A nagyjából 60 ezer köbméternyi massza az egykori óbudai gázgyár mellékterméke. A hulladékot 1965 és 1975 között hordták a Pilisbe, a használaton kívüli mészkőbányába. Az akkori törvények szerint ez nem volt szabályellenes, holott sokféle mérgező anyagot, például higanyt, arzént és ciánvegyületeket tartalmaz.
Négy és félmilliárd forint
A hulladék lerakása előtt a bányaüreget nem szigetelték, az iszapból az esővízzel kioldott anyagok így bármikor a közellátást biztosító vízkészletbe kerülhetnek – mondta Kabay Sándor, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KDV-KÖVIZIG)igazgatója.
A kármentesítés négy és fél milliárd forintos költségének 85 százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapja fedezi. A hetvenes évek közepéig a jelenleg használatos földgáz helyett barnaszénből állítottak elő lakossági fogyasztásra szánt gázt, amelynek magas a kéntartalma és így károsította volna a vezetékeket. Az úgynevezett városi gázt ezért vizes iszap segítségével megtisztították, mielőtt betáplálták a rendszerbe, az iszap azonban a kén mellett sok egyéb vegyületet is kiszűrt belőle.
Két év alatt végeznek
A használt iszapot a hatvanas évek közepén kezdték elhordani a gázgyár udvaráról. A környéken, Óbudán illetve a Pilisben sok helyre került a veszélyes anyagból, a legtöbb az Üröm-csókavári mészkőbányába, amelyet éppen akkoriban zártak be, és a helyi tanács kapva kapott az alkalmon, hogy betemethetik a mély és veszélyes üreget. A bánya az észak-budai karsztvízbázis felett fekszik, és a közeli védett barlangokban már megjelent az iszapon átáramlott, elszennyeződött csapadékvíz, ezért haladéktalanul szükséges a kármentesítés – mondta a KDV-KÖVIZIG igazgatója.
A gáztisztító iszapot bányászati módszerekkel termelik ki, majd az erre a célra épített úton biztonságos járművekkel elszállítják és ártalmatlanítják, a bányában pedig helyreállítják az 1965 előtti állapotot. A munka az idén nyáron indul és 2010-re befejeződik – mondta Kabay Sándor.
