Akár több ezerre is tehető azoknak a gépkocsiknak a száma, amelyeket Szlovákiában bejegyzett cégek nevére vásárolnak magyar állampolgárok. A vállalkozások egy része a gyanú szerint semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytat északi szomszédunknál, pusztán azt a célt szolgálja, hogy az alapítók elkerüljék Magyarországon a regisztrációs adó és a cégautóadó megfizetését. Ez persze jelentős bevételkiesést okoz az államkasszának, ezért a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) nyomozást indított.
„Már folyik a vizsgálat az úgynevezett szlovák rendszámos autók ügyében” – mondta el a FigyelőNetnek a VPOP szóvivője, Sípos Jenő. Hozzátette, hogy a VPOP a szlovák vámhatósággal együttműködve végzi a nyomozást. A VPOP főutakon és autópályákon gyűjtött információt a magyar utakon futó szlovák rendszámos autókról, és ezeket továbbította a szlovák vámhatóságnak.
Bérelni szabad
Magyarország uniós csatlakozása óta nem ütközik törvénybe, ha magyar állampolgár uniós tagország rendszámával ellátott autót vezet. Az is törvényes, ha magyar gazdasági társaság az unió más országában bejegyzett cégtől bérel autót, ugyanis az áruk és szolgáltatások szabad áramlása uniós alapelv. A bérlés pedig szolgáltatás, így az szabadon igénybe vehető.
Az autó bérlése külföldről azért lehet olcsóbb, mert míg Magyarországon a személyautók áfáját a kölcsönző cégek sem igényelhetik vissza, addig ezt például Németországban meg lehet tenni. Németországban regisztrációs adót sem kell fizetni, így egy Németországban bejegyzett cég ennek a két előnynek köszönhetően olcsóbban nyújthatja a szolgáltatást.
Fantomcégek
Azonban, ha magáncélra vásárolunk autót az unió országaiból, akkor az autót 60 napon belül a lakóhely szerint illetékes országban kell regisztráltatni, annak minden költségével együtt.
Szlovákiában, a sokszor egy listából árusított címeken bejegyzett cégeket, amelyeknek nevén időnként mindössze egy autó jelenik meg mint cégautó, a gyanú szerint azért hozzák létre magánszemélyek, hogy elkerüljék a tetemes regisztrációs adó összegének megfizetését.
„Megvizsgáljuk, hogy az érintett cégek folytatnak-e legális gazdasági tevékenységet Szlovákiában. Ha nem, akkor a tulajdonosok bűncselekményt követnek el, ugyanis a személygépkocsikat ott kell forgalomba helyezni, ahol a tulajdonos életvitelszerűen él” – teszi hozzá Sípos. Bár a korábbi sajtóértesülések akár tízezer ilyen autóról is szóltak, Sípos szerint ennél lényegesen kisebb számról van szó, ám a valós helyzetet most próbálják felmérni.
