténész.

Pettenkofen Szolnok-élménye annyira fellelkesítette Böhm Pált, Deák-Ébner Lajost és Aggházy Gyulát, hogy ők is felkerekedtek Szolnokra. 1902-ben hozták létre a Szolnoki Művésztelepet, amelynek vezetője Fényes Adolf festőművész lett, a telep másik jelentős művésze Bihari Sándor volt. Fényes Adolf megszervezte, hogy más művészek mellett a képzőművészeti főiskola növendékei Szolnokon töltsék nyári gyakorlatukat, ezzel igen mozgalmas művészeti élet alakult ki a városban és a környező tanyavilágban – fejtette ki Szabó László.

Az utolsó előadáson a művészettörténész kitekintést ad az európai impresszionizmusra, az előzményekre, így az angol Turner és Constable mellett a barbizoni iskolára, Courbet, Corro munkásságára és ismerteti a francia impresszionisták, Manet, Monet, Renoir tevékenységét, valamint az utánuk következő korszakot, például Seurat munkásságát és a pointillizmust.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.