A csütörtöktől látogatható tárlat a Reneszánsz Év első nagyszabású eseménye – jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter a sajtóbemutatón. Hozzátette: a mintegy hatvan olasz múzeum minden várakozást felülmúló kiállítási anyagot állított össze és adott kölcsön. Az érdeklődők többek között Botticelli, Leonardo, Raffaello, Lippi és Vasari műveit csodálhatják meg.
Hiller és Medici (képgaléria)
A kiállítás darabjai még soha nem szerepeltek együtt és nem is fognak még egyszer így, együtt szerepelni – emelte ki Baán László, a múzeum főigazgatója. Mint mondta: a pratói dómból érkezett, Donatello által készített szószék előtti talpazat például egyenesen a restauráló műhelyből érkezett Budapestre, és Magyarországról a dómba kerül vissza.
A miniszter mutatta be a tárlatot
Hiller István egyébként történészből lett miniszter, korábban többek között Firenze és Magyarország kapcsolatát kutatta a reneszánsz korában. Így a most nyíló kiállítás szorosan kapcsolódik a szakterületéhez. Ezt bizonyítva rendhagyó tárlatvezetést tartott az érdeklődők számára. Megállt néhány műtárgy előtt és beavatta a művészettörténeti részletekbe a köré tömörülő érdeklődőket.
Megtudhattuk például, hogy Lorenzo Medici és Mátyás király nemcsak kortársak, hanem barátok is voltak. Hiller arra is kitért, hogy a korabeli firenzei követek nagyon pontosan, részletesen beszámoltak mindenről, ami Magyarországon történt. Fennmaradt hosszú írásaik óriási forrásértékkel bírnak a magyar történészek számára.
A gazdaság és a kultúra egymástól nem elválasztható
A tárlatvezetés után Hiller István a FigyelőNetnek elmondta: tényleg nagyon élvezte, hogy kicsit gyakorolhatta a régi szakmáját. A kiállításról szólva azt emelte ki lapunknak, hogy tulajdonképpen reneszánsz felismerés az, amit ma a modern világban „arts and buisness” kategóriával írnak le.
Tankönyvekből ismert művek (képgaléria)
Mint mondta, el kell felejteni, hogy a gazdaság világa és a kultúra világa egymástól elszeparálható. A hétköznapi ember és a művészek számára is egyfajta visszatérés a normális emberi gondolkodáshoz az a – Franciaországban, Angliában, Olaszországban már élő – gyakorlat, ami a gazdaságot és a művészetet összehozza.
Divat lett múzeumba járni
A kultuszminiszter kijelentette: mára divat, sikk lett múzeumba járni Magyarországon. Hiller szerint az egymást követő – különböző tematikájú – nagy kiállítások egymásra is hatnak. A Monet és barátai című kiállítást támogatta először az állam nagy összeggel (200 millió forinttal).
Akkor még a politikai értelemben vett barátaim is óvtak ettől, azt mondták, ez eleve bukásra van ítélve – fogalmazott Hiller. Az érdeklődés, a látogatószám viszont azt eredményezte, hogy majdnem annyi volt a tárlat bevétele, mint a kiadás. Aztán néhány év alatt több ilyen nagy – az állam által is támogatott – kiállításra került sor. Ilyen volt A Francia művészet négy évszázada, az Inka-kiállítás, a Munkácsy-kiállítás.
1990 óta a leglátogatottabb kiállítás pedig a Van Gogh-kiállítás volt 482 ezer látogatóval. Ezt egyébként csak a – szintén a reneszánszhoz kötődő – 1981-es Mátyás-kiállítás látogatószáma szárnyalta túl egy kicsivel.
A Medici-kiállításra is sok-sok tízezer nézőt várunk – mondta Hiller. A reneszánsz fogalmát ismerik az emberek, ráadásul itt olyan reneszánsz főművek is megtalálhatók, amiket a tankönyvekből ismerhetünk. A nevek – Raffaellótól, Michelangelóig, Leonardóig – pedig önmagukban becsalogatják a nézőket. Ez most három hónap reneszánsz csoda Budapesten – tette hozzá.
A firenezi forint is látható
Annamaria Giusti, a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy a kiállítást két részre osztották: az első, XIV. századi korszak a művészetet hatalmas összegekkel támogató firenzei bankárcsalád, a Mediciek kezdeti idejét mutatja be utazási csekkek, korabeli hitelkártyák és pénzek segítségével. Érdekesség, hogy a korabeli firenzei pénz a forint volt. A korszakból emellett szőtt alkotások, régi firenzei térképek, fából készült makettek, és gazdag paloták berendezési elemei kaptak helyet.
A tárlatvezető a Medici-címer előtt (képgaléria)
A XV. század a Mediciek fénykora volt, ebből az időszakból azok az alkotások láthatók, amelyeket a család Raffaellótól, Leonardótól vagy Michelangelótól rendelt meg – említett példákat Monica Bietti, a tárlat másik olasz kurátora. A kiállításon látható Botticelli 1482 körül készült, Pallasz Athéné és a kentaur című nagyméretű festménye is. A festmények mellett Lorenzo Ghiberti, Luca della Robbia és Benvenuto Cellini szobrai és domborművei is helyet kaptak.
80 milliárdos biztosítás
A kiállítás összbiztosítási értéke meghaladja a 80 milliárd forintot. Baán László korábbi közlése szerint a bemutató összességében mintegy 300 millió forintba került, ebből 80 millió forintot kaptak a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából meghirdetett Reneszánsz Év költségvetéséből.
A május 18-áig látható tárlathoz kísérőrendezvények kapcsolódnak: január 31-én a városligeti műjégpályán Medici-korcsolyabál várja a közönséget, a Szépművészeti Múzeumban pedig bemutatnak egy XVI. századi olasz komédiát.
