A gyulafehérvári fellebbviteli bíróság döntése egyúttal a kanadai-román vegyesvállalat, az Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) számára kiadott településrendezési engedély megsemmisítését is jelenti. Ezen felül a román környezetvédelmi minisztérium is visszaküldi a környezetvédelmi engedélyhez benyújtott dokumentációt. Amennyiben az RMGC nem áll el a beruházástól, kénytelen lesz a legelejétől kezdeni az engedélyezési folyamatot – áll a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) közleményében.
Először is bányászati engedélyt kell szereznie Verespatak területére, ami tíz évig is eltarthat – körülbelül ennyi időt vett eddig igénybe engedélyezési folyamat. A természetvédők szerint ezzel a projekt folytatása szinte lehetetlenné válik. A gyulafehérvári bíróság döntése visszavonhatatlanul megerősíti, hogy az RMGC által végzett összes tevékenység illegális engedélyekre alapult – vélik a zöldek.
A “célegyenesben” voltak
Fidrich Róbert, az MTVSZ programvezetője szerint a bíróság döntésével nem csak Verespatak menekül pusztulástól, hanem Magyarországot sem fogják fenyegetni hasonló, határokon átterjedő környezeti kockázatokat jelentő aranybánya beruházások.
Hajnali köd lepi a bányaterületet (fotó: MTI)
A verespataki területrendezési tervet az RMGC finanszírozta, és nyújtotta be a település önkormányzatához, amely 2002-ben el is fogadta. Ezzel megindulhatott az aranybánya-beruházás engedélyezési folyamata, és megtiltottak minden más gazdasági tevékenységet Verespatakon.
Hazánk hivatalosan is ellenezte
A település lakóövezetből ipari övezetté történő átminősítése azt eredményezte, hogy megkezdődött a helyi lakosság kitelepítése, és a teljes infrastruktúra áthelyezése. A településrendezési terv jogszerűségét a verespataki Alburnus Maior Egyesület tagjai hat évvel ezelőtti hatályba lépése óta folyamatosan
támadták.
Az aranybánya megvalósítását Magyarország hivatalosan is ellenezte. A magyar szakemberek kifogásolták többek között a túl magas cianid szennyezéssel járó technológia tervezett alkalmazását, és nem találták alkalmasnak a szennyezés terjedésének modellezését sem. Nem értettek egyet a földrengési kockázat felmérésének kidolgozottságával, valamint elégtelennek találták a baleseti kockázatelemzést is.
A nemesfémek kinyerésére ugyanis az RMGC ugyanazt a ciános technológiát alkalmazná, ami egy baleset következtében 2000-ben kishíján elpusztította a Felső-Tisza élővilágát. Mivel a tervezett projekt Magyarországra ismét jelentős környezeti hatással lehet, hazánk kezdeményezte az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezmény alkalmazását.
