A Genetikai Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetének közös kutatása során tíz magyarországi X-XI. századi temetőt tártak fel, köztük klasszikus honfoglalás kori temetkezési helyeket és a honfoglalás előtt már itt élő népek „köznépi” temetőit.
Raskó István szerint összesen 110 csontvázat vizsgáltak meg, ám mindössze 27-ből sikerült azonosításra alkalmas DNS-t nyerni. Összehasonlításképpen 250 mai magyar, illetve Korondon élő székely hajszálaiból is DNS-mintát vettek.
A köznépi temetőkből nyert úgynevezett mitokondriális DNS a nyugat-európai populációra jellemző genetikai képet adja. A honfoglalóknál viszont ettől eltérő, kimutathatóan ázsiai eredetű genetikai bélyegeket (markereket) és délkelet-európai jellegzetességeket találtak.
Honfoglalás, ahogy azt a század elején gondolták
Az Y-kromoszóma vizsgálatával is sikerült a honfoglalóknál kifejezetten az ázsiai hatást tükröző, uráli eredetű genetikai bélyeget azonosítani. „A mai finnugor népeknél nagy százalékban fordul elő ez a marker, szemben a mai magyar és székely férfiakkal: a 250 vizsgált minta közül mindössze egyben, egy székelyénél találtuk meg ezt a bélyeget” – mutatott rá a professzor, hozzátéve, hogy a vizsgált honfoglalás kori csontok felénél ugyanakkor megtalálható az uráli eredetű Y-kromoszomális bélyeg.
„Bizonyos értelemben ez alátámasztja a honfoglalók ázsiai eredetét” – hangsúlyozta Raskó István. A ma élő székelyek Y-kromoszómájában egy tipikusan közép-ázsiai eredetű bélyeget is találtak, ami „a történeti kontinuitást” támasztja alá. A magyar és székely populáció rendelkezik továbbá egy anatóliai eredetű Y-kromoszomális markerrel.
„A Balkánról került Európába, azonban e bélyeg előfordulási gyakorisága a ma élő magyarságnál és a székelyeknél magasabb, mint a többi európai népnél” – mutatott rá a genetikus. Következtetése szerint a magyarság vándorlása során már „találkozott” ezzel a bélyeggel, az ekkor „kerülhetett be” a magyar populációba.
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által támogatott projekt keretében a kutatók egyrészt a sejtek energiaszervének a DNS-ét, a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t vizsgálták. Az apai öröklődést az Y-kromoszóma segítségével kutatták a tudósok.
A tudós annak kapcsán nyilatkozott kedden a távirati irodának, hogy Populációgenetika és fosszíliakutatás a genomika korában címmel szerdán a Semmelweis Egyetemen tart előadást.
