Élet-Stílus

Exkluzív világzenei ajánló

A Világzenei Nagyszínpad koncertszervezője segít olvasóinknak eligazodni az évek óta legizgalmasabb koncerthelyszín kínálatában. Ki kicsoda - Marton László Távolodótól.

szerda, augusztus 8.


Gocoo (17.00)

A Gocoo kimondottan alkalmas fesztiválok megnyitására. Japán ütőhangszeres együttesről van szó. A tradicionális taiko-dobolás mellett mindenféle experimentális hangszereket is alkalmaznak. A koreográfia, a vizualitás és a hanghatás egyszerre nagyon erős. A tizenegy dobos nagy része ráadásul hölgy, ami igen izgalmassá teszi az előadást. Egyaránt kedvelik rockos, technós közegben is. Igazi ütős program.

Sierra Maestra (18.15)

Az a fajta muzsika, ami ma a Buena Vista Social Clubhoz kötődik. Ennek megismertetése világszerte a Sierra Maestrához kötődött. A több mint harmincéves zenekar elsőként akarta azt elérni, hogy a század első felében nagyon népszerű kubai dalt több dobbal, több bőgővel felfrissítse, pattogósabbá tegye, és ezzel egy új hullámot indítson el a világban. A zenekar alapítója az a Juan de Marcos González volt, aki a Buena Vistát ugyanilyen minősítésben jegyzi. Ha valaki kubai zenére gondol, az esetek nagy többségében a Buena Vista jut eszébe. Mi azt szerettük volna, hogy megmutassunk egy együttest, amely már előtte réges-rég ezt a zenét játssza.

Orchestra National de Barbés (19.45)

Egy algériai, marokkói és francia muzsikusokból álló Párizsban működő zenekar. A Barbés Párizsban a helyi arabok negyede, innen a név. Ami pedig a zenei részét illeti, legalább három részből táplálkozik: az angolszász rockzenéből, az algériai raiból és a marokkói gnavából. Ez utóbbi azoknak a nyugat-afrikai rabszolgáknak volt a zenéje, akiket elhurcoltak. Ezek kombinációja jó sok elektronikával. Aki a rockot szereti annak szintén bejön. A leghíresebb számuk ugyanis a Szimpátia az ördöggel című Rolling Stones-szám feldolgozása. Nagyon húzós, nagyon pörgős, nagyon erőteljes nagy létszámú produkció. A legjobb arab zene, amit eddig hallottam.

Salif Keita (21.30)

Keitát bármikor. Egy igazi király, aki a Mali birodalmat alapító Szundjata Keita leszármazottja. A királyi származásához képest rettentően hátrányos helyzetből indult.





Egyrészt mert nemesi háttérből akart zenész lenni, és ezt a helyi kasztrendszer tiltotta, másrészt albínónak született, amiről úgy gondolják, hogy rontást hoz. Kénytelen volt elvándorolni, utcazenészként indult, majd Bamakóban futott be. A nyugat-afrikai tánczenének egy különösen spirituális, erőteljes figurája. Az a fajta tánczene, amely nagyon nagy mélységekkel és magasságokkal rendelkezik.

—-csütörtök, augusztus 9.—-


Ska Cubano (17.00)

Egy angol és jamaikai zenészekből álló zenekar, amely azt az időt próbálja visszahozni, amikor a Karib-térségben rettenetesen sok zene keveredett: calypso, mambo, rumba, son. Ehhez ők még hozzátesznek egy kis reggae és ska elemet. Egyszerre épül a karib tánczenére és a skára. Ilyen szempontból teljesen unikális.

Besh o Drom (18.15)

A Sziget életében nagyon különleges a zenekar. Egyrészt mert minden évben fellépett a világzenei színpadon, másrészt itt jött létre. De nem ezért szeretjük, hanem mert a balkáni rezes jellegű és a cigány jellegű zenének egyéni, sajátos változatát játssza oly módon, amely kimondottan fesztiválzene. Nagyon kevés olyan magyar zenekar van, amely alkalmas arra, hogy a Szigeten 8-10 ezres közönség előtt szólaljon meg. A Besh o Drom ilyen.

