Az állatkínzásos esetek döntő többségében a bejelentéseket érdemben nem vizsgálják, a bejelentésről jegyzőkönyvet nem vesznek fel, a helyszínre nem mennek ki. Amennyiben mégis, akkor a Btk. vonatkozó rendelkezését és annak valódi jelentését a rendőrök nem ismerik – fogalmaz a Lelenc Kutyamentő Egyesület és a Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesület.
Több esetben küldték el a bejelentőt azzal, hogy az állat életben maradt, vagyis nem történt bűncselekmény: a büntethetőséghez azonban nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy maradandó egészségkárosodást okozzon, elég csupán, ha a cselekmény erre alkalmas legyen. A nyomozás során bizonyítékokat nem a rendőrség, hanem az állatvédők gyűjtenek, állva olyan költségeket is, mint például a boncolás. A megkezdett eljárást bűncselekmény hiányában gyakran megszüntetik – írják az igazságügyi és rendészeti miniszternek.
Forrás: Lelenc.hu
A két szervezet kezdeményezi, hogy a rendőröket – különösen az utcán szolgálatot teljesítők – részesüljenek külön oktatásban az állatkínzásos esetek jogi szabályozásáról. Ehhez felajánlják tapasztalataikat, és gyakorlati segítséget nyújtanának az oktatási tematika kidolgozásában, és az oktatás lebonyolításában. A legfontosabb témák, amit az állatvédők szerint a rendőröknek ismerniük kellene: Mi minősül állatkínzásnak? Mit tegyen a rendőr, ha állatkínzást észlel? Mikor köteles lefoglalni az állatot? Hová viheti a rendőr a lefoglalt állatot?
A levelet 34 289 magánszemély írta alá.
