Magyarország világviszonylatban is egyedülálló kinccsel rendelkezik: az ország földfelszínének közel nyolcvan százaléka alatt termálvíz található. Több mint 1300 termálkút van az országban, ezekből 385 településen működik termál- vagy gyógyfürdő, és 56 minősített szálló él ebből a természeti forrásból. Nemzetközi szinten a termálvízben leggazdagabb első öt ország csoportjába tartozunk – Izland és Franciaország után.
Kérdés, hogy mennyire hatékonyan használjuk fel ezt a hihetetlen adottságot. Számtalan gyógyhelynek minősülő település épült ki az országban. Ezek közül talán a legismertebbek: Kékestető, Lillafüred, Balatonfüred, Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz és Zalakaros.
Ezeken a településeken a helyi gazdaság szinte egésze a gyógy- és wellnessturizmusból táplálkozik, és a gyógyfürdők köré szállodák, éttermek és más turisztikai tevékenységek tucatja települt a több évtizedes, de gyakran több mint 100 éves fürdőhagyományra. Hasonlóan jól teljesítenek a kisebb forrásokra épülő sokcsillagos hotelek.
A kevésbé szerencsések
Akadnak azonban olyan térségek – tipikusan ilyen a dél-dunántúli és az észak-alföldi –, ahol a kistelepüléseknek a fürdőkön kívül szinte semmilyen bevételi forrása nincs, és a jellemzően a nyolcvanas-kilencvenes években feltárt kutakat s a kutyafuttában felépített strandokat nem tudják felújítani, gyakran fenntartani sem, mert nincs elég vendég.
„A valóság egészen más, mint a közvélekedés. Sok helyen bajban vannak a fürdők, és a következő éveket csak átgondolt és célirányos stratégiával tudják majd túlélni” – mondta el az FigyelőNetnek a regionális kutatásokkal és fejlesztési tervekkel foglalkozó Xellum Kft. munkatársa. A cég egyébként nemrég készítette el a dél-dunántúli térség gyógy- és termálvíz stratégiáját.
Termálvíz – a testnek és a léleknek (Fotó: MTI)
Jelentésükből kiderül, hogy az utóbbi években több helyen is be kellet zárni a létesítményeket (például Babócsán, Nagybajomon és Szulokon), ahol pedig áldoztak a felújításra, csupán a medencéket korszerűsítették. Az élménykeltő képesség csak az újonnan épült beruházásoknál javult (például Harkányban, Szigetváron és Nagyatádon).
vizes hetek a figyelőneten!
Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, hogyan illeszkednek hazánk gazdasági és üzleti életébe, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról és a Tiszáról írunk, végül a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.
Nem egyediek és nem profik
A térségben a települések 2006-ban két és fél milliárd forintos bevételt profitáltak az ágazatból, de ennek a kétharmada öt településre koncentrálódott (Harkány, Kaposvár és Igal hozta a legtöbb bevételt). Ez az összeg azonban töredéke a hévízi, a zalakarosi és a hajdúszoboszlói bevételeknek, mivel ezeken a területeken teljesen kiépültek a szállodák.
A régió erősségeit és gyengeségeit vizsgáló SWOT-analízisből kiderül az is, hogy kevés a hozzáértő alkalmazott, és a fürdőknek nincs egyedi arculatuk. Mégis számtalan lehetőség kínálkozik: Abaligeten például a barlangi klíma egyediségére, Babócsán az ősfás környezetre és a szép parkra, a nagyatádi termálnál pedig az új sportmedencékre lehetne építeni az üzleti tervet és a marketinget.
„A fürdők gyakran elhanyagolják az esztétikai dolgokat, pedig ez nemritkán elriasztja a külföldi vendégeket, akik többször bizony már nem jönnek vissza. Manapság nem lehet igényes
szolgáltatást nyújtani fehér csempék között, kórházi hangulatban” – hangsúlyozta Puczkó László, a Xellum ügyvezetője.
Az apróságok számítanak
„A felújításokkal és a csinosításokkal a szokásos 1000–1500 forintos belépőárak helyett 4–5 ezer forintot is el lehetne kérni” – mondta el Hegedűs Attila, az idegenforgalmi tanácsadással foglalkozó Horwath Consulting Kft. munkatársa.
Ausztriában több példa is található arra, hogy a fürdőket építészetileg is egyedivé teszik. A bécsi Oberlaa-ban például „minimáldizájn” belsőt alkalmaztak – igaz, a ’80-as évek óta nem újítottak fel szinte semmit –, de vannak egyedi, Hundertwasser tervei alapján épült organikus-naív stílusú termálhelyek és barlangszerű belső kialakítások is.