Tinariwen (19.45)

Az elmúlt években világszerte ez volt az egyik iskolateremtő szenzáció. Amióta ezt a zenekart ismerjük, mást gondolunk a mali bluesról. Kiderült, hogy létezik egy olyan változata, amely egészen különös módon kapcsolódik össze a rockzenével.





Nem véletlen, hogy Robert Plant azt mondta a Tinariwenről, amikor 2001-ben meghallotta, hogy „ez volt az a zene, amit egész életemben kerestem”. Ének és villanygitárok, blues és pszichodelikus rock and roll egyszerre egészen különleges élmény. Ez ugyan már a második Maliból származó zene, de Mali nagy ország megszámolhatatlanul sok törzzsel, amelyeknek mind különböző zenéjük van. Legalább tíz olyan zenekart tudnék mondani Maliból, amelyiknek zeneileg semmilyen köze nincs egymáshoz.

Cesaria Evora (21.30)

A világzenében kevesen vannak, akik nem igényelnek bemutatást, és akik garantált teltházat jelentenek, akik korra nemre tekintet nélkül élvezhetők. Rajta kívül talán csak a kubaiakra jellemző, hogy minden erőlködés nélkül veszik le a közönséget a lábukról, anélkül hogy meg akarnának felelni a korszellemnek vagy a stílusirányzatoknak.

—-péntek, augusztus 10.—-


Baba Yaga (17.00)

A Baba Yaga különleges keverék. Egy egyébként már nem aktív zenekar áll most össze egy turnéra. A valamikori KFT-együttes tagjai valahol Dél-Olaszországban ismerkedtek össze egy orosz folkegyüttes tagjaival. Az éjszakai tábortüzes közös éneklésből aztán zenekar született. A kilencvenes évek elején hihetetlen népszerűségre tettek szert, olyan fesztiválokon például, mint a Roskilde. Etnopop orosz népzenei színezettel, felhanggal.

Mau Mau (18.15)

A Mau Mau torinói utcazenekarból nőtte ki magát. A maga korában Olaszország zenei válasza volt arra a hullámra, amit a Les Negresses Vertes és a Mano Negra indított el Franciaországban. Ennek ellenére mégsem tekinthető epigonzenekarnak. Lehet hogy nem is ismerték egymást, csak a mediterrán színezet és az egyidejűség az, ami összekapcsolta őket. A Mau Mau sok izgalmas dologban vett részt. Marokkói zenészekkel dolgoztak együtt, majd szicíliai rezesbandával vagy brazil muzsikusokkal. Először Magyarországon a Zene ünnepén játszottak a Tilos az á-ban.

Skatalites (19.45)

Valószínűleg ők voltak a világ első skaznekara, amelynek zenészei egyszerre a világ leghíresebb sessionzenészei is voltak. Többen például Bob Marley kísérőzenészei közé tartoztak.





A fennállásuk óta eltelt több mint negyven év óta az alapzenekarból hárman-négyen maradtak, a többiek fiatalok, és mind a mai napig nagyon erősek.

Rachid Taha (21.30)

Visszatérő vendég. Még a kilencvenes évek végén a Nagyszínpadon is szerepelt, majd a világszenein is. Egy igazi stílusteremtő művész. Első zenekarával Franciaországban a punk és a rai egyfajta keverékéből a Laibachot idéző zenét hoztak létre. Aztán szólópályára került és technós ízű lemezeket készített. Ez a zene körülbelül 10 év múlva ért be. Most készült el új nagylemeze, a Diwan 2, amely a kilencvenes években alkotott lemezének a folytatása. Ebben az ötvenes-hatvanas években született nagy slágerek feldolgozását készítette el.

—-szombat, augusztus 11.—-

Pannonia Allstars Ska Orchestra (17.00)

Ha a Skatalitest a jamaikai alap skazenekarnak tekintjük, akkor a Pannonia Allstarsnak megelőlegezhetjük, hogy ők a legnépszerűbb magyar skazenekar. Már játszottak a világzenei színpadon tavaly, de nem volt kétséges, hogy idén is meg kell őket hívni.

