A 15 éve érvényes jelenlegi stratégiát felváltani hivatott, keretjellegű dokumentum orientációs céllal készült. A határozati javaslat alapján a kormánynak kétévente be kell számolnia az Országgyűlésnek a koncepció megvalósulásának tapasztalatairól, és ezek fényében kiegészítő korrekciókat lehet tenni – mondta expozéjában Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára.
Paks marad, de nem bővül
A koncepció az atomenergia kapcsán a jelenlegi termelési szint fenntartását fogalmazza meg, kapacitásnövelést nem. A Paksi Atomerőmű élettartam miatt leállításra ítélt blokkjait olyan ütemben kell pótolni, hogy a termelési szint ne változzon. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban a dokumentum pontos részarányokat alternatív energiaforrás-fajtánként nem jelöl meg, és ahhoz konkrét intézkedéseket sem sorol fel. Ezt a megújuló energia részstratégia tartalmazza majd, amelynek elkészítése kormányzati felelősség – mondta.
A tervekben jelentős hangsúlyt kap a távhő-szolgáltatás, amelynek költsége a lakosság számára jelenleg 20-25 százalékkal magasabb más hőellátási rendszerek igénybevételéhez képest. A költségeket egyrészt az áramtermeléssel kapcsolt hőenergia-termelés ösztönzésével, illetve a gázár támogatási rendszer átalakításával, fogyasztói oldalon pedig energiahatékonyság javításával lehet lefaragni. A javaslatot a bizottságok – a környezetvédelmi és a mezőgazdasági testület kivételével – támogatták.
Greenpeace-demonstráció az atomenrgia térhódítása ellen (fotó: Gáti András)
Senki nem látja benne a stratégiát
A bizottsági vélemények ismertetése során nem csupán ellenzéki képviselők, hanem kormánypárti politikusok is kritikát fogalmaztak meg a 66 oldalas dokumentum tartalma és időzítése kapcsán. Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság szocialista alelnöke azt mondta: a koncepció nincs szinkronban más stratégiákkal, több fontos kérdéssel nem foglalkozik, egyes részei pedig pontatlanok, ezért átírásra szorulnak. A kormánypárti képviselő több politikustársával együtt azt is kifogásolta, hogy az Országgyűlés az energiapolitikát nem az azzal szorosan összefüggő Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégival együtt tárgyalja.
Ángyán József, a mezőgazdasági bizottság fideszes képviselője szerint az energiapolitikai koncepció más stratégiákkal, programokkal sincsen összhangban. A képviselő szerint a koncepció társadalmi vitája nem megfelelő módon zajlott le. Hiányolta a szakmai hatástanulmányokat, amelyek alapján forgatókönyveket, alternatívákat lehetett volna előrevetíteni. Herbály Imre, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s alelnöke is a társadalmi vita lebonyolításának módszerét, tartalmát kifogásolta.
Civilszervezetek is ellenzik
Latorcai János (KDNP) pártja nevében közölte: a határozati javaslat jelen formájában nem alkalmas az elfogadásra. Az MDF vezérszónokaként felszólaló Katona Kálmán úgy vélte, az a gazdasági tárca, amely a koncepciót megalkotta, nem rendelkezik megfelelő szakemberállománnyal. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) hangsúlyozta: nagy szükség van arra, hogy parlamenti döntés szülessen az energiapolitikai koncepcióról.
Az energiastratégiai koncepciót nagy zöldszervezetek is élesen bírálták. A civilek a megújuló energia részarányának erőteljes növelését kérik számon a GKM-en, és az atomenergia kiváltását szeretnék elérni. A politikusokhoz hasonlóan arra is felhívják a figyelmet, hogy a dokumentum nem alkalmazkodik hazánk hosszú távú környezetvédelmi, energiahatékonysági programjaihoz.
