Az Európai Unió a környezet védelmében és az import-energiahordozóktól való függés csökkentése érdekében 2020-ig teljes energiafelhasználásának 20 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Ez az arány uniós átlagot jelent, a tagállamok vállalásai igen eltérőek: Svédország 48, Magyarország 13, míg Málta 10 százalékot vállalt.
Alku eredménye?
„Az Európai Bizottság javaslatának kialakításakor a magyar kormányzat élen járt az alkudozásban: sikerült elérni, hogy a megújuló energiaforrások 20 százalékosra tervezett aránya ne minden tagállamra nézve legyen kötelező, hanem a gazdasági teljesítőképesség alapján differenciáljanak” – írja az Energia Klub. Hazánk tehát a klímaváltozás elleni fellépés, az importfüggés csökkentése ellen lobbizott – vélik.
Magyarország már a bizottsági döntés előtt elkészítette a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stratégiát, amelyben 15 százalékra tervezi emelni a zöldenergia arányát. Ez a stratégia várhatóan heteken belül a kormány elé kerül – mondta el a FigyelőNetnek Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikai szakmai tanácsadója. Nem volt „alkudozás”, az említett 13 százalékot nem Magyarország „intézte el” – tette hozzá.
Az unióban ma 8,5 százalék a megújulók aránya, amit a 20 százalék eléréséhez EU-szinten 11,5 százalékkal kell emelni. Ezt a számot a bizottság megfelezte, és 5,75 százalékot minden tagállamnak kötelezővé tett, a másik felét pedig a GDP arányában szétosztotta a tagok között. Így jött ki Magyarországra a 13 százalék, mivel mi sem nulláról indultunk, hazánk energiaszükségletének ma 4,7 százaléka származik zöldenergiából.
Gázra többet költünk
Az Energia Klub számításai szerint az ismert technológiai feltételek mellett, kizárólag napkollektorokkal és napelemekkel legalább kétszer annyi energiát termelhetnénk meg, mint amit az ország jelenleg felhasznál. Kérdés, hogy mindezt milyen áron? A zöldszervezet ehhez Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt idézi, aki szerint minden egyes százalék megújuló energia-aránynövelés 30 milliárd támogatási célú forintjába kerül az országnak. Azaz a 2020-ig elvárt 9 százalékos plusz mai áron 270 milliárd forintos ráfordítást igényel, ami évente 22,5 milliárd.
Ehhez képest csak a gázártámogatás 2008-ban több mint 80 milliárd forint. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megújuló energiára szánt beruházásokra 2013-ig ugyanakkor évente mintegy 7,6 milliárd jut, a lakossági támogatások kerete e területen tavaly csupán 2,4 milliárd forint volt. A döntéshozóknak érdemes lenne elgondolkodni, mennyibe kerül a földgáz- vagy a nukleáris energia felhasználásának növelése a társadalomnak és a környezetnek. „Ez utóbbiakat ugyanis szeretik evidenciaként kezelni” – fogalmaz az Energia Klub.
Alma és körte
A GKM szakértője elismeri a fenti összegek hitelességét, és azt is, hogy ennél többet kellene költeni a megújulók részarányának emelésére. A lakossági célú energiatakarékossági pályázatoknak azonban csupán tíz százalékát igénylik zöldenergetikai beruházásokhoz. Többre eddig nem volt igény. Az „igény” és a támogatási összeg közti kapcsolatot firtató kérdésünkre Szerdahelyi elmondta: a lakosság ösztönzése érdekében idén változtatásokat terveznek a szabályokon. A befektetés 15 százaléka helyett az állam 25 százalékot fog átvállalni, a maximálisan igényelhető összeg pedig 260 ezerről egymillió forintra nő majd.
A gázártámogatás bevonása ebbe az összehasonlításba teljesen elfogadhatatlan: szociális támogatásról van ugyanis szó, rászorulók kapják, enélkül az egészségük, de még az életük is veszélybe kerülhet. A zöldenergiára való átállás ezzel szemben olyan fejlesztés, amely egybeesik az állam céljaival, ezért segíti különböző támogatásokkal. A két dolognak annyira nincs köze egymáshoz, mint az almának és a körtének – fogalmaz a szakmai tanácsadó.
Biomassza vár a felhasználásra (fotó: MTI)
Ami a napenergiát illeti, évek óta jár rá támogatás, ezt azonban ésszerűtlen lenne az egyéb területekhez képest kiemelten növelni: a mai napelemek két és félszer magasabb áron termelik a villamosenergiát mint más megújuló, vagy akár fosszilis energiaforrás. Más területeken nagyobb eredményeket hoznak a támogatások. A magyar villamosenergia-rendszer sajátossága, hogy a szélerőművektől a kötelező átvétel keretében évente maximum 330 Megawatt kapacitást tud befogadni. A rendszer nem bír ennél nagyobb terhelést. A rendszer hiányzó szabályzókapacitásainak a biztosításával 2020 körül akár ezer MW körüli szélerőmű-kapacitás is elképzelhető, a magyar megújuló energiahordozó-stratégia ezzel számol.
Tűzre kerülnek az erdők?
Az Energia Klub az évek óta kialakult rossz piaci viszonyokban látja a 13 százalékos vállalás elégtelenségének újabb okát. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis félő, hogy a 13 százalékos cél teljesítéséhez elegendő lesz csak a „nagy játékosokat” bevonni. Azaz egy-két nagyerőművi kazánt fa-, vagy vegyes tüzelésre átállítanak, egy-két nagyobb bioetanolt előállító üzemet, vagy szalmatüzelő erőművet beindítanak. Esetleg mutatóba elkészülhet még egy-két biogázas fűtőerőmű és szélerőmű, de a valóban decentralizált energiatermelés aránya számottevően nem fog nőni, és a háztetőkön sem látunk majd tömegével napkollektorokat.
Nagy erőműveket a GKM jelenleg sem támogat, és nem is fog. A „nagy játékosok” a szóba jöhető blokkokkal már átálltak a fatüzelésre, és egész egyszerűen jelenleg nincs több erre a célra szánt fa sem az országban. A KEOP-ban a támogatásokra 20 Megawatt alatti teljesítményű erőművek pályázhatnak, és a tüzelőanyag-ellátáshoz pedig új mezőgazdasági telepítésekre, energianövények termesztésére lesz szükség.
Hátrányos megkülönböztetés
A gazdasági tárca ahelyett, hogy ösztönözné a kiserőművi zöldáramtermelést, mind a termelők, mind az eljárni hivatott jogszabály-alkalmazó hatóságokkal szemben teljesíthetetlen feltételeket támaszt – írja az Energia Klub. Jelenleg ott tartunk, hogy a szél- és vízerőművek tulajdonosai anyagilag akkor járnak jól, ha nem termelnek semmit. Az ilyen típusú erőműveknél tarthatatlan menetrendadási kötelezettségből fakadóan nagyobb lehet a büntetés, mint a bevétel.
A civilszervezet úgy látja, hogy a mindenkori kormányzat rendszeresen a háttérbe húzódik, és tárgyalóink a lehető legkisebb erőfeszítéssel járó célok elérését lobbizzák ki az országnak, legyen szó környezetről, megújuló energiaforrásokról vagy energiahatékonyságról. Érthetetlen számukra, hogy döntéshozóink miért igyekeznek a lealkudott cél elérését is elszabotálni, és hogy miért nem készült még el egy átfogó elemzés az egyes megújuló erőforrások potenciálját illetően.
Előnyös a megkülönböztetés
Szerdahelyi György visszautasítja a vádakat: a villamos energia kötelező átvételét törvény szabályozza, mint ahogy jogszabály határozza meg a kedvező árakat és a menetrendadás kötelezettségét is. Az átadási menetrendet a szélerőműveknek is be kell tartaniuk, különben a rendszer sokkal drágábban működik, és ennek a költségeit végső soron az energiafogyasztóknak kell megfizetniük. A büntetés szempontjából pedig a szélerőművek kedvezményezett helyzetben vannak: más technológiájú villamosenergia-termelők büntetést fizetnek már akkor, ha öt százalékkal eltérnek a menetrendtől. Szélerőművek esetén ez a határ 30 százalék.
Magyarország célja a zöldenergia arányának 15 százalékra növelése – hangsúlyozza a GKM szakértője. A civilek állításával ellentétben átfogó elemzés, stratégia készült, ami a kormány jóváhagyására vár. A hazai források azonban szűkösek, uniós támogatásra van szükség: Magyarország a támogatásokért lobbizott eddig is, és erre szüksége lesz a jövőben is – fogalmaz Szerdahelyi György.