Paradox Trio (18.15)

Ez egyrészt azért izgalmas, mert ebben a trióban eleve négyen vannak. Egy tipikus New York-i belvárosi avantgárd zene. Az avantgárd hatást itt két rendkívül népszerű zenei formára építkezéssel érik el. Az egyik a balkán zenéje, a másik a klezmer. A Paradox Triót alapító Matt Darrieu nem ismeretlen Magyarországon, hiszen a Klezmetics zenekarban is ő szaxofonozik.

Fanfare Ciocarlia (19.45)

Közkedvelt romániai rezesbanda Moldvából. Románia északi részén a cigányok rezesbandában játszanak, Bukaresttől lefele vonósokkal. Ők északról valók. Ami különlegessé teszi a mostani fellépésüket, hogy idén egy olyan lemezt jelentettek meg, amelyen az alapvetően instrumentális zenét játszó zenekar roma énekesnőket hívott meg a világ különböző tájairól, és ők énekelnek a banda mellett.

Manu Dibango (21.30)

Az első olyan afrikai előadó, akinek slágerlistás száma (Soul Makossa) jelent meg, és több millió példányban fogyott el a lemeze. Párizsban telepedett le, és innen szervezte az európai-afrikai zenei életet. Mindennek ő volt a középpontjában és ő volt a mozgatója a hetvenes évek elején. Akkor még senki nem beszélt világzenéről, de ő együtt dolgozott Salif Keitával, Mory Kantéval.





A kameruni mákossá-muzsikából kreált egy olyan tánczenét, amely a modern zenére, többek közt a funkyra is rímelt. Jól hozzá lehetett igazítani az épp futó trendekhez. Olyannyira, hogy ő maga is legalább 58-szor feldolgozta a számait Herbie Hancockkal például jazz-fink-, Eliades Ochoával pedig rumba-változatban. Arra eddig nem került sor, hogy a saját zenekarával eljöjjön. Most ez is sikerül.

—-vasárnap, augusztus 12.—-

Söndörgő (17.00)

A magyarországi délszláv hagyomány legerősebb képviselője. Itt a Vujicsics-család legifjabb tagjai vesznek részt. Ami igazán különlegessé teszi a koncertet, hogy a macedon Ferus Mustafov vendégszereplésével lépnek fel, aki ott a helyi szaxofonkirály. Így együtt az egyébként andalító, kellemes délszláv tamburazenét feltüzesítve, felpörgetve, a Szigeten is erővel megszólaló zenévé tud összeállni.

Muzsikás (18.15)

Az együttest nem azért nem kell bemutatni, mert már többször játszottak már a Szigeten, hanem mert a hazai zenei életben olyan jelentős alkotók. Az elmúlt években annyiban változott a zenei programjuk, hogy már nem Sebestyén Márta, hanem Petrás Mária moldvai énekesnő énekel. Bár mostanában azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet Kodály és Bartók műveit „visszafolkosítanai”, most a tradicionális programjukkal jönnek. Ilyenkor a tradicionális magyar-erdélyi népzenéé a főszerep, és nem a hangversenyi művek.

Alpha Blondy (19.45)

Ismét reggae. Megint egy iskoláról van szó. Vissza a gyökerekhez. A reggae-előadók előszeretettel Afrikából eredeztetik a zenéjüket. Alpha Blondy pedig eleve Afrikában él, Elefántcsontparton. Ő attól is érdekes, hogy azon dolgozik, hogy a keresztény, a muzulmán és a zsidó vallásból hogyan lehetne valami új, valami negyedik közös vallást teremteni, és ennek a hordozójává tenni a zenéjét. Ettől az egész dolog nagyon emelkedett hangulatba kerül, de persze attól még reggae.

Eddie Palmieri (21.30)

A Puerto Rico-i származású zongorista nyolc Grammy-díjat kapott. Róla azt szokás elmondani, hogy a klasszikus amerikai jazziskolának pont olyan avatott képviselője, mint a latin amerikai műfajoké.





Talán a világ legismertebb salsazenekara az övé. A leghíresebb salsaszámával a Caféval. Eddie Palmieri is azok közé tartozik, akik még soha nem voltak Magyarországon.

