A Rába-szennyezés megszüntetése érdekében Magyarország azt kéri Ausztriától, hogy a burgenlandi tartomány illetékes hatóságával vonassa vissza a habzás miatt részben felelős jennersdorfi bőrgyár vízjogi engedélyét – jelentette be a környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
Fodor Gábor a folyó hat éve tapasztalható habzása kapcsán kijelentette: „elfogyott a jó szándékú türelmünk”.
A magyar kérelem jogi formában azt jelenti, hogy a bőrgyár engedélyéhez még 2000-ben adott hozzájárulását Magyarország visszavonja. Ez a döntés csütörtöktől már hatályos.
A habzásért további két, a határtól távolabb elhelyezkedő bőrgyár is felelős, ám ezeknek a vízjogi engedélyéhez Ausztria nem kért magyar hozzájárulást. Fodor Gábor utalt arra, hogy ezeknek a stájerországi üzemeknek a működése kapcsán Magyarország csupán azt a véleményét nyilváníthatja ki, hogy a gyárak működése jogszerűtlen.
Fodor Gábor döntéseit egy vízügyi szakembercsapat javasolta, akik három napja Budapesten tárgyaltak az osztrák-magyar határvízi bizottság keretében. Varga Miklós, a tárgyalásokon kormánymegbízottként részt vett szakállamtitkár beszámolt arról, hogy az osztrák szakértők vitatták a magyar döntések jogszerűségét.
A magyar álláspont szerint Ausztria megszegte a két ország között érvényben lévő szerződést, ugyanis az alapján nem lennének megengedhetőek vízminőséget hátrányosan befolyásoló tevékenységek. A folyóhabzás a határ menti településeknek komoly turisztikai és más gazdasági károkat okoz.
A szakállamtitkár a sajtótájékoztatón való részvétel alól “ügyesen kibújó” osztrák szakértők véleményét ismertetve közölte: a másik fél szerint nincs eljárásjogi háttér az engedélyi hozzájárulás visszavonásához. A magyar vélemény szerint viszont ha a kiadás feltételekhez volt kötve, akkor a visszavonás jogszerű – mondta Varga Miklós. A másik két bőrgyár esetében sincsen egyetértés, mert a magyar álláspont szerint ezek esetében is kellett volna hozzájárulást kérniük az osztrákoknak. A szakállamtitkár megjegyezte: a két ország delegált szakértői csak abban értettek egyet, hogy a határvízi bizottság keretein belül nem lehet megoldást találni a Rába problémáira.
Varga Miklós az MTI-nek elmondta, hogy a bőrgyárak ugyan tisztított, a határértékeknek megfelelő szennyvizet engednek a Rábába, ám a különböző szennyezőanyagok szinergikus hatása miatt mégis romlik a vízminőség. Ha a mikroorganizmusok szintjén még nem is figyelhető meg változás, de egyes felmérések szerint a nemes halak állománya már visszaesett – tette hozzá.
Fodor Gábor elmondta, hogy a vízminőség visszaállítása érdekében mindenképpen további lépések kellenek. Pert az állam maga nem fontolgat – jelezte. A miniszter hozzátette, hogy a Rába mentén élők ettől függetlenül indíthatnak polgári pereket.
Varga Miklós beszámolt arról is, hogy az osztrák szakértők tájékoztatást adtak a Rábát ugyancsak terhelő, de habzást nem okozó sószennyezésről. A fürstenfeldi geotermális hőerőműből a Lapincsba, majd onnan a Rábába kerülő só miatt a stájerországi tartományi hatóság államigazgatási eljárást folytat. A jogvita alapja, hogy a halállomány visszaesésére panaszkodó burgenlandi halászokat nem vonták be az engedélyezési folyamatba.
Magyarország jelezte, hogy csatlakozna az ügy rendezésébe, ám ezt a kérést osztrákok visszautasították, mondván: ezt az ottani szabályok nem teszik lehetővé – ismertette a szakállamtitkár.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