Vannak azonban már jó magyar példák is. Zalakaroson például a férfigyógyászatra koncentrálnak. „Fontos, hogy egy fürdőnek világos koncepciója és jól körülhatárolható szakterülete legyen. Mi például az általános wellness- és fitneszszolgáltatáson túl a prosztatagondokra és a merevedési problémákra fókuszálunk” – tudtuk meg Oláh Pétertől, a Zala megyében működő Hotel Karos Spa igazgatójától.
A hotel egyébként 4 milliárd forintból épült fel néhány éve, és 560 milliós támogatást kapott a Széchenyi-tervből, s a befektetés körülbelül 12 év alatt térül meg.
Egy másik pozitív példa a Ceglédi Termálfürdő és Szabadidőközpont, amely a reumatológiai kezelésekre specializálódott. „A bevételek jó része azonban még mindig az élményfürdőből származik” – mondta el Sárik Ferenc, a fürdőt működtető Ceglédi Termálfürdő Üzemeltető Kft. (önkormányzati tulajdonú cég) ügyvezetője. A 2,5 milliárdos beruházás 750 milliós támogatást kapott még 2003-ban, szintén a Széchenyi-tervből.
—-Az állam pumpálja a pénzt—-
A gyógyfürdők fejlesztése még az Orbán-kormány ideje alatt kezdődött el, s 2001 és 2003 között összesen 14,8 milliárd forint állami támogatást adtak 35 gyógyfürdőnek és négy szállodai beruházásnak, a Széchenyi Turizmusfejlesztési Programban.
A szocialista vezetés is fontosnak tartja az ágazatot, az Új Magyarország Fejlesztési Tervből eddig 66 projekt igényelhetett nemzeti résszel kiegészített uniós támogatást, összesen 26 milliárd forint értékben. A nagyra törő stratégiai tervben az szerepel, hogy Magyarország 2015-re „Európa vezető gyógyászati nagyhatalma lesz”.
Az anyagban az is olvasható, hogy 2013-ig 100 milliárd forintot költenek majd fejlesztésekre. Az idei év elején a kormány elindított egy egészségturisztikai irodát – amelyről a Magyar Turizmus Zrt.-nél még csak nem is hallottak –, és azt tervezik, hogy létrehoznak egy balneológiai kutató- és tanintézetet, a fürdők és a wellnesshotelek kiszolgálására.
Hajdúszoboszlón külön város épül
Az utóbbi évek legnagyobb támogatását a hajdúszoboszlói Aqua Palace kapta: a cél nem kisebb, mint Európa legnagyobb fürdőkomplexumának megépítése. A 2,25 milliárd forint uniós támogatással, négy és fél milliárdos összköltségvetésből megvalósított projektben fedett élményfürdőt hoznak létre (15 ezer négyzetméteren egyszerre ezer fő befogadására lesz alkalmas).
A gyógyfürdő mellett gyermek- és családi fürdők, szaunák, élményfürdők, napozóteraszok, valamint fitness-, wellness- és gasztronómiai szolgáltatások is épülnek majd az uniós pénzekből, várhatóan 2009 végéig.
„Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben az észak-alföldi kisebb települések, sok helyen még az alapvető üzemeltetési költségeket sem tudják kifizetni” – panaszkodott Konok Edit, az Econo Consult régiós kutató munkatársa. A cég nemrég nyerte el a régió feltérképezését és fürdők stratégiai tervének elkészítését.
A megoldás kisebb településeknek
Az Alföldön a meleg víz komplex hasznosítását ajánlják a településeknek, ezzel nemcsak a fürdők épületeinek fűtését tudják megoldani, de az önkormányzati ingatlanok, iskolák és rendelők gázszámlája is csökkenthető. A Szolnok melletti Újszászra álmodott projektnél pedig az épülő hoteleket és éttermeket is termálvízzel fűtenék majd.
A nem kevesebb mint 6 milliárdos projektben 5 hektár üvegházat építenek, és az épülő szállodák fűtését is a keringtetett termálvízzel oldják majd meg. Ezzel a fűtési költségek 60 százalékkal csökkenthetőek. A település egyelőre a befektetőket keresi, magát a kutat várhatóan városi pénzből fúrják meg.
A termálvíz ilyen hasznosítása egyébként nem számít újdonságnak Magyarországon, de egyelőre csak kevés településen terjedt el. Kiskunkmajsán például egy másfél hektáros üvegházat fűtenek ilyen módszerrel, a fürdő mellett. Veresegyházán pedig már a kilencvenes évek eleje óta működik az önkormányzati épületet is ellátó rendszer.
A wellness-hotel minidg jó üzlet
Visegrád sem panaszkodhat, a két, már létező szálló mellé két újabb ötcsillagos komplexum épül a Duna-partra. Itt nyílik a harmadik magyarországi Hilton Szálloda is, 230 szobával, várhatóan a jövő év végén.
„Egy fillér támogatást sem kellett adni a hotelbefektetőknek, ők versenyeznek az önkormányzat kegyeiért” – mondta Kalotai Árpád, Visegrád alpolgármestere lapunknak.