—-hétfő, augusztus 13.—-


Sidestepper (17.00)

Az elktronikus tánczene kedvelőinek ajánlhatóak. Részben kolumbiai, részben brit muzsikusokból állt össze az együttes. A kolumbiai cumbia és a drum & bassnek egy különleges egyvelege. Az ilyen zenét általában főleg DJ-k játsszák. Itt ugyan nagy hangsúlyt kap az elektronika, de élő zenészekkel.

Szájról szájra (18.15)

Három kiváló magyar énekesnő egy-másfél éves múltra visszatekintő projektje. Herczku Ágnes, Szalóki Ágnes, Bognár Szilvia énekel egy kiváló zenekarral, amelynek remek nép- és jazz-zenészek a tagjai. A dolog attól izgalmas, hogy általában külön-külön ismerjük a hölgyeket, most együtt hallhatjuk. Eddig főleg színházi körülmények között énekeltek, de most teljesen másképp fognak megszólalni.

Mari Boine (19.45)

Norvégiai lappok istennője, meg – én azt hiszem – mindennek az istennője. Azt a fajta lapp éneklési módot „műveli”, amely a természeti erőkkel való kapcsolatbalépést jelenti a sarkkörön. Ennek ő a legérzékenyebb, legspirituálisabb képviselője, aki ezt a hagyományt mindenféle mai zenei hagyománnyal képes kombinálni. Számomra ez lesz az egyik leginkább várt zenei élmény. Az énekesnőt csak nagyon ritkán lehet hallani élőben, mert a zenekara nagyon nemzetközi összetételű, és nehéz összehozni őket.

Sergent Garcia (21.30)

A zenekar Magyarországon nagyon jól ismert. Latin tánczenét játszanak a salsa, son, cha-cha, rumba, cumbia érintésével, de rengeteg ragga, ska és a reggae is társul hozzá.





Nem olyan régen játszottak az A38 Hajón. Aki ismeri, tudja hogy minden okunk megvan arra, hogy egy hatalmas táncos bulit várjunk, aki nem az higgye el.

—-kedd, augusztus 14.—-

Napra (17.00)

Friss magyar zenekar, és szeptemberben jelenik meg az első lemezük. Annak az etnorock hagyománynak a mai korszerű képviselője, mint amilyen a valamikori Barbaro volt. Olyan nagyságok játszanak benne, mint a cimbalmos Balogh Kálmán, vagy a rendkívül népszerű Pál István hegedűs vagy Both Miklós gitáros-énekes, aki a Barbaróban és a Korai örömben játszott korábban. Azt hiszem, hogy a gitáros etnorocknak ez lesz a leghúzósabb együttese Magyarországon.

Motion Trio (18.15)

Egy különleges krakkói zenekar. Három harmonikás egy abszolút akusztikus zenét hozott létre. Olyan módon játszanak a harmonikán, ahogy a hangszert eddig még nem használták, és ebből egészen furcsa harmóniák születnek. Mindemellett a krakkói zeneakadémián tanulnak, és ennek megfelelően mindenféle zenékhez hozzá tudnak nyúlni a tangótól akár a komolyzenéig. Ezt aztán mind át is tudják ültetni harmonikára.

Leningrád (19.45)

A zenekar a tavalyi év egyik legnagyobb szenzációja volt a színpadon. Talán leginkább a ska a meghatározó a zenéjükre, de a punktól kezdve a szovjet katonai dalokon keresztül az orosz népdalokig minden megszólal.





Nem is ez a fontos a dologban. Akármilyen zenei forráshoz is nyúlnak, azonnal érezi, hogy itt nagyon súlyos orosz zenéről van szó, és ez nem csak azért van így, mert orosz nyelven énekelnek.

Varttina (21.30)

Egy 24 évre visszatekintő zenekar negyedik koncertje a Szigeten. Ezt a zenekart nagyon imádja a közönség, és mindig működik. Igazi iskolapéldája, hogyan lehet több évszázados, középkorra visszanyúló zenei gyökereket úgy előadni, hogy akár ez kortárs popzene lenne. Három boszorkányos énekesnő elöl, mögötte egy ördögien ügyes zenekar. Az embernek elfacsarodik a szíve, olyan szeretet és kedvesség és meghittség van benne.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik