A tudományos-fantasztikus filmek, valamint az ezekhez kapcsolódó írások láttán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy korábban csak dinoszauruszok népesítették be bolygónkat. Bár az őshüllők kétségtelenül látványos és markáns szereplői voltak a 245-65 millió évvel ezelőtti (mezozoikum) korszaknak, a Kárpát-medencében nem túl gyakran bukkantak fel, hiszen ezt a területet akkortájt tenger borította.
Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy ne maradtak volna fenn a dinoszauruszoknál nem kevésbé érdekes és változatos élőlények ősmaradványai ebből a korból (is). Ezt bizonyítja egy nemrég megjelent, a magyar piacon hiánypótlónak számító könyv. A Kárpát-medence ősmaradványai a Magyar Természettudományi Múzeum két múzeológusának, Főzy Istvánnak és Szente Istvánnak a tollából a Gondolat kiadónál jelent meg.
Vaskos, nagyformátumú könyv szerkezetét tekintve könnyen használható, kifejezetten olvasóbarát kiadvány. A fejezetek elején a szerzők röviden bemutatják egy-egy földtörténeti kor főbb éghajlati, geológiai jellemzőit valamint élővilágát, képet kapunk, hogyan nézett ki abban az időben Földünk és a mai Kárpát-medence. Ezt követi az adott korra jellemző ősmaradványok és fontosabb lelőhelyeik bemutatása. A szövegbe ágyazva olvasmányos keretes írások avatják be az olvasót a paleontológiai kutatómunka rejtelmeibe, de megismerhetünk híres magyar és külföldi kutatókat, olvashatunk „tudományos bakikról” valamint egyéb, a témához kapcsolódó érdekességről, többek között a fosszíliahamisításról is.
A könyv nem csak a tömegesen előforduló ősmaradványokról híres feltárásokat mutatja be, de beszámol olyan hazánkban egyedülálló leletekről is, mint a veszprémi kavicsfogú álteknős, vagy a gerecsei krokodil.
Kik voltak a dinók kortársai?
A könyv természetesen foglalkozik a Kárpát-medence legjelentősebb dinoszaurusz ősmaradványaival is, amelyet a 19. század végén az erdélyi Hátszeg-medencében fedeztek fel. A lelőhely feltárását a világhírű paleontológus, Nopcsa Ferenc báró kezdte el.
A mai Magyarország területén – az elmúlt évtizedekben feltárt dinoszaurusz-lábnyomokon kívül – csak több mint száz évvel később bukkantak dinoszaurusz csontmaradványokra. A bakonyi Iharkútnál 2000-ben indult többéves kutatómunka során 80 millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszok csontmaradványai kerültek elő.
Habár dinó-fosszíliákban nem bővelkedünk, egyéb, elsősorban tengeri makrofauna értékes maradványaiért nekünk sem kell a szomszédba mennünk. A dinoszauruszok korában, az ún. mezozoikumban (a 245-65 millió évvel ezelőtti időszak a triász, a jura és a kréta földtörténeti korokat foglalja magába) a mai Kárpát-medence területén a Pangea világóceán egy kiszélesedő öble, a Tethys húzódott, amely a kréta végére fokozatosan bezáródott. A tengerből kisebb nagyobb szigetek emelkedtek ki, ezek nyújtottak menedéket a szárazföldi élővilágnak, többek között a dinoszauruszoknak. 
A Komlosaurus lábnyoma (Forrás: A Kárpát-medence ősmaradványai)
Ebben a korban a tengerek talán leglátványosabb lakói az ammoniteszek voltak. Ezek a lábasfejűek többnyire spirálszerűen, síkban felcsavarodó házat növesztettek, amely (a csigákéval ellentétben) belül válaszfalakkal kis kamrákra tagolódott. A méretüket, díszítettségüket tekintve rendkívül változatos ammoniteszek legnagyobb feltárt példányai az egy méteres nagyságot is meghaladják. E különös megjelenésű élőlények kövületeinek legjelentősebb hazai lelőhelye, a villányi Templom-hegy, amely világviszonylatban is az elsők között van. Ezen a kis területen összesen mintegy 180 ammoniteszfajt írtak le! A kréta időszakban egyébként gyakori volt az ammoniteszek kiegyenesedett változata is.
Az ammoniteszekkel rokon fajok voltak a szintén síkban felcsavart csigaházhoz hasonló megjelenésű nautiloideák. Egy nemzetségük, a nautilusfélék 200 millió évvel ezelőtt jelent meg, és a mai napig „élő kövületként” megtalálható az Indiai- és Csendes-óceán mélyebb vizeiben.
A dinók kortársai voltak az igen különös alakú kagylók, a rudistafélék. Megjelenésük egyáltalán nem kagylóra, sokkal inkább egy nagy tülökre emlékeztet. Míg az egyik teknőjük hosszan megnyúlt tülökformájú volt, a másik lapos kalapként fedte be a „tülök” nyílását. Ezek között voltak zátonyalkotó fajok is, amelyek megnyúlt végükkel a sekélytengerek aljzatába fúródva, szorosan egymás mellett, nagy tömegben éltek. Embercomb nagyságú példányait hazánkban többek között Sümeg környékén tárták fel.
A dinoszauruszok, az ammoniteszek és a rudista kagylók a kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalással tűntek el térségünkből. A Gondolat kiadó albuma azonban segít, hogy elképzeljünk azt a világot, amelynek ezek az élőlények is igen fontos szereplői voltak.
A National Geographic Online honlapján a témához kapcsolódó kvíz helyes megfejtői között három, A Kárpát-medence ősmaradványai című albumot sorsolnak ki.
Részletek a játékról >>
